Karácsony és újév körül sokakat elkap a „na most minden nagyon jól sikerül” vagy a „végre változtatok rajta” láza. Nem csoda, hiszen a karácsony a nagybetűs szeretet ünnepe, amikor minden étel finom, mindenkit szeretünk, és mindenkivel kedvesek vagyunk.
Majonézes pityóka, bundás hús, mákos-diós kalács, mert ünnepekkor törvényszerűen ki kell tágítani kedvenc nadrágjaink derékszíját. Ha reggel lekváros pirítóst eszem savanyú uborkás franciasaláta helyett, lököttnek néznek.
Nem panaszkodhatom az Úr 2016. évére. Ha egy évvel öregebb is lettem – éveim számát tekintve, lelkemben még gyermek –, visszakaptam egészségemet, újra teljes gőzzel dolgozhatom, tavalyi levelemet pedig az angyalka elolvasta, és komolyan vette.
Ha megkérdeznénk az embereket, mit jelent advent, kevesen tudnák a választ. Ha azt kérdeznénk, hogy mikor van, többen tudnának válaszolni, de furcsa, hogy az egyik értelmező szótár is helytelen választ ad, hiszen azt írja: a karácsonyt megelőző négy hét.
Más lesz, mint a többi, ígéri Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az idén alakult gyerekkórusról, amely a kincses város magyar iskoláiból toborozta a legjobb hangú diákokat. Az igazgató szerint a kórus gyakorlatilag a városé.
A félig üres és a félig tele pohár példázata idén sem rosszabb, mint máskor. Közösségi ügyeink rendezése attól is függ, hogy mi magunk egyénenként, családonként mennyire bízunk a jövőben, menyire hiszünk az erdélyi magyar sors jobbra fordulásában.
Hogyan telik a karácsony egy félig magyar és félig szász családban, ahol nem csak a különböző szokások, hanem az ízek kavalkádja is sokatmondó? Medgyesen Bakó doktorék házában jártunk, ahol nem mindennapi készülődés zajlik.
A karácsony a család ünnepe. De milyen a karácsony egy lelkészcsaládban, ahol a férj és a feleség is református lelkipásztor? A Maros megyei Várhegyen beszélgettünk a Gáll család négy tagjával.
A teológusok nemcsak egyetemi áhítatokat tartanak, hanem évente háromszor gyülekezetben szolgálnak. Karácsonykor legációba indulnak igét hirdetni, tapasztalatot szerezni. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet diákjaival beszélgettünk.
December közepén mindenki a karácsonyra készül, ám Svédországban a kézilabda Európa-bajnokságon a magyar lányok mégis a húsvéti passió történetét próbálták eljátszani. Első két napon meghaltak, miután az esélytelenktől kikaptak.
Történelmi tettet hajtott végre az Astra: a ’89-es változásokat követően harmadik vidéki csapatként jutott be az „európai tavaszba”. Bár a csapat sikert ért el, a jövő évi jó szereplés már kérdéses.
Dimény Zoltán szerkesztő-riporter több mint két évtizede dogozik a közmédiában. Hosszú évekig alapító szerkesztőként fűződött a nevéhez a Duna Televízió Gazdakör című műsora. Jelenleg a Hajnal-tájban hallhatják hangját a rádióhallgatók.
Idén lett volna húszéves Dolly, a klónozott bárány. A két évtizeddel ezelőtti skóciai eredményhez képest a mesterséges DNS-másolás mára jelentősen fejlődött: nemcsak az emlősállatokat, hanem az embert is tudnánk már klónozni.
Idén a legtöbb jelölést kapott borászok közül – Borbély Tamás, Jásdi István, Szőke Mátyás és Koch Csaba jutott be az öt közé a nyertes Mészáros Pál mellett – a borakadémia titkos szavazással választotta meg az Év Bortermelőjét.
A nagyvilág számos országából gyűltek össze az írók és költők Kolozsváron a másodszorra megszervezett Kolozsvári kikötő. Kárpát-medencei fiatal magyar írók találkozója című rendezvényre.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) példáját követve a MÚRE első alkalommal hirdetett idén januárban sajtófotó-pályázatot Brassai–2015 címmel.
A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban mutatták be december 9-én Szucher Ervin interjúkötetét, amelyet Tamás Gábor énekessel készített. A könyvből a nagyközönség számára eddig ismeretlen dolgokra is fény derül.