
2016. május 03., 22:132016. május 03., 22:13
Persze a választások előtt bukkannak fel a legnagyobb kiszivárogtatások: Biró Zsolt MPP-elnök „erdélyi őszödi beszéde” nyitja a sort, s ki tudja, mi következik még.
Aki valamiért lemaradt volna: a politikusnak egy három évvel ezelőtti, bizalmas körben elmondott eszmefuttatásának egy részletét egy Legyen elég elnevezésű felhasználó töltötte fel a YouTube-ra. Ebben Biró szókimondóan érvel amellett, hogy alakulatának miért nem szabad összeolvadni a néppárttal. Szó esik „kurva, balkáni mentalitású országról”, mármint Romániáról, ahol a szalvéta szélére írják fel, hogy „hány ezer euró spágát” (csúszópénzt – szerk. megj.) kell adni ahhoz, hogy megkapják a települések a fejlesztési pénzeket, ami által újra megnyerhetőek lesznek az MPP-s polgármesterek számára a választások. Ezért nem akar a Biró Zsolt vezette MPP összeolvadni a néppárttal, ezért preferálja inkább az RMDSZ által szorgalmazott „erdélyi válogatottat”, hogy pártja megkaphassa a „súlyának megfelelő” két-három parlamenti mandátumot, így a polgáriaknak is lesz, aki tudja, hogy „merre nyílik az ajtó” a Dâmboviþa-parton.
Újságíróból lett politikusként Biró Zsolt valószínűleg jó kommunikátornak is tartja magát, hiszen azon médiumoknak, akik a kiszivárogtatás kapcsán megkeresték, azt mondta: a beszéd tartalmát nem, csak a hangnemét szégyenli. S hogy ez a taktika akár be is válhat, az jelzi, hogy vannak, akik az „őszinte” mondatoktól hasra vágják magukat, s Biró Zsoltot a valaha élt legnagyobb politikusok közé sorolják.
Nekem persze más erről a véleményem. Én Biró Zsolt helyében nem a szöveg hangneme, hanem a tartalma miatt szégyellném igazán magamat.
Mert mit is mondott tulajdonképpen Biró Zsolt? Ha beszédét lecsupaszítjuk a szóvirágoktól, a szemléletes leírásoktól, a „megapásztortól”, a „kicsi gömbec csúnyáktól”, a „kutya szőnyegre pisilésétől” s hasonlóktól, akkor ez marad: nekünk a „jobboldalon” nem elvek és ideológiák szerint kell politizálni, ezért nincs szükségünk a másik „jobboldali”, „nemzeti” alakulattal való összeolvadásra. Nekünk arra van szükségünk, hogy minél több polgármesterünk legyen, s ahhoz, hogy minél több polgármesterünk legyen, szükségünk van legalább két képviselőre Bukarestben, akik segítségével csatlakozhatunk ennek a „kurva balkáni” országnak a sajátos ügyintézési rendszeréhez, a „spágakultúrához”. S ehhez pedig lefekszünk a másik párttal. Pragmatikus politizálás ez a javából.
Emlékezzünk: 2008-ban a Magyar Polgári Pártot még azért hozták létre, hogy az RMDSZ-szel szemben alternatívát biztosítsanak. A párt „közel tíz éve formálódó erdélyi magyar közakarat eredménye, melynek célja az volt, hogy megteremtse a választás szabadságát az erdélyi magyarság számára. Erre alapoztuk az erdélyi rendszerváltás tervét: azt a víziónkat, hogy az értékek és érdekek sokszínűsége jegyében a közéleti és politikai pluralizmus, az őszinte és tisztázó vita, valamint az elszámoltathatóság és teljesítményelvűség váljon közéletünk újjáépítésének alapjává. Célunk az erdélyi magyar erkölcsi többség megerősítése, az új magyar összefogás létrehozása” – írták akkor politikai keretprogramukban. Vajon helyesli-e ez a magyar „erkölcsi többség” a „spágapolitikát”?
Megalakulásakor az MPP „modern, európai párttá” akart válni. „Támogatni kell ugyan a székelyföldi területi autonómiát, de nem mindegy, hogy ezt milyen módon tesszük: európai hangvétellel vagy a száz évvel ezelőtti nyelvezettel. Az MPP európai nyelvezetet kíván használni, ennek megfelelően kell kommunikálnia” – jelentette ki 2008-ban Szász Jenő, a párt akkori elnöke. Ő az, aki a párt mostani elnöke bizalmas, de mégsem családi, baráti körben elmondott beszédében most „kicsi gömbec, csúnya” formában jelenik meg. Kell ennél szemléletesebb példa az akkori elmélet s a mai valóság között?
Ez itt már nem csak a teljes morális csőd: az erdélyi magyar politizálás színvonala is feneketlen mélységekben. Így válasszon a polgár manapság: szabad a választás a „spágások”, a vádlottak és az elítéltek között. Bízzuk rájuk nyugodtan sorsunkat, megérdemeljük.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!