Hirdetés

Válság és keleti orientáció

Borbély Zsolt Attila

2015. február 28., 10:562015. február 28., 10:56

Egyre többen teszik fel a kérdést: mennyire volt megalapozott a felvilágosodás korának többsíkú antropológiai optimizmusa: mit hozhatnak történelmi távlatban az egykor szépnek gondolt eszmék? Igaz-e, hogy a társadalom alapegysége a racionális gondolkodásra és döntésre képes egyén, hogy a hagyománynak igazolnia kell magát az ész ítélőszéke előtt, hogy a történelem nem más, mint szinte egyenes vonalú fejlődés egy boldogabb, szabadabb, társadalmi berendezkedés felé? Kiindulhatunk-e abból, hogy az állam feladata csak a polgárok biztonságának szavatolása, de hitelvi, önazonosságbeli és kulturális kérdésekben nincs mit keresnie, hogy mindent a piacra lehet bízni, s a láthatatlan kéz majd elintéz mindent közmegelégedésre?

A láthatatlan kéz

E gondolkodási paradigmát több irányból is érik megsemmisítőnek tűnő kihívások. Egyrészt e politikai filozófia patologikusan „nyugatcentrikus”, horizontja a katolikus–protestáns kultúrkör által meghatározott országokra szűkül. Másrészt mára világossá vált, hogy a hagyományos közösségi formák, az egyént hagymahéjként körbeölelő szerves társadalmi képződmények részben spontán, részben tudatos lebontása több emberi nyomorral és boldogtalansággal járt, mint amennyit kétes értékű szabadságukkal nyertek a „szabaddá” tett polgárok. A gyökértelen, tudati síkon médiapreformált bérrabszolga nem racionális döntéshozó, aki felelős saját magáért, családjáért és nemzetéért, s ennek jegyében hoz döntést, mikor szavaz, hanem a legkönnyebben manipulálható emberi egyed. A láthatatlan kéz nem kiegyenlít, hanem növeli az anyagi, létesélybeli és kulturális egyenlőtlenségeket, az állam ellenőrző hatalma nélkül az erősek a kizsákmányoltak, a gyengék felett brutális, igazságtalan hatalmat gyakorolnak, amely ellen a polgár tehetetlen.

A globalizmus korában azonban az államok szuverenitását is soha nem tapasztalt, körmönfont támadások érik. Az államok költségvetésével azonos nagyságrendű multinacionális megavállalatok informális hatalomgyakorlása kiüresíti a demokráciát, a lényegi kérdések nem a választásokon dőlnek el. A globalizmus számára kedvező jogi keret megteremtését, a globalizmus pénzszivattyúinak zavartalan működését biztosító politikát a színfalak mögött a legbrutálisabb korrupcióval érik el. A rendszerváltás idején a globalista háttérhatalom ágensei által forgalmazott „sokkterápia” arra volt jó, hogy a rendszerváltó országok gazdasága szabad prédává váljon, hogy a cseberből vederbe került társadalmaknak ne legyen idejük védekezni és saját érdekű döntéseket hozni.

„Gazdasági bérgyilkosok”

A globalizmus erőinek oroszországi bábja Borisz Jelcin volt, akinek gazdasági katasztrófapolitikája az egész országot a pusztító világerő martalékává tette volna, ha nem tűnik fel a színen egy karizmatikus politikus, Vladimir Putyin, aki gátat vetett a szabadrablásnak. Súlyos hiba lenne Putyinra úgy tekinteni, mint a globális háttérhatalom által kizsigerelt közép- és kelet-európai országok megváltójára, de ténykérdés, hogy az Egyesült Államok, a globális világhatalom első számú nyíltszíni képviselője Putyin-ellenes propagandájának – amely, sajnos, visszhangra talál az EU fősodor keretében is – semmi köze a valósághoz, az értékelvi, demokrácia-elméleti megfontolásokhoz. Putyin a pusztító világerő útjában áll a maga oroszérdekű politikájával.

John Perkins az egész világot az Egyesült Államok gyarmataként kezelő démoni rendszer részeként dolgozott, majd megismerve e politika mélységes és páratlan embertelenségét, élete kockáztatásával leleplezte magát és megbízóit Egy gazdasági bérgyilkos vallomása című könyvében. Abban írja le, miként veszik meg lábon a „gazdasági bérgyilkosok” a kisebb országok politikai elitjét, hogy az amerikai kormányzattal összefonódott multiknak kedvező gazdaságpolitikát folytassanak – népük érdekeinek ellenében. Ha ők kudarcot vallanak, jönnek a „sakálok”, akik a renitens vezetőt igyekeznek eltenni láb alól. Ha a sakálok sem járnak sikerrel, bevonul az amerikai hadsereg. Perkins rendszere időközben kiegészült a kívülről indukált rendszerváltás, a spontánnak beállított manipulált forradalom eszközével is, lásd többek között az „arab tavasz” címszót.

Putyin esetében a „gazdasági bérgyilkosok” esélytelenek. A„sakálokat” vélhetően nem merik bevetni, bár nem tudni, hogy történtek-e ezirányú próbálkozások. A hadsereg bevetése könnyen általános világégéssel járna, „orosz tavaszt” pedig aligha képes az amerikai titkosszolgálat lemenedzselni, mert hasonló szervezettségű és hatékonyságú titkosszolgálattal találná szembe magát.

Bethlen Gábor-i csoda

Mi marad akkor?

Egyrészt a provokáció és a hangulatkeltés, másrészt a környező államok célkeresztbe vétele. Ukrajna minderre kiváló lehetőség volt. Kiszivárgott információk szerint az Egyesült Államok legkevesebb 5 milliárd dollárt költött a Majdan-projektre. Ma már a BBC is felveti annak a lehetőségét, hogy az áldozatok egy része nem a tüntetők és a rendőrök összecsapása folytán vesztette életét, hanem a konfliktus eszkalálódásában érdekelt harmadik fél megbízottja lőtt mindkét oldal embereire. A puccsista ukrán bábkormány politikája oly nyíltan globalizmuspárti, hogy komolyan felmerült: Soros Györgyöt nevezzék ki az ukrán jegybank élére. Putyin lépéskényszerben volt, s mivel minden jel szerint nem akar harmadik világháborút, mesterhúzással annektálta a Krím-félszigetet, s egyelőre folyik a részben fegyveres, részben diplomáciai huzakodás az oroszbarát területek sorsáról.

Végül hadd essen szó Orbán Viktor és Vladimir Putyin sokat bírált viszonyáról. Magyarország kétségkívül az EU és a NATO tagja, de egyben áldozata is. Bár mindkét szervezetben vannak ellenerők, egyelőre inkább tűnik e két nemzetközi szervezet a globális háttérhatalom képviselőjének, mint ellensúlyának. Orbán Viktor több ízben is kifejezésre juttatta, hogy tisztában van a világ tényleges működésével, és azt is, hogy nemcsak mögé lát a politika színpadán zajló árnyjátéknak, de kis ország vezetőjeként is hatni akar és tud a tényleges folyamatokra. Mégpedig a multik és a pénzvilág összefonódott háttérhatalmának ellenében és a magyar szuverenitás érdekében.

E kockázatos egyensúlypolitika része a keleti nyitás és Orbán Oroszország-politikája. Ma még nem tudni, a gigászok párharcában sikerül-e a magyar vezetésnek meglelni a librációs pontokat, hogy sikerül-e Orbánnak a bethlengábori csoda, amikor az egyensúlypolitika nagymestere virágzó országot teremtett „két pogány közt”. Az fel sem merül, hogy az orosz birodalom csatlósa legyünk, azt viszont sokan szeretnék országon belül és kívül, hogy Magyarország engedelmes bábja legyen a pusztító világerőnek, nem véletlenül támadják ugyanazok, ugyanazzal a vehemenciával Orbánt és Putyint.

De hogy a jelenlegi politikai irányvonalnál jobb alternatívája ma nincs Magyarországnak, az alighanem ténykérdés.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 23., kedd

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség

A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez

Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.

Terroristagyanús futballvilág?
Terroristagyanús futballvilág?
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

2026. június 13., szombat

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán

Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!

Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!
2026. június 11., csütörtök

Brüsszeli tanácskozás az iszlamizmus kihívásáról: az európai muszlimok is áldozatokká válnak

Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.

Brüsszeli tanácskozás az iszlamizmus kihívásáról: az európai muszlimok is áldozatokká válnak
2026. június 09., kedd

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól

Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól
Hirdetés
2026. június 09., kedd

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható

Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható
2026. június 07., vasárnap

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják

Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják
2026. június 06., szombat

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója

Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója
Hirdetés
Hirdetés