
Beépített „huszár”: Ibrahima Tandia, a Sepsi OSK afrikai származású csatára
Fotó: Beliczay László
2019. január 26., 11:542019. január 26., 11:54
2019. január 26., 11:562019. január 26., 11:56
Néhány hete meglepő cikket közölt az egyik román sportportál. Legalábbis a románok számára meglepőt. Az újságírók „kiderítették”, hogy a magyar kormány támogatja a csíkszeredai és a sepsiszentgyörgyi labdarúgóklubot. A szerzők, mint valami bombasztikus hírt, közölték: megkeresésükre a magyar kormány azonnal válaszolt, és nem tagadta, sőt, megerősítette a pénzbeli támogatás tényét. Persze azonnal születtek abszurdabbnál abszurdabb hozzászólások, miszerint ne szóljon bele a magyar kormány a román sport belügyeibe, nincs nekünk szükségünk külföldi beavatkozásra, illetve olyat is leírtak egyesek, hogy e segítség által a magyarok a románokat saját szülőföldjükön alázzák meg.
Nincs mit hozzáfűzni ezen agyament kommentekhez. Annak viszont márfele sem tréfa, hogy
Florin Claudiu Roman Fehér megyei liberális honatya felszólította a Pénzügyminisztériumot és a román adóhivatalt, válaszoljon az általa feltett kérdésekre, miszerint az ANAF végzett-e az utóbbi három évben vizsgálatot az érintett kluboknál, és a magyar kormány támogatása nem sérti-e a Romániában érvényes törvényeket. A gsp.ro a rá jellemző tendenciózus stílusával a kedélyeket próbálta tovább borzolni azzal, hogy közzétette: a román hivatalos szervek által a képviselő kérdésére adott választ György Attila RMDSZ-es pénzügyminisztériumi államtitkár írta alá, ráadásul
A két cikk olvasása után nem a román sportújságírók rendkívül lényegbevágó „oknyomozó” tevékenységén akadtam ki, nem a kedves román honatya féltő gondoskodásán lepődtem meg, hanem a második cikk után a sportportálra felkerült hozzászólásokon ámultam el. Meg voltam ugyanis győződve, hogy a gsp.ro-n a hasonló témában szokásos magyarellenes kommentáradat zúdul majd „a hazátlan, sztyeppékről beáramló ázsiai hordára, amely már így is többletjogokkal rendelkezik egy több ezer éves ősi román földön”. Ehhez képest a hozzászólásokból teljesen más kerekedett ki. Nyilván most is volt olyan, aki helyeselte a vizsgálat kezdeményezését, hiszen
De a többi nagyjából mind ettől jelentősen eltérő hangnemet ütött meg.
Már megint az uszító cikkeket kell olvasnunk. Jó lenne, ha képviselőink mással foglalkoznának – írták egyesek. Nem azon kell felháborodni, hogy a magyarok támogatják sajátjaikat, hanem azon, hogy mi, románok nem foglalkozunk a határon kívül élőkkel – vélték mások. Inkább a román állam is azzal foglalkozna, hogy pénzt fektessen a sportba – olvasható egy újabb vélemény. Csíkszeredában minőségi befektetés valósult meg, amely felkeltette a gyanúját egy román parlamenternek, aki nem érti, hogyan lehet rekordidő alatt jó minőséget előállítani viszonylag kevés pénzből – így egy másik. Ha még egy parlamenti képviselő sem tudja, mi mivel kompatibilis, gondolhatjuk, milyen a törvényhozás az országban – toldta meg a következő.
Volt olyan olvasó is, aki „hivatalosan” kérte, a román képviselőt is vizsgálják ki – pszichikailag. A leghumorosabb s egyben legcinikusabb viszont az a hozzászóló volt, aki szerint a pénzből tulajdonképpen kardokat, puskákat, pajzsokat és dárdákat vásároltak a székelyeknek, hogy szakítsák el Erdélyt Romániától. Eugen Neagoe (a Sepsi edzője – szerk. megj.) és Ibrahima Tandia (a Sepsi afrikai származású csatára – szerk. megj.) pedig beépített huszárokként fogják vezetni a székely zászlóaljat.
Ha félretesszük a vicces és rosszmájú megjegyzéseket, azt vesszük észre, hogy egyrészt
(legalábbis a nacionalista kártya nem működik kifogástalanul), másrészt a román társadalom nagyon pesszimista és kiábrándult, hiszen látja, hogy az állam nem fektet a sportba, nincs átlátható törvényhozás, egyesek pedig a semmiből szeretnének politikai tőkét kovácsolni. A valóság pedig azt mutatja, e vélemények sajnos nehezen cáfolhatók meg.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!