Hirdetés
Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Részeg ír a román parlamentben

2022. január 07., 08:322022. január 07., 08:32

A 104 évvel ezelőtt (január 26-án) született és harminckét éve (december 25.) kivégzett Kárpátok Géniusza grandomániáján, dilettantizmusán és a személyi kultusz iránt táplált vonzalmán kívül a kémkedéssel kapcsolatos beteges viszonyulásáról is közismert volt. Ez

a mániákus szorongás akkor csapott át rettegéssé, amikor Nicolae Ceaușescu egykori tanácsadója, a román külföldi hírszerző szolgálat volt helyettes vezetője, Ion Mihai Pacepa 1978-ban disszidált,

és értékes információkkal látta el a Nyugatot a román diktatúra gépezetéről. A rezsim és annak vezetője számára akkor sokkot és érvágást jelentett Pacepa tábornok átállása, hogy a pártfőtitkár dührohamot kapott, és vérdíjat tűzött ki egykori bizalmasa fejére. (A sors aztán úgy hozta, hogy az Amerikában inkognitóban élő volt kémfőnököt Ceaușescu halálbrigádjainak nem sikerült felkutatniuk és likvidálniuk, tavaly februárban a koronavírus ragadta el).
Sokatmondó, hogy miközben a diktátor attól tartott, a nemzetközi közvélemény tudomást szerez elnyomó gépezetének gaztetteiről, a romániai rögvalóságról, a román hírszerző szolgálatok rendkívül átfogó, az egész nyugati világra kiterjedő kémkedést hajtottak végre. Különálló brigád felelt az ipari-technológiai adatok, információk megszerzéséért (értsd: ellopásáért), amelynek tagjai roppant feltalálták magukat, az autóipartól kezdve a hadiiparon át számos ágazatban jártak sikerrel megszerezve országok féltett titkait, gép- és harckocsik prototípusát.
Ezeket az évtizedekkel ezelőtti kémtevékenységeket a román közvéleményt nemrég napokon át lázban tartó bukaresti incidens teszi aktuálissá. Történt, hogy a laza járványügyi korlátozások miatt a két ünnep között a román fővárosban dorbézoló, ír állampolgárságú fiatalember a nagy mennyiségben elfogyasztott alkohol és kábítószer hatására összetévesztette a szállodáját a román parlamenttel, és behatolt a törvényhozás épületébe. Ismertebb nevén a Ceaușescu fáraói grandomániáját megtestesítő Nép Házába, amely a Pentagon után a világ második legnagyobb területű adminisztratív épülete, és amely a rossznyelvek szerint a kínai nagy falhoz hasonlóan a Holdról is kivehető.

A kormányőrség szolgálatot teljesítő tagjai kissé késve észlelték a behatolót, de mégis fülön csípték, eljárás indult ellene,

amelynek során szabadlábon védekezhet, haza is repült azóta. Igen ám, csakhogy egyesek nem hajlandók bedőlni ennek a történetnek, és szentül hiszik, hogy nem egy hétköznapi alkoholkómás, drogmámoros egyén tévelygéséről van szó. Tekintélyes véleményformálók, sőt a román külföldi hírszerzés egyik volt főnöke is amondó, hogy egy hullarészeg valaki képtelen lenne átmászni az ország egyik legjobban védett objektumának – amúgy 3200 méter hosszú – kerítésén, betörni egy földszinti ablakot, majd feljutni a 3. emeletre, ott is a kormányőrség fegyverszobája környékére (ahol végül lekapcsolták). Sokkal inkább külföldi kém, ezek közül is orosz spion felderítő akciójával állhatunk szemben.
Mármost tény, hogy Románia számos ország titkosszolgálata számára érdekes, ún. műveleti terület, Oroszország részéről pedig NATO-tagsága, valamint a megannyi nyugati, elsősorban amerikai haditechnika (elsősorban a deveselui rakétapajzs) okán élvez megkülönböztetett figyelmet. Azt viszont

mégse gondolhatjuk komolyan, hogy Putyin kémei részeg ír fickónak álcázva éjnek idején éppen a román parlamentbe próbálnak betörni.

Hogy onnan mit tulajdonítsanak el, törvénytervezeteket tartalmazó CD-ket? Ugyan már, ha ebben érdekelt, egy valamire való hírszerzés valamelyik párt listáján simán bejuttatja emberét a bukaresti törvényhozásba. De hát a jelek szerint a kémsztorira ma is nagy az igény. Mondjuk aköré már nehezebb spiontörténetet szőni, hogy vajon milyen államtitkok után kutathatott szilveszter éjjelén egy ugyancsak részeg, kerítésen átmászó olasz férfi a bukaresti képzőművészeti múzeum udvarán...

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása

Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.

Balogh Levente

Balogh Levente

Visszafelé is elsülhet az „Iktassuk ki Georgescut” akció

Talán a múlt heti gazdatüntetés szélsőjobb általi eltérítése is hozzájárult, de most úgy tűnik, a román hatóságok úgy döntöttek, végleg megpróbálnak leszámolni a kortárs romániai szélsőjobboldal ikonjával, Călin Georgescuval.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kormányalakítás, előre hozott választás vagy a népharag általi elsöpörtetés?

Miközben a pártok képviselői arról beszélnek, hogy bátran állnak az esetleges előre hozott választások elé, egy-két kivétellel elmondható, hogy annyira hiányozna nekik, mint az egyszeri Georgescu-rajongónak egy LMBTQ-érzékenyítő tanfolyam.

Makkay József

Makkay József

Tűzoltás helyett megoldást várnak a gazdák

Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna, a magyar közösség jogai és a továbbra is homályba vesző béke

Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.

Páva Adorján

Páva Adorján

A legfőbb ellenségünk mégiscsak az a fránya romántanulás – de vajon ki győzi le?

Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?

Makkay József

Makkay József

Hazajönnek Nyugatról – de itthon is maradnak?

Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.

Hirdetés