Párhuzamos kríziskezelés

Ez a nemkívánatos, a mostani körülmények között ráadásul fokozottan kockázatos állapot ugye a román szociáldemokrata hatalom tavaly októberi bukása, a liberálisok kormányra kerülése nyomán alakult ki. Mert hiszen a Ludovic Orban vezette kormány kisebbségben, megfelelő parlamenti támogatottság híján kénytelen gyakorolni a végrehajtó hatalmat, eközben viszont a PSD megőrizte többségét a törvényhozásban. Emiatt annak vagyunk a tanúi, hogy a nagyvilágot, ezen belül Romániát sújtó, számos tekintetben példátlan válság közepette a bukaresti törvényhozói, illetve végrehajtó hatalom az együttműködés teljes kerülésével, egymást túllicitálva igyekszik válaszokat adni a kialakult rendkívüli helyzetre. A kormány két héttel ezelőtt rendeletet fogadott el a bankhitellel rendelkező természetes és jogi személyek törlesztésének felfüggesztési lehetőségéről, erre hasonló intézkedésről fogadott el jogszabályt a parlament is. (A kettő abban jelentősen különbözik egymástól, hogy a képviselőházban megszavazott változat nem engedi emelkedni a törlesztőrészletet a halasztást követően). Miközben a liberális kabinet hallani sem akar az árak alakításába történő állami beavatkozásról, a szenátus már megszavazta a drágítási stopot az élelmiszerek és gyógyszerek esetében. Aztán egy újabb jogszabály szerint a vállalkozók és a természetes személyek a rezsidíjak fizetését is felfüggeszthetik három hónapra. Csakhogy ezeket a törvényeket a kormány mind megtorpedózta az alkotmánybíróságon.
Vagyis rendkívüli helyzet ide vagy oda,

Az lenne a jobbik eset, ha csak egymásnak ártanának, de hát itt a járvány leküzdéséről, a gazdaságilag padlóra került ország talpra állításáról van szó. Eközben rossz nézni a hatalmon lévők „munkamegosztását” is. Amikor nem bonyolódik semmitmondó monológokba, a miniszterelnök iszonyatos blődségeket mond (hogyaszongya a tesztek számának nincs köze ahhoz, hány fertőzöttet azonosítanak), az államfő pedig egyszerűen szánalmas, amint a külföldön élő románoknak könyörög, ne jöjjenek most haza (háttérbe szorítva 19 millió itthoni lakos érdekeit). Egyedül az egészségügyi és a belügyminiszter, no és persze a legfőbb bukaresti „katasztrófafelelős”, Raed Arafat igyekezete, kommunikációja értékelhető, esetükben észlelhetőek a kompetencia jelei. Egy ekkora járvány megfékezéséhez azonban ez kevésnek tűnik.