A patinás régiségű téglaépítményt a román hatóságok nem újították fel, hanem szétverték
Fotó: Sütő Éva
2020. június 27., 13:202020. június 27., 13:20
A nyírábrányi határátkelő felé menet, amint elhagyjuk az érsemjéni bekötőutat, a lapos földeken át egy patakocska – valószínűleg a bujdosó Ér egyik szakasza – csordogál, ezt a környékbeliek csak Füzék pataknak emlegetik. Az erecskét az 1800-as években egy téglahíddal tették járhatóvá (a köznyelvben Füzék-híd) utat biztosítva a patak szeszélyes folyásának úgy, hogy a magyar határ felé tartó országutat is megtarthassa a hátán. E téglaépítmény patinás régiség volt.
Csak ez a hajlott hátú szolga jóval kisebb területet kötött össze masszív kőlábaival, mint a nagy magyar alföldi társa. Ez az egylyukú híd igazi látványosság volt Érsemjén határában. Sokan autóztak át rajta anélkül, hogy sejtették volna, milyen régiség állja alattuk az idő viszontagságait, és hány eseménynek volt szemtanúja, amikor a történelem vihara elsodorta Erdélyt az anyaországtól.
Kilenc-tíz esztendővel ezelőtt, amikor a határátkelő irányába a román oldalról megépítették a nemzetközi utat, ezt a mintegy kétszáz éves közúti alkalmatosságot napokig próbálták szétverni az útépítők nehézgépei. Csak úgy suttyomban, hogy ne nagyon figyeljenek fel a rombolásra a környező műemlékvédők, helytörténészek.
S hogy a masszív patinás közúti alkalmatosság eltűnt, tanúnak csak a templomtornyok maradtak, amelyeknek a határsávok és demarkációs vonalak sem állhattak útjukba, ha át akartak nézni, szólni, üzenni a határ túloldalára.
Az egyik ilyen műemléktemplomban, amelynek legrégibb köveit az Árpád-korra datálják, keresztelték meg 1759-ben a magyar nyelv és irodalom egyik legkiemelkedőbb alakját, Kazinczy Ferencet (1759–1831) is. A híres és különleges istenháza Érsemjén központjában magasodik. Körülötte öreg fák őrzik az Úr eme földi felségterületét. A lombok közül égbenyúló torony alatt egymásra tevődnek a történelmi időkkel terhes századok, hiszen a jó öreg égbetekintő ellát az országútig is, ahol jöttek-mentek a határokkal kufárkodó hatalmasságok.
Ehhez kapcsolódik az a gondolat is, hogy közel a Berettyó vidékhez, az Érmellék peremvidékén, pontosabban egy Ottomány nevű kisfaluban élt Szabó István tanár (1934–2015), iskolaigazgató, helytörténész is. Többek között nevéhez fűződik a Komáromi-udvarház épületegyüttes műemléképületté nyilvánításának kezdeményezése, a helyi világháborús emlékmű, Szentjóbi Szabó László költő szobrának felállítása, Szentmihályiné Szabó Mária írónő emléktáblája, a falu monográfiája és sok egyéb kezdeményezés, ami nevezetesség, és ami megszentelte a helyet.
A Komáromi-udvarház (ma Ottományi Kiállítóház) Várhegyén – így nevezik a helybéliek azt a dombot, ahol az Érmellék egyik legszebb műemléképülete található – Szabó István elkísért egyszer arra a nevezetes helyre, ahol Kiss Gyula egykori ottományi bíró jó barátjával, Fráter Loránd nótaszerzővel sokat mulatott. A szintén érsemjéni születésű nótás kapitány ottományi forgolódásának helyszínén emléktábla áll, szintén a néhai tanárnak köszönhetően. Ez a Várhegynek tán a legmagasabb pontja, ahonnan ha tiszta az idő, tizenöt környező település templomtornya is láthatóvá válik. A táblán igen meglepő felirat olvasható, valószínűleg a nótaszerző egyik szövegtöredéke: „Daloljatok csak még egyet: bánatosat, keserveset, utolsót…”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!