A patinás régiségű téglaépítményt a román hatóságok nem újították fel, hanem szétverték
Fotó: Sütő Éva
2020. június 27., 13:202020. június 27., 13:20
A nyírábrányi határátkelő felé menet, amint elhagyjuk az érsemjéni bekötőutat, a lapos földeken át egy patakocska – valószínűleg a bujdosó Ér egyik szakasza – csordogál, ezt a környékbeliek csak Füzék pataknak emlegetik. Az erecskét az 1800-as években egy téglahíddal tették járhatóvá (a köznyelvben Füzék-híd) utat biztosítva a patak szeszélyes folyásának úgy, hogy a magyar határ felé tartó országutat is megtarthassa a hátán. E téglaépítmény patinás régiség volt.
Csak ez a hajlott hátú szolga jóval kisebb területet kötött össze masszív kőlábaival, mint a nagy magyar alföldi társa. Ez az egylyukú híd igazi látványosság volt Érsemjén határában. Sokan autóztak át rajta anélkül, hogy sejtették volna, milyen régiség állja alattuk az idő viszontagságait, és hány eseménynek volt szemtanúja, amikor a történelem vihara elsodorta Erdélyt az anyaországtól.
Kilenc-tíz esztendővel ezelőtt, amikor a határátkelő irányába a román oldalról megépítették a nemzetközi utat, ezt a mintegy kétszáz éves közúti alkalmatosságot napokig próbálták szétverni az útépítők nehézgépei. Csak úgy suttyomban, hogy ne nagyon figyeljenek fel a rombolásra a környező műemlékvédők, helytörténészek.
S hogy a masszív patinás közúti alkalmatosság eltűnt, tanúnak csak a templomtornyok maradtak, amelyeknek a határsávok és demarkációs vonalak sem állhattak útjukba, ha át akartak nézni, szólni, üzenni a határ túloldalára.
Az egyik ilyen műemléktemplomban, amelynek legrégibb köveit az Árpád-korra datálják, keresztelték meg 1759-ben a magyar nyelv és irodalom egyik legkiemelkedőbb alakját, Kazinczy Ferencet (1759–1831) is. A híres és különleges istenháza Érsemjén központjában magasodik. Körülötte öreg fák őrzik az Úr eme földi felségterületét. A lombok közül égbenyúló torony alatt egymásra tevődnek a történelmi időkkel terhes századok, hiszen a jó öreg égbetekintő ellát az országútig is, ahol jöttek-mentek a határokkal kufárkodó hatalmasságok.
Ehhez kapcsolódik az a gondolat is, hogy közel a Berettyó vidékhez, az Érmellék peremvidékén, pontosabban egy Ottomány nevű kisfaluban élt Szabó István tanár (1934–2015), iskolaigazgató, helytörténész is. Többek között nevéhez fűződik a Komáromi-udvarház épületegyüttes műemléképületté nyilvánításának kezdeményezése, a helyi világháborús emlékmű, Szentjóbi Szabó László költő szobrának felállítása, Szentmihályiné Szabó Mária írónő emléktáblája, a falu monográfiája és sok egyéb kezdeményezés, ami nevezetesség, és ami megszentelte a helyet.
A Komáromi-udvarház (ma Ottományi Kiállítóház) Várhegyén – így nevezik a helybéliek azt a dombot, ahol az Érmellék egyik legszebb műemléképülete található – Szabó István elkísért egyszer arra a nevezetes helyre, ahol Kiss Gyula egykori ottományi bíró jó barátjával, Fráter Loránd nótaszerzővel sokat mulatott. A szintén érsemjéni születésű nótás kapitány ottományi forgolódásának helyszínén emléktábla áll, szintén a néhai tanárnak köszönhetően. Ez a Várhegynek tán a legmagasabb pontja, ahonnan ha tiszta az idő, tizenöt környező település templomtornya is láthatóvá válik. A táblán igen meglepő felirat olvasható, valószínűleg a nótaszerző egyik szövegtöredéke: „Daloljatok csak még egyet: bánatosat, keserveset, utolsót…”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!