Erdélyben egyre többen vágnak bele az intenzív zöldségtermesztésbe. A legnagyobb igény a paradicsomtermesztésre van
Fotó: MTI
A Bihar megyei Szentjobb után Szilágyperecsenben újabb szakmai fórumon találkozhattak a gazdák. A szakmai egyeztetést a Szilágysági Gazdák Egyesülete szervezte. Az előadók az erdélyi állattenyésztés és növénytermesztés helyzetét vették számba.
2019. június 20., 08:162019. június 20., 08:16
2019. június 20., 20:552019. június 20., 20:55
Az eseményen Csomortányi István elnök az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGESZ) nevében köszöntötte a meghívottakat, majd beszélt a gazdaszövetkezetek fontosságáról. Meggyőződése szerint mindenkinek előnyösebb lenne ezek létrehozása. A termelőszövetkezeteknek is megvolt a maguk fény- és árnyoldala, de ezek pozitív oldalát kellene újrafejleszteni. Mint mondta, a szövetkezés csak terv, ám előbb-utóbb a helyzet szorgalmazni fogja e szerveződések újragondolását.
A híres perecseni hagyma hazájában tartott szakmai előadásokon a környező megyék mezőgazdászai és állattartói vettek részt. A fórumon a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete is képviseltette magát Fazakas Miklós és Dán Péter előadók személyében.
A szarvasmarha-tenyésztésről és az ágazat hasznos tudnivalóiról Dán Péter, a Marosszentgyörgyi Állattenyésztési Kutatóintézet tudományos kutatója tartott előadást. Főleg az istállótípusokról beszélt vetítettképes beszámoló formájában. Mint mondta, a szarvasmarha-tenyésztés egyik fő meghatározója a megfelelő istálló. Ugyanis nemcsak a takarmányok, hanem a levegő járta pajták is nagyban befolyásolják a tehenek tejhozamát, az állatok közérzetét, étvágyát és egészségét egyaránt. A szakember szerint az állattartó épületekben megfelelő klímaviszonyokat kell kialakítani, mert ez teszi lehetővé többek között a genetikai adottságok jobb kiaknázását.
Egri Géza állatorvos a méhészeknek beszélt az ágazat kihívásairól, a méhek betegségeiről, a mézelő rovarokra ható időjárási viszonyokról.
A gyakorlott méhész tovább fejleszti az állományt, ezekben a hónapokban hozza létre az új családokat. Ehhez olyan kereteket vesz el életerős családoktól, amelyeken főként fiasítás található – magyarázta a kezdőknek az előadó. Ebben az időszakban zajlik az akácméz pergetése is. A nyár folyamán és ősz elején a legfontosabb feladat a varroa atkák elleni harc. Ehhez a méhészek hangyasavat, esetleg oxálsavat használnak. A kezelés sikeréről a kaptár alján található, elpusztult varroa atkák száma alapján győződhetnek meg – osztotta meg tapasztalatait Egri Géza.
A szilágyperecseni találkozón számos szakember osztotta meg tapasztalatait a résztvevő mezőgazdászokkal
Fotó: Sütő Éva
Fazakas Miklós, az RMGE Maros szervezet elnöke a fóliás és intenzív szabadföldi zöldségtermesztésről tartott átfogó előadást. Szerinte a mezőgazdasági szakoktatásra azért nőtt meg az igény, mert egyre több mezőgazdasági pályázathoz kérnek szakképzési oklevelet, és mivel a gazdák túlnyomó részének nincs szakirányú végzettsége, így pótolhatják szükséges szakmai tudásukat.
Az országos felnőttképzési előírásoknak megfelelően erdélyi és magyarországi agrárszakemberekkel vállalják a szakoktatást. A gazdák előnye, hogy képzés után is tarthatják a kapcsolatot az oktatókkal – fogalmazott Fazakas Miklós.
A növénytermesztésről szóló szakelőadásában beiktatta a magyarországi Holland Alma Kft. Gyümölcsiskola kereskedelmi menedzserének, Siklódi Istvánnak az almafajtákról szóló bemutatóját. A szakember részletesen beszélt az öntözéses mezőgazdaságról is. Fazakas szerint a zöldségtermesztés a növénytermesztésnek olyan ágazata, amelyet egy-két órás előadásban nem lehet belesűríteni, így a gazdák bármikor megkereshetik, és szívesen szolgál szakmai tanácsokkal.
„Egy gazdaság sikeres működéséhez nemcsak a mezőgazdasági és az állattartási technológiákkal kell tisztában lenni, de naprakész információkat kell szerezni az éppen aktuális vidékfejlesztési kiírásokról. Ezért fontos a kapcsolattartás a szakminisztériumhoz tartozó ügynökségekkel, ami legkönnyebben a falugazdász-hálózat emberein, valamint a meghívott előadókon keresztül valósulhat meg” – zárta előadását Fazakas Miklós.
Mivel a perecseni hagyma hazájában jártunk, a kávészünetekben megkerestük a helyi hagymatermesztőket is. Annál is inkább, mivel az utóbbi hetek időjárása nem kedvezett sem a helység jellegzetességét, védjegyét biztosító hagymának, sem egyéb konyhakerti növénynek. A Perecsenbe vezető úton több szántóterületen állt a víz, egyes kukoricatáblákat szinte teljesen letarolt a jégverés, sok helyen a nevezetes hagymaföldeken tönkre ment a termés.
Darabont Attila falugazdászt kérdeztük, hány perecseni gazda foglalkozik jelenleg hagymatermesztéssel, és milyennek ígérkezik az idei hagymaszüret. A szakember szerint 40–50 gazda kötelezte el magát a hagyma mellett, amely Közép-Ázsiából került tájainkra, és amely nélkül főtt és sült ételeink messze nem lennének olyan ízletesek, mint az ősrégi konyhai fűszer nélkül. Darabont Attila elmondta, idén rossz idők jártak a hagymásokra. Szerencsére a legtöbb gazda kisebb területet ültetett be, mivel az elmúlt években rengeteg hagymát termesztettek, így a bőséggel az árakat is leverték. Idén azonban a legtöbb növényi kultúrán áll a víz.
Ezt erősíti meg Bákai Attila is, a Szilágysági Gazdák Egyesületének elnöke, aki maga is hagymatermesztő, valamint más szilágysági gazdák Kémerről, Varsolcról. Szőcs Attila kémeri mezőgazdász is az időjárás viszontagságaira panaszkodik. Ő is zöldségtermesztésben érdekelt, azért is jött el a szakmai fórumra, mert ugye a jó gazda is holtáig tanul, nem csak a jó pap, szokták mondani egymás között a szántóvetők.
A titok a talaj összetételében van – válaszolja kérdésemre Darabont Attila. „A mi hagymánk nem csíp, szinte olyan zamatos, mint az alma. Akadt olyan felvásárló román ember, aki ezt kifogásolta leginkább, és meg sem vette. Azért mondom, hogy a talajban rejlik a titok, mert Kémerben például már hagymaízű a hagyma. Mi akárhol vehetjük a dughagymát, a sajátos összetételű termőföld az, ami szelídebbé, perecsenivé teszi a mi jellegzetes és messze földön híres fűszernövényünket” – állítja a helybéli termesztő.
Az előadások után még sokat beszélgettünk a hagymabirodalom érdekességeiről is. A hagyma a leghitelesebb védjegye a településnek, hiszen e vidék emberemlékezet óta híres a hagymájáról. Évente hagymafesztivált is rendeznek, amelyen természetesen a hagymás ételek élvezik az elsőbbséget.
felavatták a világ első legmagasabb hagymaszobrát (6,5 méter), hogy ország-világ lássa: a perecseni hagyma megállja helyét az európai piacon is. A 4518 méter hosszú hagymafüzérrel pedig Guinness-rekordot állítottak fel – büszkélkednek vele a helybéliek.
A szilágyságiak viszont nemcsak hagymájukról híresek, hanem a szilvájukról is. Sokan bólogatnak is rá, amikor a híres szilágysági „tüzes vizet” emlegetem, amivel már 1540-ben is számoltak a krónikások.
A perecseni agrárfórumon meglepően sok fiatal gazda érdeklődött az előadások iránt, sőt nem egyszer félbe is szakították a szakembereket, visszakérdezve, ha valamit nem értettek. Ez azt mutatta, komolyan gondolják, hogy kisajtolják a földből a megélhetést, a lehetőséget a szülőföldön való megmaradáshoz.
A magyar agrárminisztérium támogatásával szervezett szakelőadások tehát pozitívan csapódnak le a gazdaszervezetek háza táján.
A szombati találkozó is ilyen célt szolgált. Arról nem is szólva, mennyi tapasztalat cserél gazdát egy-egy hasonló rendezvényen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!