A patinás régiségű téglaépítményt a román hatóságok nem újították fel, hanem szétverték
Fotó: Sütő Éva
2020. június 27., 13:202020. június 27., 13:20
A nyírábrányi határátkelő felé menet, amint elhagyjuk az érsemjéni bekötőutat, a lapos földeken át egy patakocska – valószínűleg a bujdosó Ér egyik szakasza – csordogál, ezt a környékbeliek csak Füzék pataknak emlegetik. Az erecskét az 1800-as években egy téglahíddal tették járhatóvá (a köznyelvben Füzék-híd) utat biztosítva a patak szeszélyes folyásának úgy, hogy a magyar határ felé tartó országutat is megtarthassa a hátán. E téglaépítmény patinás régiség volt.
Csak ez a hajlott hátú szolga jóval kisebb területet kötött össze masszív kőlábaival, mint a nagy magyar alföldi társa. Ez az egylyukú híd igazi látványosság volt Érsemjén határában. Sokan autóztak át rajta anélkül, hogy sejtették volna, milyen régiség állja alattuk az idő viszontagságait, és hány eseménynek volt szemtanúja, amikor a történelem vihara elsodorta Erdélyt az anyaországtól.
Kilenc-tíz esztendővel ezelőtt, amikor a határátkelő irányába a román oldalról megépítették a nemzetközi utat, ezt a mintegy kétszáz éves közúti alkalmatosságot napokig próbálták szétverni az útépítők nehézgépei. Csak úgy suttyomban, hogy ne nagyon figyeljenek fel a rombolásra a környező műemlékvédők, helytörténészek.
S hogy a masszív patinás közúti alkalmatosság eltűnt, tanúnak csak a templomtornyok maradtak, amelyeknek a határsávok és demarkációs vonalak sem állhattak útjukba, ha át akartak nézni, szólni, üzenni a határ túloldalára.
Az egyik ilyen műemléktemplomban, amelynek legrégibb köveit az Árpád-korra datálják, keresztelték meg 1759-ben a magyar nyelv és irodalom egyik legkiemelkedőbb alakját, Kazinczy Ferencet (1759–1831) is. A híres és különleges istenháza Érsemjén központjában magasodik. Körülötte öreg fák őrzik az Úr eme földi felségterületét. A lombok közül égbenyúló torony alatt egymásra tevődnek a történelmi időkkel terhes századok, hiszen a jó öreg égbetekintő ellát az országútig is, ahol jöttek-mentek a határokkal kufárkodó hatalmasságok.
Ehhez kapcsolódik az a gondolat is, hogy közel a Berettyó vidékhez, az Érmellék peremvidékén, pontosabban egy Ottomány nevű kisfaluban élt Szabó István tanár (1934–2015), iskolaigazgató, helytörténész is. Többek között nevéhez fűződik a Komáromi-udvarház épületegyüttes műemléképületté nyilvánításának kezdeményezése, a helyi világháborús emlékmű, Szentjóbi Szabó László költő szobrának felállítása, Szentmihályiné Szabó Mária írónő emléktáblája, a falu monográfiája és sok egyéb kezdeményezés, ami nevezetesség, és ami megszentelte a helyet.
A Komáromi-udvarház (ma Ottományi Kiállítóház) Várhegyén – így nevezik a helybéliek azt a dombot, ahol az Érmellék egyik legszebb műemléképülete található – Szabó István elkísért egyszer arra a nevezetes helyre, ahol Kiss Gyula egykori ottományi bíró jó barátjával, Fráter Loránd nótaszerzővel sokat mulatott. A szintén érsemjéni születésű nótás kapitány ottományi forgolódásának helyszínén emléktábla áll, szintén a néhai tanárnak köszönhetően. Ez a Várhegynek tán a legmagasabb pontja, ahonnan ha tiszta az idő, tizenöt környező település templomtornya is láthatóvá válik. A táblán igen meglepő felirat olvasható, valószínűleg a nótaszerző egyik szövegtöredéke: „Daloljatok csak még egyet: bánatosat, keserveset, utolsót…”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!