Válságban is nyerészkedők

2022. június 18., 20:282022. június 18., 20:28

Úton-útfélen hallani az egyre jelentősebb energiaválság kapcsán olyan véleményeket, miszerint az energiahordozók drágulása természetes folyamat, amelybe mindenkinek bele kell törődnie, legyen az ipari vagy lakossági fogyasztó. Annak ellenére, hogy számos román gazdasági szakértő szerint hibázik a román kormány, amikor nem követi Magyarország példáját, és nem szab felső határt az üzemanyagáraknak kárt okozva ezáltal a gazdaságnak.

Hazai politológusok merő Orbán-fóbiától vezérelve fejtegetik: „nem járható út, nem követendő példa” a budapesti kormány által alkalmazott ársapka.

Ész érvekkel persze képtelenek alátámasztani, ugyan mitől „jobb” a romániai lakosságnak, fuvarozóknak, cégeknek, ha literenként 3 lejjel drágábban tankolhatnak, mint a magyarországiak. Nem véletlen, hogy a romániai fuvarozók árplafon alkalmazását követelik a bukaresti kormánytól, ezzel egyidőben országos tiltakozás készül a töltőállomásoknál a magas üzemanyagár miatt. De ugyanígy érthetetlen a brüsszeli logika is, amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegeti Magyarországot amiatt, hogy a magyar forgalmival, rendszámmal rendelkező autósok leszállított (480 forintos, azaz 6 lejes) áron tankolhatnak, a külföldiek viszont piacin.
Bár több területen is belengette, a román kormány eddig csak az energiahordozók esetében alkalmazott ártámogatást, amelyet 2023 tavaszáig meghosszabbított. És valljuk be, helyesen tette, az intézkedés híján sokan lennének bajban az országban, egyszerűen képtelenek lennének kifizetni a fűtésszámlájukat. Ennek ellenére ebben az esetben is hallani olyan hangokat, miszerint ez nem járható út, hagyni kell az embereket meggebedni. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője például azt ajánlja a Ciucă-kormánynak, hogy fokozatosan szüntesse meg jövő áprilisig az árplafont, hogy aztán a fogyasztók ne legyenek kénytelenek hirtelen szembesülni a drágulással. A „jótanácsból” ismét kiviláglik:

a pénzintézetet nem az emberek érdekei foglalkoztatják, vagy legalábbis úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a szolgáltatók előbb az árliberalizációt, majd az ukrajnai háborút, később az árkompenzációt kihasználva szemtelenül drágították az energiahordozókat.

Sőt számos energiacég odáig ment, hogy különböző trükköket bevetve, mesterségesen emelte a földgáz, a villamos energia árát, mégpedig annak tudatában, hogy az állami költségvetésből úgyis megtérítik nekik a piaci, illetve a rendeletileg szabályozott fogyasztói ár közötti különbözetet.
Ilyen körülmények között miért is ne avatkozzon be az állam, amikor a lakosság tetemes áremelkedéssel szembesül, közben pedig a nagy szolgáltatók, valamint az állami energiakitermelő cégek többletjövedelemre tesznek szert?
„Az Exxon olajvállalat több pénzt keresett az elmúlt hónapokban, mint a Jóisten” – méltatlankodott a minap Joe Biden annak kapcsán, hogy az olajárak emelkedése folytán az olajipari óriások világszerte hatalmas jövedelmet termeltek az ukrán háború következtében kialakult piaci bizonytalanság miatt. Nem véletlen, hogy az amerikai elnök szerint meg kell adóztatni e cégeket. Ugyanezt tervezik Németországban is, Magyarországon pedig külön jövedelemadót vetettek ki a nagyvállalatokra.
Be kell látni, e rendkívüli időkben csakis ehhez hasonló határozott intézkedésekkel lehet elkerülni azt, hogy csupán a lakosság hordozza az egyre mélyülő energiaválság terheit. Ellenkező esetben oda jutunk, hogy a romániai háztartások önszántukból, a kifizethetetlen számlák fenyegetettsége közepette fogják alacsonyabb fokozatra kapcsolni a melegítőt, nem pedig hatósági utasításra, mint más országokban.