Párhuzamos kríziskezelés

2020. április 10., 14:242020. április 10., 14:24

Jót derültem nemrég, amikor egy budapesti elemző arról értekezett, hogy a koronavírus-járvány leküzdése érdekében a kormány és az ellenzék is összefogott több országban, és ezek közé sorolta Romániát is. Jogos volt az illető szakértő felvetése, hogy a magyarországi ellenzéki pártoknak is félre kellene tenniük a politikai ellentéteket ebben az időszakban, csakhogy az igazság az: a járvány okozta rendkívüli helyzet Bukarestben sem késztette együttműködésre a szemben álló feleket. Ami Románia esetében azért nagy baj, mert

miközben Magyarországon a szolid parlamenti többséggel rendelkező Orbán-kormány teljes mértékben képes ellátni feladatát a válság idején, Bukarestben párhuzamos „krízis

kezelés” tapasztalható az ellentétes politikai táborként működő törvényhozás, illetve az Orban-kabinet részéről.

Ez a nemkívánatos, a mostani körülmények között ráadásul fokozottan kockázatos állapot ugye a román szociáldemokrata hatalom tavaly októberi bukása, a liberálisok kormányra kerülése nyomán alakult ki. Mert hiszen a Ludovic Orban vezette kormány kisebbségben, megfelelő parlamenti támogatottság híján kénytelen gyakorolni a végrehajtó hatalmat, eközben viszont a PSD megőrizte többségét a törvényhozásban. Emiatt annak vagyunk a tanúi, hogy a nagyvilágot, ezen belül Romániát sújtó, számos tekintetben példátlan válság közepette a bukaresti törvényhozói, illetve végrehajtó hatalom az együttműködés teljes kerülésével, egymást túllicitálva igyekszik válaszokat adni a kialakult rendkívüli helyzetre. A kormány két héttel ezelőtt rendeletet fogadott el a bankhitellel rendelkező természetes és jogi személyek törlesztésének felfüggesztési lehetőségéről, erre hasonló intézkedésről fogadott el jogszabályt a parlament is. (A kettő abban jelentősen különbözik egymástól, hogy a képviselőházban megszavazott változat nem engedi emelkedni a törlesztőrészletet a halasztást követően). Miközben a liberális kabinet hallani sem akar az árak alakításába történő állami beavatkozásról, a szenátus már megszavazta a drágítási stopot az élelmiszerek és gyógyszerek esetében. Aztán egy újabb jogszabály szerint a vállalkozók és a természetes személyek a rezsidíjak fizetését is felfüggeszthetik három hónapra. Csakhogy ezeket a törvényeket a kormány mind megtorpedózta az alkotmánybíróságon.
Vagyis rendkívüli helyzet ide vagy oda,

szó sincs itt, kérem, politikai kiegyezésről, összefogásról, nemzeti egységkormány szóba se jöhet, a két hatalmi ág a járvány kellős közepén ott tesz keresztbe egymásnak, ahol csak tud.

Az lenne a jobbik eset, ha csak egymásnak ártanának, de hát itt a járvány leküzdéséről, a gazdaságilag padlóra került ország talpra állításáról van szó. Eközben rossz nézni a hatalmon lévők „munkamegosztását” is. Amikor nem bonyolódik semmitmondó monológokba, a miniszterelnök iszonyatos blődségeket mond (hogyaszongya a tesztek számának nincs köze ahhoz, hány fertőzöttet azonosítanak), az államfő pedig egyszerűen szánalmas, amint a külföldön élő románoknak könyörög, ne jöjjenek most haza (háttérbe szorítva 19 millió itthoni lakos érdekeit). Egyedül az egészségügyi és a belügyminiszter, no és persze a legfőbb bukaresti „katasztrófafelelős”, Raed Arafat igyekezete, kommunikációja értékelhető, esetükben észlelhetőek a kompetencia jelei. Egy ekkora járvány megfékezéséhez azonban ez kevésnek tűnik.