Idős kor: vajon mire elég a szeptembertől 15 százalékkal nőtt nyugdíj
Fotó: Haáz Vince
2019. szeptember 20., 10:142019. szeptember 20., 10:14
Az uniós statisztikák már a szegénységnek is mércét állítottak Európában. Romániának sikerült a legszegényebb nyugdíjasok listájára leküzdenie magát – mintegy kétmillió szenvedő alannyal. Előttünk már csak két olyan ország van, ahol több a létminimum alatt tengődő nyugdíjas, mint országunkban, bár a deklarált adatok szerint, amelyek valahogy mindig sántítanak, ez sem biztos, hogy megállja a helyét.
Az uniós mérce szerint szegénynek az számít, akinek az egy főre eső jövedelme az országos átlag hatvan százaléka alatt van.
Minket csak Bulgária és Ciprus előz meg a nyomor ranglétráján. Az uniós országokat érintő felmérés csak a nyugdíjasokra terjed ki. A kétmillió tehát nem tartalmazza a munkanélkülieket, akik szintén napról napra tengődnek és élik meg uniós tagságunk hozadékát. És a kétkezi munkásréteget sem, amely minimálbérért nyüvi magát ilyen-olyan gyorsan szétszedhető mobilgyárakban.
E három országban tehát nem csak a szegénységre kárhoztatott nyugdíjas társadalom a sereghajtó – a munkásréteg zöme is a létminimum alatt tengődik, hisz a legújabb felmérések szerint 80 százaléka a számlákat is képtelen fizetni. Ennek ellenére Nyugat-Európában csak a kukázó idős emberek fotói látványosak. Bár láttam már nyugdíjast két szem aszpirint is vásárolni a gyógyszertárban. Igaz, ez utóbbi nem olyan látványos, mint a kukában turkáló meggyötört, hajlott hátú idős, aki a betevője után kajtat a szemetesben.
A minap az egyik hazai gyógyszertárban sorára váró éltes ember a szebb időket is megélt cipzár nélküli foszladozó táskájában percekig turkált a „megbúvó” banik után, majd kihalászott két szem aszpirinra valót reumás fájdalmait csillapítandó. A gyógyszerésznő a lehető legnagyobb természetességgel vágta le kisollójával az „adagot”. Kérdésemre elmondta, ez bevett szokás, mert
Bármennyire hihetetlen – mondja a gyógyszerész –, de ez a valóság. Ha jön a postás, jön az aszpirin ára is.
A döbbenet nem annyira a mindennapi ember dolga lenne, inkább az egészségügyet vezetőknek kellene lépniük. De amíg a kelet-európai egészségügyi ellátást üzletté nyomorító Egészségügyi Világszervezet és az európai gyógyszermaffia csak a saját önös érdekeivel van elfoglalva, sőt hazai berkekben egyre nagyobb teret hódít a „az üzletszerű gyógyítás” is, addig nem lesz ideje senkinek a szemenkénti gyógyszervásárlók vagy a patikahitelre szorulók nyomorával foglalkozni.
Ha már nagyon csípi a kormány szemét, „letudja” 15 százalékos nyugdíjemeléssel. Nos, az a statisztikailag nyilvántartott két-három millió létminimum alatt tengődő ember, akinek telente tüzelőre sem futja, ezentúl legfeljebb három aszpirint fog hitelre venni. Mert ugye az ember életében vannak prioritások. Romániában az egészség nem tartozik ezek közé.
A parlament június végén fogadta el a jogszabályt, miután tavaly decemberben is megtette. De akkor a törvény nem állta ki az alkotmányossági normakontrollt, és visszakerült a törvényhozáshoz. A jogszabály szerint szeptembertől 15 százalékkal nőtt a nyugdíj, majd a jövő év szeptember elsejétől a nyugdíjpont – amelynek alapján kiszámolják az öregségi járandóságokat – értéke eléri majd az 1775 lejt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak már a jövő év őszén több mint 60 százalékkal magasabbak lesznek a jelenleginél, és 40 százalékkal meghaladják a szeptember 1-jén megemelt járandóságot. Ez az összeg segít tán a patikahitelezőkön is, ha minden igaz.
Ezt annak ellenére garantálja a kormány, hogy a Román Nemzeti Bank ez évi közleménye szerint az országnak mintegy 107 milliárd euró adóssága van…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!