2016. december 28., 19:452016. december 28., 19:45
Csomós Attila
Kevesebb, mint egy év alatt az EMGESZ bebizonyította: életképes, és szükség van munkájára. Az egyesületeket alkotó gazdák számíthatnak a szövetségre, az érdekképviseletre és az érdekvédelemre. Az idén megalakult EMGE Szövetség összességében eredményes évet tudhat maga mögött.
Augusztusban a mikházi Gazdanap a Csűrszínházban nevet viselő rendezvény keretében sikerült megszervezni a vezetők továbbképzését. A mikházi kultúrotthonban találkozott először a 21 egyesület elnöke a budapesti Földművelésügyi Minisztérium küldöttségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletével.
Szövetségünk is bekapcsolódott a Földművelésügyi Minisztérium és a Bethlen Gábor Alap támogatásával elindított Falugazdász programba. A szövetség keretében négy tagszervezet kapott falugazdászt és egyet a szövetség. Már munkába is álltak a szakemberek, mert rengeteg a teendő.
Októberben a tagszervezetek számára sikerült egy tanulmányutat szervezni Hajdúnánásra, ahol az erdélyi gazdák megtapasztalhatták, milyen szintű az anyaországban az állattenyésztés és a tejfeldolgozás. A termelőknek lehetőségük nyílt megtekinteni a helyi termelők piacát, és bioültetvényekre is ellátogattak. Szervezetünk idei eredményeként tartjuk számon, hogy az Erdélyi Napló hetilapban a tagszervezeteink tevékenységét és gazdáinkat bemutató gazdamellékletet indítottunk.
Szövetségünk részt vett az V. Kárpát-medencei Összefogás Fórumán Szabadkán. A rendezvényen sikeres szakmai előadásokra és bemutatókra került sor. A Nyárád-völgyi Méhészek Egyesülete által szervezett Szent Ambrus-napi méhésznapnak szövetségünk volt a társszervezője. A rendezvényt nagy érdeklődés övezte, nagyon sok méhész volt kíváncsi az előadásokra.
Első alkalommal szervezett az EMGESZ a Máramaros megyei Koltón agrárkonferenciát. A kis magyar „sziget” mezőgazdászai a bogyós gyümölcsűek telepítéséről, a zöldségtermesztés fortélyairól, az értékesítés nehézségeiről és a szabadkereskedelmi egyezményről hallhattak érdekes előadásokat. A tagszervezetek által szervezett konferenciákon az EMGESZ országos vezetősége a lehetőségek szerint mindenhol képviseltette magát.
Az idei sikeres indulás arra is felhívja a figyelmet, hogy ez csak a kezdet az erdélyi gazda-érdekvédelemben. Tovább kell munkálkodnunk olyan feladatok végrehajtásában, amelyek Erdély-szerte hozzájárulnak az életképes és fenntartható mezőgazdaság kialakításában. Magyar ajkú gazdáinkkal meg kell értetnünk, hogy a termőföld nem végtelen, nem egy egyszerű ipari áru, amit növelni lehet. A földet nem szabad kizsákmányolni a nagy ipari termelési módszerek alkalmazásával, és nem szabad eladni, mert akkor megélhetőségi lehetőség nélkül maradunk. Az életképes mezőgazdaságot csak családi gazdálkodással lehet megteremteni, ahol a termékeket részben feldolgozva vagy végtermékként értékesítve tudják a gazdák fenntartani. Meg kell értetnünk a gazdákkal, hogy Erdélyben óriási lehetőségek rejlenek a helyi jellegű áruk vagy a biotermékek előállításában. Ezeket a termékeket legjobban szövetkezeti keretben lehet értékesíteni. Olyan gazdaösszefogással, amelyben minden tag saját területén termeli meg az eladható terméket, de a feldolgozást, a csomagolást és értékesítést közösen végzik.
A jövőre nézve az egyik legfontosabb teendőnk a létszám növelése, új tagok bevonása a szervezetbe. Részt szeretnénk venni a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fórumának munkálataiban, amennyiben szövetségünket felveszik aktív tagként a szervezetbe.
Az idén beindult falugazdász program keretében az EMGESZ öt falugazdász állást kapott a Földművelésügyi Minisztérium és a Bethlen Gábor Alap jóvoltából. Tagszervezeteink közül az Udvarhelyszéki Mezőgazdá szok Egyesületét Hargita megyéből, az Érmelléki Gazdák Egyesületét Bihar megyéből, az RMGE Maros Szervezetét Maros megyéből, az Aranyosszéki Mezőgazdá szok Egyesületét Kolozs megyéből és az EMGE Szövetség munkáját segíti egy-egy főállású mezőgazdasági szakember.
Azt tervezzük, hogy jövőre a falugazdászok dolgozzák ki a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) és a Vidékfejlesztési Beruházások Finanszírozásának Ügynöksége (AFIR) pályázatait. Miután ezek rendelkezésünkre állnak, a falugazdászok a gazdákkal ismertetik a különböző pályázati lehetőségeket. Minden gazdaegyesületet egy-egy falugazdászhoz osztunk be, hogy az ottani gazdák ügyes-bajos dolgait szakemberre bízzuk. Ugyancsak a falugazdászok feladata lesz az új mezőgazdasági egyesületek létrehozása, illetve a már nem aktív gazdakörök, egyesületek életre hívása. A pályázatok kitöltése mellett a falugazdászok egyben szaktanácsadást is vállalnak növénytermesztés és növényvédelem témakörében. Szintén a falugazdászok feladata lesz a gazdalajstromok elkészítése.
Egyesületeinket anyagilag is szeretnénk gyarapítani. Termőföldek és legelők vásárlását tervezzük. Ugyanakkor gazdaportát hoznánk létre a mezőgazdaságot, a földet szerető családok számára. Az oktatás terén szoros együttműködést szeretnénk kialakítani a Sapientia Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karával. Szeretnénk olyan hiányszakmák oktatását felvállalni, felkarolni, mint például a keramikus, ács, borász, illetve borbíráló tanfolyamokat szerveznénk.
Terveink között szerepel egy ismertető szakkönyv megszerkesztése, amely tagszervezeteinket mutatná be. Létre akarjuk hozni a különböző szakosztályokat, ugyanakkor konferenciákat, kiállításokat, kulturális rendezvényeket tervezünk.
A gazdaegyesületek szövetségének idei sikeres indulása garanciát jelenthet arra, hogy összefogással ezek a tervek is megvalósíthatóak.
A szerző az RMGE Maros szervezetének elnöke, az EMGESZ országos alelnöke
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!