Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

A négy Nyugat-barát párt alkotta koalíció felbomlott, május 5-én pedig a parlamentben megbukott az Ilie Bolojan vezette kormány, amely azóta is ügyvivő kabinetként folytatja tevékenységét, mert nem sikerült új parlamenti többséget kialakítani. Egy kormányalakítási kísérlet már kudarcot vallott a törvényhozásban, az Európa-párti alakulatok között tovább éleződnek a konfliktusok, Nicușor Dan államfő a jövő hétre újabb konzultációra hívta a pártelnököket, de nyilvánvalóan nem képes közös nevezőre bírni Bolojant, Sorin Grindeanut, Dominic Fritzet és Kelemen Hunort. Emiatt egyelőre nem látni annak az esélyét, hogy teljes jogkörrel felruházott kormány alakuljon.

Márpedig a korlátozott hatáskörrel rendelkező ügyvivő kabinet nem bocsáthat ki sürgősségi rendeleteket, megkezdődött a parlamenti vakáció is, emiatt a reformok megrekedtek, és az ország számára létfontosságú uniós források lehívásához szükséges lépések is késlekednek. A bukaresti törvényhozásnak kilenc törvénytervezetet kell elfogadnia ahhoz, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Románia lehívhasson közel 10 milliárd eurót, amit augusztus végéig tehet meg. Július második felére rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását tervezik, viszont a pártok között nincs egyetértés többek között a közalkalmazotti bértörvény tervezete kapcsán (amely miatt a számos ágazati szakszervezet tiltakozik, az egészségügyben munkabeszüntetés várható), így kétséges, sikerül-e teljesíteni az Európai Bizottság által támasztott feltételeket.

Románia jelenleg mindhárom nagy hitelminősítőnél,

• a Moody’-nál,
• a Fitch-nél
• és a Standard & Poor'snál is a befektetésre ajánlott legalacsonyabb államadós-osztályzattal rendelkezik negatív kilátással.

Innen már csak egy lépés a befektetésre nem ajánlott kategória. Tisztában vannak ezzel a romániai elemzők is, akiknek többsége szerint fennáll a veszélye az ország leminősítésének. E téren legutóbb a Moody'stól kapott komoly figyelmeztetést Bukarest: a hitelminősítő szerint az elhúzódó politikai bizonytalanság és a működőképes parlamenti többség hiánya veszélyeztetheti a költségvetés konszolidációját, valamint a vállalt reformok végrehajtását. Nem véletlen, hogy a Moody'snál is jelentős kockázati tényezőként tekintenek a stabil kormány megalakulásának elhúzódására, ami késleltetheti a még függőben lévő reformok és beruházások megvalósítását. Nicușor Dan maga is elismerte, hogy az ország számára „katasztrófával” érne fel a leminősítés, ezért személyesen fog tárgyalni a hitelminősítők hamarosan Bukarestbe érkező delegációival. Egyébként itt is szorít az idő, mivel a Fitch Ratings várhatóan július végén mond ítéletet az ország államadósság-besorolásáról.

A jelenleginél jóval magasabb költséggel jutna hitelhez a nemzetközi pénzpiacon, ugyanakkor mivel számos befektetési alap szabályzata kizárólag befektetésre ajánlott kategóriába sorolt államok kötvényeinek vásárlását teszi lehetővé, egy esetleges leminősítés csökkentené a román állampapírok iránti keresletet, és az állam kénytelen lenne magasabb kamatot kínálni a hitelfelvételek során. (Románia már jelenleg is magas finanszírozási költségek mellett jut forrásokhoz: a hosszú lejáratú hitelek átlagos kamata 6,7 százalék volt, ami jóval meghaladja az 5,1 százalékos európai referenciaértéket).

Több költségvetési forrást kellene kamatfizetésre fordítani, miközben kevesebb pénz maradna beruházásokra, valamint az egészségügy, az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére. A lakosság szempontjából a következmények fokozatosan válnának érezhetővé: a hitelek drágulnának, a magánberuházások egy részét elhalasztanák, miközben fokozódna a nyomás a devizaárfolyamra. Egyébként Románia már most is kevésbé vonzó a befektetők szemében: a közvetlen külföldi tőkebefektetések szintje 2026 első három hónapjában 30 százalékkal csökkent, amikor a tőkekivonások meghaladták a félmilliárd eurót.

A politikai instabilitáson és a reformok csúszásán túlmenően Románia esetében magas kockázati tényező az államadósság is. Ami a legfrissebb adatok szerint GDP-arányosan a februári 58,2 százalékról márciusban 60,2 százalékra nőtt, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti az össztermék 90 százalékát. Nem véletlen, hogy idei konvergenciajelentésében az Európai Bizottság arra figyelmeztet: középtávon fennáll a veszélye, hogy a román állam nem tudja majd fizetni az adósságait.

E téren egyébként kedvező fejleménynek számít, hogy május végére 1,75 százalékra csökkent a GDP-arányos deficit, ami a tavalyi év hasonló időpontjában még ennek a kétszerese, 3,35 százalékos volt. Mindez elsősorban az egy évvel ezelőtt elindított költségvetési szigornak, a kiadások visszafogásának, valamint az áfa- és adóbevételek növekedésének eredménye, de még így sem biztos, hogy sikerül tartani az idei évre kitűzött 6,2 százalékos hiánycélt.

Románia tehát nagyon közel került a spekulatív adósosztályzathoz, ennek kockázatát a politikai szereplők is elismerik, viszont nem tesznek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy elkerüljék a leminősítést. Ennek egyik alapfeltétele ugyanis éppen a politikai stabilitás megteremtése, egy új kormány felállítása, ám a vezető politikusoktól immár egyre többször elhangzik az előre hozott választások lehetősége, sőt a szélsőjobb, ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az államfő tisztségéből való felfüggesztésével fenyegetőzik. Ha ezek a forgatókönyvek érvényesülnének, a jelenleginél is súlyosabb politikai válságba taszítanák az országot, ami egyértelmű döntés elé állítaná a hitelminősítőket, a befektetők pedig elfordulnának Romániától.

Ez esetben ismét kopogtatna a Valutaalap, a lakosságra pedig az elmúlt évben foganatosítottakhoz képest sokkal durvább megszorítások várnának.