2015. január 10., 14:272015. január 10., 14:27
A fizikumot és pszichét egyaránt megterhelő ünnepnapok után egy héttel már nincs menekvés. Látókörünkbe óhatatlanul visszakerülnek az aktuális kérdések, a karácsony környékén mellékvágányra tolt feladatok, perspektívák, remények és félelmek előgördülnek. Egyesek kevésbé ijesztően, mint decemberben láttuk, mások sötétebben bukkannak fel, néha magunk is meglepődünk, milyen új megvilágításban kerülnek elénk.
Az évkezdés „alapszíne” nyilván többnyire a remény, még akkor is, ha környezetünk szkeptikusabbjai pikkpakk összebarkácsolnak szilárd lábakon álló érvrendszert annak alátámasztására, hogy a következő év csakis rosszabb lehet a mögöttünk hagyottnál. Talán nem túlzás azonban azt állítani, hogy a közélet iránt legalább alapfokon érdeklődő optimistát és pesszimistát egyaránt foglalkoztatja például az a kérdés, miként is alakul idén a hazai magyar érdekképviselet, illetve legfajsúlyosabb képviselőjének sorsa. Az elmúlt évet ugyanis meglehetősen háborús hangulatban kongatták el, decemberben olyan erejű csatazaj dübörgött körülöttünk, amelyet legfeljebb ideig-óriág képes elnyomni a szilveszteri pezsgőspoharak összecsendülése.
Merre tart, milyen dimenziókat kaphat a jelkép- és himnuszhasználat ügye? Szőnyeg alá kerül, vagy büntetőjogi folytatása lesz az RMDSZ legutóbbi SZKT-ján tapasztalt, a szokásosnál valóban jóval karcosabb retorikának? Mire lesz képes az RMDSZ ebben – és nemcsak ebben – az ügyben a kormányzati eszközökről való lemondásról szóló elvi alapú döntést követően?
Saját bugyrainkban még mélyebbre nyúlva: hogyan, milyen következményekkel kezeli az RMDSZ a saját szervezeti kereteit is feszegető belső konfliktusokat? Ki győz a területi egységek önállóságát életszerűen követelő, de a fragmentálódás veszélyét is óhatatlanul hordozó Székelyföld–Partium–szórvány „körmérkőzésben”? Sikerül-e előrelépni Marosvásárhely ügyében, amely messze túlmutat az egykori székely főváros határain? Ahol a kifutóban lévő, de kifutni még nem akaródzó modellek, illetve az erős ellenszélben egyelőre igencsak csenevész állapotban lévő generációk harca a szövetségen belüli őrségváltás szimbólumaként is kezelhető. És ezek összevetésében: átmenti-e az RMDSZ-t a jövőbe az áprilisi kongresszus, vagy további, immár fatalizmussal fenyegető mozdulatlanságba merevíti?
Kérdőjelek sorakoznak, belső és külső indulatok fortyognak, remény és félelmek keverednek. Olyan év kezdetén, amely elvileg választásoktól mentes „békeévnek” ígérkezik, és amelynek kezdetén a tavalyi esztendő legnagyobb horderejű változása máris borította a romániai belpolitikai erőviszonyokat. Ennek tükrében a széljárás akár kedvezőnek is tekinthető. Már csak hajózni kellene.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!