A Partiumban, de kiváltképp az Érmelléken ritkán lehet elmondani, hogy befejeztek volna uniós projektet, mégis akad kivétel. Jó példa erre a Szalacs községhez tartozó Ottomány kúriája, amely mai pompájában sokak szerint a nagyváradi várral vetekszik.
A Liviu Dragnea szociáldemokrata pártvezér ügyében született jogerős ítélet kihirdetése, majd az addig a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus bebörtönzése után a nagyobbik kormánypárt számos vezetőjére hirtelen megtisztulási roham tört rá.
A grúzoknak – a hossszú elnyomás miatt – nincs sok okuk szeretni az oroszokat. Az országot járva mégis lépten-nyomon a múlt nosztalgiája kísért, amiben szerepet játszik az is, hogy e föld szülötte Sztálin, a 20. század egyik legkegyetlenebb diktátora.
A Szent László-szobor főtéri kihelyezésének ügye olyan ügy, amely mellett minden magyarnak, minden jóérzésű váradinak kötelessége kiállni. Ennek tükrében csatlakoztak a városi önkormányzati képviselők a néppárt által szervezett élőlánchoz.
A hazai sajtót három napon keresztül Ferenc pápa romániai látogatása uralta. Szőcs Csaba szászfenesi plébánossal, a pápalátogatásért felelős erdélyi magyar egyházi médiacsoport tagjával beszélgettünk.
A két és fél év alatt állítólag több mint húszezren tekintették meg a Móricz Zsigmond regénye nyomán született musicalt. Voltak, akik egyszer látták, de többen kétszer vagy annál többször is megnézték a produkciót.
Nincsenek pontos adatok, de kijelenthetjük, hogy az erdélyi magyarok közül sokan szavaztak a vasárnapi európai parlamenti (EP) választásokon az USR-Plus listájára. Kik és miért voksoltak Cioloşékra? – erre kell választ adnia rövid időn belül az RMDSZ-nek.
Az idén januárban megalakult Magyarságkutató Intézet szervezésében a napokban rangos előadói gárda vesz részt történelmi előadásokkal egy székelyföldi turnén. Az intézet főigazgatójával, dr. Horváth-Lugossy Gáborral munkájukról és terveikről beszélgettünk.
Tanárnő álldogál a fénymásoló mellett. Kezében felmérő, a diákoknak szeretne másolni. Bizonytalanul nyomogatja a gombokat, beszél hozzá. A túlhasznált fénymásoló nem hatódik meg, és a beszélgetés sem lep meg. Sokan tartunk az új technológiáktól.
Miért nehéz Erdélyben szakácsnak lenni, és hogyan lehet jó alapanyagokat beszerezni? Erről is beszélgettem Berke Sándorral, az egyik legjobb kolozsvári magyar étterem, az 1568 séfjével, akivel az erdélyi gasztronómiában változó trendeket vettük számba.
A Fidesz győzelmének arányai, az ellenzéki pártok körében történt átcsoportosulás, az erdélyi és a felvidéki magyarság választási szereplése, európai szinten pedig a bevándorlásellenes erők növekedése bír jelentőséggel a magyar jövő szempontjából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EP-választás előtt kemény vita alakult ki az RMDSZ-ről. A szövetség átlépte az ötszázalékos küszöböt, a munkájáról megfogalmazott kritikák azonban kiértékelésre várnak. Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnökével beszélgettünk.
A Kolozsvári Magyar Napok előzményeként a Gyaluból ideiglenesen Kolozsvárra költözött Várkert Fesztivál újabb kiváló alkalom volt a civil, egyházi, oktatási és politikai intézmények közötti legszélesebb körű összefogásra.
Az erdélyi városok legjobb éttermeit bemutató sorozatunkban ezúttal Arad legjobb tíz vendéglője közül az 5., 6. és a 7. helyen álló Picassót, Art Cafét és Noliót vesszük górcső alá.
Nagy várakozással tekintenek a moldvai magyarok a pápa romániai látogatása elé. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1300 személyt regisztrált a csíksomlyói misén való részvételre, közben a moldvai püspök azt szeretné, ha a csángók a iaşi-ba mennének.
A belpolitika mindent letaroló témájára Románia a legjobb példa, ahol a politikai pártok, az ügyészségek, a bíróságok, a rendőrség, mindenki az európai parlamenti választások kampányának a része lett.
Budapesten került kezembe a lebilincselő Majdnem Esterházy című kötete. Terveztük a könyv kolozsvári bemutatóját, de végül elmaradt. A Kanadában élő írónő örömmel válaszolt kérdéseinkre, többek között a történelmi Esterházy családhoz fűződő emlékeiről.
Az úzvölgyi magyar katonai temető román „bekebelezését” nemzetközi síkra kell terelni – nyilatkozta lapunknak Babucs Zoltán budapesti hadtörténész. A szakemberrel az 1916-os első román székelyföldi betörés eseményeit vettük számba.
Látogatottsági adatok