Fenntartható, életképes mezőgazdaságot

Csomós Attila

Kevesebb, mint egy év alatt az EMGESZ bebizonyította: életképes, és szükség van munkájára. Az egyesületeket alkotó gazdák számíthatnak a szövetségre, az érdekképviseletre és az érdekvédelemre. Az idén megalakult EMGE Szövetség összességében eredményes évet tudhat maga mögött.

Augusztusban a mikházi Gazdanap a Csűrszínházban nevet viselő rendezvény keretében sikerült megszervezni a vezetők továbbképzését. A mikházi kultúrotthonban találkozott először a 21 egyesület elnöke a budapesti Földművelésügyi Minisztérium küldöttségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletével.

Szövetségünk is bekapcsolódott a Földművelésügyi Minisztérium és a Bethlen Gábor Alap támogatásával elindított Falugazdász programba. A szövetség keretében négy tagszervezet kapott falugazdászt és egyet a szövetség. Már munkába is álltak a szakemberek, mert rengeteg a teendő.

Októberben a tagszervezetek számára sikerült egy tanulmányutat szervezni Hajdúnánásra, ahol az erdélyi gazdák megtapasztalhatták, milyen szintű az anyaországban az állattenyésztés és a tejfeldolgozás. A termelőknek lehetőségük nyílt megtekinteni a helyi termelők piacát, és bioültetvényekre is ellátogattak. Szervezetünk idei eredményeként tartjuk számon, hogy az Erdélyi Napló hetilapban a tagszervezeteink tevékenységét és gazdáinkat bemutató gazdamellékletet indítottunk.

Szövetségünk részt vett az V. Kárpát-medencei Összefogás Fórumán Szabadkán. A rendezvényen sikeres szakmai előadásokra és bemutatókra került sor. A Nyárád-völgyi Méhészek Egyesülete által szervezett Szent Ambrus-napi méhésznapnak szövetségünk volt a társszervezője. A rendezvényt nagy érdeklődés övezte, nagyon sok méhész volt kíváncsi az előadásokra.

Első alkalommal szervezett az EMGESZ a Máramaros megyei Koltón agrárkonferenciát. A kis magyar „sziget” mezőgazdászai a bogyós gyümölcsűek telepítéséről, a zöldségtermesztés fortélyairól, az értékesítés nehézségeiről és a szabadkereskedelmi egyezményről hallhattak érdekes előadásokat. A tagszervezetek által szervezett konferenciákon az EMGESZ országos vezetősége a lehetőségek szerint mindenhol képviseltette magát.

Az idei sikeres indulás arra is felhívja a figyelmet, hogy ez csak a kezdet az erdélyi gazda-érdekvédelemben. Tovább kell munkálkodnunk olyan feladatok végrehajtásában, amelyek Erdély-szerte hozzájárulnak az életképes és fenntartható mezőgazdaság kialakításában. Magyar ajkú gazdáinkkal meg kell értetnünk, hogy a termőföld nem végtelen, nem egy egyszerű ipari áru, amit növelni lehet. A földet nem szabad kizsákmányolni a nagy ipari termelési módszerek alkalmazásával, és nem szabad eladni, mert akkor megélhetőségi lehetőség nélkül maradunk. Az életképes mezőgazdaságot csak családi gazdálkodással lehet megteremteni, ahol a termékeket részben feldolgozva vagy végtermékként értékesítve tudják a gazdák fenntartani. Meg kell értetnünk a gazdákkal, hogy Erdélyben óriási lehetőségek rejlenek a helyi jellegű áruk vagy a biotermékek előállításában. Ezeket a termékeket legjobban szövetkezeti keretben lehet értékesíteni. Olyan gazdaösszefogással, amelyben minden tag saját területén termeli meg az eladható terméket, de a feldolgozást, a csomagolást és értékesítést közösen végzik.

A jövőre nézve az egyik legfontosabb teendőnk a létszám növelése, új tagok bevonása a szervezetbe. Részt szeretnénk venni a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fórumának munkálataiban, amennyiben szövetségünket felveszik aktív tagként a szervezetbe.

Az idén beindult falugazdász program keretében az EMGESZ öt falugazdász állást kapott a Földművelésügyi Minisztérium és a Bethlen Gábor Alap jóvoltából. Tagszervezeteink közül az Udvarhelyszéki Mezőgazdá­ szok Egyesületét Hargita megyéből, az Érmelléki Gazdák Egyesületét Bihar megyéből, az RMGE Maros Szervezetét Maros megyéből, az Aranyosszéki Mezőgazdá­ szok Egyesületét Kolozs megyéből és az EMGE Szövetség munkáját segíti egy-egy főállású mezőgazdasági szakember.

Azt tervezzük, hogy jövőre a falugazdászok dolgozzák ki a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) és a Vidékfejlesztési Beruházások Finanszírozásának Ügynöksége (AFIR) pályázatait. Miután ezek rendelkezésünkre állnak, a falugazdászok a gazdákkal ismertetik a különböző pályázati lehetőségeket. Minden gazdaegyesületet egy-egy falugazdászhoz osztunk be, hogy az ottani gazdák ügyes-bajos dolgait szakemberre bízzuk. Ugyancsak a falugazdászok feladata lesz az új mezőgazdasági egyesületek létrehozása, illetve a már nem aktív gazdakörök, egyesületek életre hívása. A pályázatok kitöltése mellett a falugazdászok egyben szaktanácsadást is vállalnak növénytermesztés és növényvédelem témakörében. Szintén a falugazdászok feladata lesz a gazdalajstromok elkészítése.

Egyesületeinket anyagilag is szeretnénk gyarapítani. Termőföldek és legelők vásárlását tervezzük. Ugyanakkor gazdaportát hoznánk létre a mezőgazdaságot, a földet szerető családok számára. Az oktatás terén szoros együttműködést szeretnénk kialakítani a Sapientia Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karával. Szeretnénk olyan hiányszakmák oktatását felvállalni, felkarolni, mint például a keramikus, ács, borász, illetve borbíráló tanfolyamokat szerveznénk.

Terveink között szerepel egy ismertető szakkönyv megszerkesztése, amely tagszervezeteinket mutatná be. Létre akarjuk hozni a különböző szakosztályokat, ugyanakkor konferenciákat, kiállításokat, kulturális rendezvényeket tervezünk.

A gazdaegyesületek szövetségének idei sikeres indulása garanciát jelenthet arra, hogy összefogással ezek a tervek is megvalósíthatóak.

A szerző az RMGE Maros szervezetének elnöke, az EMGESZ országos alelnöke