Választási sikerpropaganda és a számok

Sikerpropagandában nincs híján a romániai magyar politikum a helyhatósági választások kiértékelése kapcsán. Az RMDSZ országszerte megőrizte az emberek támogatását – ezzel summázott Kelemen Hunor szövetségi elnök egy nappal a szavazás után. A kiértékelő sajtótájékoztatóról kiküldött sajtóközleményben a következő idézetet emelték ki a sajtósok főnöküktől: „az RMDSZ jól vizsgázott, hiszen a június 5-i eredmények azt igazolják, hogy erős a kötelék a szervezet és a választók között”.

Nem okozott csalódást a sikerpropaganda másik nagy művelője, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök sem. Ő úgy értékelt, a megyei tanácsban ugyanolyan súllyal lesz jelen az RMDSZ, mint eddig – nem véve tudomást arról a tényről, hogy a most felállt testületben az RMDSZ-nek eggyel kevesebb, a román pártoknak viszont kettővel több képviselője lesz.

Ugyancsak a pohár teli felét látja a Magyar Polgári Párt is, amelynek elnöke, Biró Zsolt úgy értékelt, hogy pártja megduplázta a polgármesterei számát. A pártelnök arról beszél, hogy alakulata növelte súlyát, a második politikai erő lett az RMDSZ után, s úgy erősödtek, hogy közben nem osztották meg a magyar közösséget.

Egyedül az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetősége maradt valamennyire a realitások talaján, s próbált szembenézni a számokkal. Miután ezt megtették, a néppártosok is a pozitívumokat kezdték ecsetelni.

Márpedig ha pusztán a számokat nézzük, s összehasonlítjuk a 2012-es adatokkal, akkor sok örömre nincs ok. Sőt.

Ha egyenként elemezzük a pártok teljesítményét, a „megduplázott” polgármesterszám ellenére a legnagyobb vesztese a 2016-os megmérettetésnek a Magyar Polgári Párt. Úgy tűnik, a választóknak nem jött be, hogy az „őszödi botrányba” keveredett Biró Zsolt vezetése alatt a szervezet gyakorlatilag az RMDSZ kistestvére lett. Négy évvel ezelőtt az MPP a polgármesterjelöltekre leadott szavazatok számában még magasan verte a néppártot: ötvenezren szavaztak valamilyen polgári jelöltre, s csak 31 ezren néppártosokra. Idén az MPP-s polgármesterjelöltekre mindössze 19 335 szavazat érkezett: több mint 30 500-as csökkenés! Helyi tanácsosjelölti listáira 2012-ben 46 071 szavazatot kapott az MPP, idén 18 993-at. A megyei tanácsosjelölteknél is több mint 30 ezer szavazatot veszítettek a polgáriak: 36 671 voks helyett mindössze 16 824-et szereztek meg. Mint látni fogjuk, az MPP által elvesztett szavazatok nem vándoroltak át máshová, egyszerűen eltűntek: a verseny hiánya inkább távolmaradásra késztette az embereket.

Jelentős, bár nem ilyen mértékű a néppárti szavazatcsökkenés is. 2012-ben még 30 885-en választottak néppártos polgármesterjelöltet, idén már csak 21 171-en. Az EMNP helyi tanácsosi listáira idén 35 019 voks érkezett (2012-ben még 44 834), a megyei listákra pedig 38 215 (44 276).

Számszerűen a legtöbb szavazat azonban természetesen az RMDSZ-től esett el: négy éve még 421 794-en pecsételtek RMDSZ-es polgármesterjelöltre, míg idén csak 315 236-on: 107 ezerrel kevesebben. A helyi listáknál 67 ezres, a megyeieknél pedig több mint 80 ezres az RMDSZ-tábor fogyása.

Persze érvelhetnek a politikusok azzal, hogy ez az abszolút számokban mért csökkenés, bár ijesztő, mégsem olyan súlyos, mert országos viszonylatban csökken a szavazási kedv. S ez részben igaz is: négy éve még 9-10 millió szavazatot, idén azonban már csak 8,2-8,5 millió szavazatot kellett megszámolni. Aggasztó azonban, hogy a kevesebb szavazatszámból kisebb arányban részesülnek a magyar pártok, mint 2012-ben. A polgármester-választásokon négy éve még 3,9 százalékot szerzett az RMDSZ, idén 3,69-et. A helyi tanácsosi listák esetében ugyan javított az RMDSZ (4,3 százalék helyett 4,66-ra), a megyei listáknál viszont már újra csökkenést látunk (5,07-ről 4,98-ra). Az MPP szavazótáborának drasztikus csökkenése a százalékos adatokon is látszik: 0,46 százalékról 0,22 százalékra csökkent a polgármesterjelöltek, 0,43-ról 0,22-re a helyi-, 0,37-ről 0,2-re a megyei tanácsosjelöltekre leadott szavazatok aránya. A néppárt ebből a szempontból nagyjából megtartotta támogatottságát: 0,28-ról 0,24-re csökkent a polgármesterjelöltjeire, 0,42-ről 0,41-re a helyi tanácsosjelöltjeire leadott voksok aránya, míg a megyei listák esetében 0,45-ről 0,46 százalékra növelte támogatottságát.

Összességében elmondható: a romániai magyar pártok sokkal rosszabbul teljesítettek, mint négy éve. Ha a közelgő parlamenti választások szempontjából legrelevánsabbnak tekintett megyei listás eredményeket nézzük, akkor a három pártra 106 ezerrel kevesebb szavazat érkezett: 572 811 helyett mindössze 466 862. A 2012-es 5,89 százalékos szavazatarány 5,64 százalékra csökkent.

Rezeg a léc hát, s nem is kicsit. Sikerpropagandára így okot nem látok: ha cél még a magyar parlamenti képviselet, keményen meg kell dolgozni érte. S nem hinném, hogy azzal növelni lehet a szavazópolgároknak a politikumba vetett bizalmát, ha továbbra is a szemükbe hazudunk. Több munka, kevesebb hencegés: ez kell legyen mindannyiunk érdeke.