Hirdetés
Somogyi Botond

Somogyi Botond

Te kirekesztő, nacionalista Facebook-felhasználó!

2024. augusztus 27., 11:262024. augusztus 27., 11:26

2024. augusztus 27., 11:352024. augusztus 27., 11:35

Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka annak, hogy a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői irányába írott LMBTQ- és woke-ellenes véleményem nem tetszett a Facebook-oldalakat folyamatosan ellenőrző szemeknek-füleknek.

A Kolozsvári Magyar Napok alkalmával néhány társammal együtt megnyertük a közéleti focikupát, amelyet immár több mint tíz éve szerveznek. S mivel manapság semmi sem múlik el több száz fénykép és posztolás nélkül, hát egye-fene alapon én is kitettem a Facebook-oldalamra a képet. A sok megtekintés mellett meglepetésemre több mint száz „tetszik” (like) reagálás érkezett számos megjegyzés, gratuláció kíséretében. Néhány héttel korábban így jártam a balatoni nyár témájú fotómmal is.

És itt jön a bökkenő. A botrányos olimpiai megnyitót követően azonnal reagáltam:

szokásomhoz híven véleménycikkel jelentkeztem a világhálón. Csakhogy amíg a Facebook-oldalamra kitett fényképeimet percek alatt több százan látták, addig a cikkemet senki sem olvasta el.

– Hát ez lehetetlen, hogy nem látják az emberek, miért nem olvassák?! – dühöngtem magamban. Fogtam magam, s a megjelent cikk hivatkozását (linkjét) kezdtem bemásolni hozzászólásként minden olyan posztoláshoz, amely az olimpia megnyitójáról szólt (volt elég!).

És láss csodát, azonnal érkeztek a reagálások: Nagyon jól látod a dolgokat! Hasonlóan gondolom én is! Köszönöm, hogy megosztottad! Örvendek, hogy olvashattam! Kiváló írás, gratulálok!

Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka. Csakis a cenzúra. Merthogy – tetszik érteni – a véleményem nem éppen hízelgő volt a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői irányába. Az LMBTQ- és woke-ellenes véleményem, valamint a globalista-liberális keresztyénüldöző magatartásról szóló gondolataim valószínűleg nem tetszettek a Facebook-oldalakat folyamatosan ellenőrző szemeknek-füleknek. És azonnal, szinte hihetetlen módon másodpercek alatt reagáltak: az algoritmusokat úgy állították be, hogy az oldalamon ugyan látható volt a cikk, de a megosztás senkihez nem jutott el.

Felhívtam egyik lelkipásztor kollégámat, aki valamelyik hozzászóláshoz illesztett cikkem linkjét látta, az írást pedig olvasta. A következőkkel fogadott: „ne idegeskedj, én különbül jártam”. Ugyanis az egyik magyar rádió műsorához nemrég hozzászólásként azt írta, hogy miért nem kell támogatni a koldulást.

Bibliai idézetekkel alátámasztva hangsúlyozta, hogy amennyiben lehet, mindenkit munkához kell juttatni, a segélyeken való élés nem hasznos a társadalom számára. Hát nem letiltották két hónapra a Facebookról?

Azzal indokolták, hogy ismerősöm gondolatai nem egyeztethetők össze a Facebooknak a társadalomról alkotott világképével. Nesze neked Facebook, véleményszabadság, demokrácia és a többi. Ha nem azt mondod, írod és (horribile dictu) gondolod, amit e liberális közösségi felület akar, ha nem az LMBTQ, a BLM és a woke szolgálatában álló médiatröszt véleményét osztod, akkor hallgatnod kell.

Ja, hogy balatoni képeket megoszthatsz? Hát azt szabad. Csak nehogy a háttérben egy templom látszódjék, vagy egy felirat Jézusra utaljon, esetleg a magyar zászló tűnjön fel, netán család legyen a központban férfivel és nővel. Mert lehet, nemsokára már azért is letiltanak, te kirekesztő, nacionalista, heteroszexuális Facebook-felhasználó!

korábban írtuk

„Provokáció, az abnormális normálisként feltüntetése”. Erdélyi magyar egyházfők az olimpia vitatott megnyitójáról a Krónikának
„Provokáció, az abnormális normálisként feltüntetése”. Erdélyi magyar egyházfők az olimpia vitatott megnyitójáról a Krónikának

Világszerte felháborodást váltott ki a párizsi olimpia megnyitójának egyik jelenete az egyházak körében. A Krónika állásfoglalásra kérte az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeit, miként vélekednek a keresztényellenesnek tulajdonított jelenségről.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Kisebb parlament mellé nagyobb helyi autonómiát!

Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.

Makkay József

Makkay József

Kiskapuk országa: Románia harca az adócsalás ellen

Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.

Páva Adorján

Páva Adorján

Ki merészel még röhögni azon, hogy az asszony verve jó?!

Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Magyarokat gyalázni lehet, a különnyugdíjakat kritizálni uszítás?

Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.

Balogh Levente

Balogh Levente

PSD-s tisztújítás: maradhat az ellenzéki retorika és a kampányüzemmód

Felszállt hát végre a fehér füst a román kormánykoalíció legerősebb tagjában, a Szociáldemokrata Pártban (PSD), miután a múlt heti kongresszuson az összes harcba szálló Sorin Grindeanu közül Sorin Grindeanut választották pártelnökké.

Balogh Levente

Balogh Levente

Amerika magunkra hagy?

Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Lázba hoz még valakit az autonómia a román nacionalistákon kívül?

Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.

Hirdetés