A hidegen sajtolt olajok mesterei

A közigazgatásilag Székelyhídhoz tartozó Bihar  megyei Hegyközszent­ ­ mikló­ son ha valaki Havran Gábort, illetve nejét, Tolvaj Ellát ke­ resi, az embereknek leghamarabb a természetgyógyászat jut eszébe. Igaz, nem mindenki hisz gyógyerejében, hiszen a rendszerváltás óta sokan tettek azért, hogy e jobb sorsra érdemes foglalkozásról felemás vélemények alakuljanak ki. Tolvaj Ella tisztában van ezzel, és azt mondja, rendszerint nem a faluból szokták megkeresni, hanem messzebbről jönnek hozzá gyógymasszázsra vagy egyszerűen tanácsért olyan emberek, akik már sok mindenen átestek az életben. Vendéglátómnak ma már egyre kevesebb ideje jut természetgyógyászatra: második férjével gazdálkodásból élnek meg, és a mintegy hét hektár szántóföld megművelése, a termékek feldolgozása és az értékesítés minden idejüket felemészti. Szinte talány, hogyan tudnak rendszeresen eljutni szerte a Kárpát-medencébe szervezett tanulmányutakra.

A Havran Gáborral közösen létrehozott gazdaságuk érdekessége, hogy kizárólag hagyományos, régi erdélyi magyar vagy román fajtákat termesztenek gabonából és zöldségekből. Gazdaságukban nem használnak vegyszert, és az így megtermelt élelmiszereket maguk dolgozzák fel kézműves technológiával.

„Az volt az elképzelésünk, hogy a természetgyógyászat által felkarolt egészséges életmódhoz ne csak az én sajátos gyógymódommal járuljak hozzá, hanem olyan mezőgazdasági termékeket is kínáljunk, amelyek igazoltan egészségesek” – magyarázza az indulás körülményeit Tolvaj Ella.

Őshonos fajták

„Nagyváradi születésű vagyok, városon nőttem fel, így igazából semmi kapcsolatom nem volt a faluval. Annyira nem ismertem a mezőgazdaságot, hogy egy petrezselymet nem tudtam megkülönböztetni a muroktól” – meséli Havran Gábor, az öt éve az Érmellék és a Hegyköz találkozásánál fekvő Hegyközszentmiklósra telepedett agrárvállalkozó. Korábban sikeres nagyváradi üzletemberként dolgozott: családi vállalkozásban működtette a Zebra nevű száraztésztagyárát, amely a gazdasági válság előtti években egész Erdély területén jó minőségű laskákat forgalmazott. Miután a gyárat felszámolták, úgy döntött, második feleségével környezetkímélő és egészséges élelmiszereket előállító gazdálkodásba fog.

A növénytermesztés alapjait falusi asszonyként a felesége ismerte, de mindketten hozzáláttak tanulni. Szakkönyveket bújtak és zömében Magyarországon elérhető szakmai előadásokra, tanfolyamokra jelentkeztek be. Hasonló érdeklődésű és hasonló elveket valló emberekkel megismerkedve döntötték el, hogy a hagyományos fajták mellett teszik le a garast: a Magyarországon a 19. század végéig széles körben termesztett tönkölybúzát, a szintén őshonos Bánkúti búzát vagy a jórészt elfeledett, de igen egészséges étolajat nyújtó magvas gomborkát termesztik, és emellett van len-, kender-, napraforgó- és kölesföldjük is. Soha nem vásárolnak üzleti, tasakos vetőmagot, inkább hasonló érdeklődésű gazdáktól szerzik be az egész Kárpát-medence területéről a szükséges vetőmagokat.

Házi feldolgozás

Ekkora mezőgazdasági területből megélni csak úgy lehet, ha a megtermelt növényeket saját maguk dolgozzák fel. A kézműves kapacitású köves malmukból – amely óránként 10–15 kg lisztet őröl – teljes kiőrlésű lisztet kapnak. Ezt csomagolják saját címkével ellátott tasakokba. Amikor van rá kapacitásuk, a környező gazdák is náluk őrölnek lisztet. A kis háztáji feldolgozóban az olajpréselésen van a hangsúly: a vegyszermentes növényekből hidegen préselt olajokat palackozzák, felcímkézik és eladják. Mind a lisztekből, mind az étolajból többféle kínálat áll a vásárlók rendelkezésére: a termékeket az élelmiszer-biztonsági szakhatóságnál vizsgáltatták be, és gyakorlatilag ma már saját márkaként forgalmazzák.

Az internetes piacra kell betörni

Piacra kerülni és piacon maradni Romániában az ilyen munkaigényes, de a nagyüzemi kínálatnál sokkal egészségesebb élelmiszerekkel nem könnyű feladat. A házigazda szerint az emberek többsége nem igazán tesz különbséget az egészséges és az agyonvegyszerezett élelmiszer között. Ez akkor is igaz, ha saját termékeik nem sokkal drágábbak a tömegtermékeknél. Jó látható azonban, hogy az utóbbi években hangsúlyosabb érdeklődés mutatkozik az egészséges élelmiszerek iránt. Igaz, elsősorban azok keresik termékeiket, akik már átestek daganatos vagy más betegségeken, és a felgyógyulás érdekében a vegyszeres élelmiszert mellőzniük kell. Kapcsolatban állnak néhány környékbeli biobolttal, illetve a kitartóan épített ismeretségi körükben egyre több terméket tudnak értékesíteni, és rendszeresen eljárnak vásárokba, piacokra is. Miután elterjedt a hírük, ma már egyre több helyre hívják őket, ismertté váltak a környéken. Havran Gábor szerint a konkurenciától nem kell tartani, illetve nem ezzel kell foglalkozni, hiszen az egészséges élelmiszereket felvevő piacnak óriási a kapacitása, csak éppen meg kell találni a tágabb vevőkörhöz vezető utakat. Üzletházakba, nagyobb üzletekbe nem szeretnének bejutni, viszont fontos kitörési lehetőséget látnak az internetes kereskedelemben.

A hiányzó munkaerő

A kétszemélyes gazdaságnak megvannak a maga korlátjai. Mivel nagyon munkaigényes, hagyományos fajták termesztésére álltak rá, vendéglátóim szerint a héthektáros terület elegendő, nem szeretnének bővíteni. Időnkét nagyon elkelne a segítség, a munkáskéz, de egyre nehezebb alkalmi munkaerőt találni. Aki itthon maradt, az nem földműveléssel foglalkozik, hanem valamelyik közeli gyárba ingázik, a földműveléssel foglalkozó környékbeli agrárvállalkozók meg teljesen gépesített, több száz hektáros farmokon termelnek. Nem mindre jut tehát idő, többek között az értékesítésre, az internetes piackeresésre sem elegendő. A férj a gépi munkákat végzi el a mezőn és a feldolgozó kisüzemben, a feleség pedig a termékek címkézésével és csomagolásával, illetve a zöldséges- és gyógynövénykerttel van elfoglalva. Ella asszony a gyógynövénytermesztésben látna bővítési lehetőséget, hiszen most is rengeteg leszedett gyógynövény szárad a padláson, amiből a tanácsért, a gyógyulásért kilincselőknek szoktak teakeverékeket adni. Számos gyógynövény gyógyító hatását még nagyszüleitől leste el, ismereteit pedig szakkönyvekből és tanfolyamokon bővítette.

Fontos a továbbképzés

Mindketten az állandó tanulás, a képzés fontosságát hangsúlyozzák, ezért nem sajnálják a pénzt a különböző rendezvényekre. Egy éve kapcsolódtak be az Érmelléki Gazdák Egyesületének munkájába, és a gazdaszervezet közvetítésével jutottak el nemrég Budapestre, a Földművelésügyi Minisztérium egyik rendvényére. Hanvran Gábor szerint nagyon fontos az állandó kapcsolattartás, a tapasztalatcsere hasonló gazdákkal, hiszen számos felmerülő kérdésre csak így kaphatnak megnyugtató választ. Úgy érzik, kis farmjuk a jövő gazdasága, hiszen egyre több ember fog rájönni, hogy csak egy élete van, és azt egészséges életmódban és egészséges élelmiszerek fogyasztásával lehet tartósan leélni.