Idős kor: vajon mire elég a szeptembertől 15 százalékkal nőtt nyugdíj
Fotó: Haáz Vince
2019. szeptember 20., 10:142019. szeptember 20., 10:14
Az uniós statisztikák már a szegénységnek is mércét állítottak Európában. Romániának sikerült a legszegényebb nyugdíjasok listájára leküzdenie magát – mintegy kétmillió szenvedő alannyal. Előttünk már csak két olyan ország van, ahol több a létminimum alatt tengődő nyugdíjas, mint országunkban, bár a deklarált adatok szerint, amelyek valahogy mindig sántítanak, ez sem biztos, hogy megállja a helyét.
Az uniós mérce szerint szegénynek az számít, akinek az egy főre eső jövedelme az országos átlag hatvan százaléka alatt van.
Minket csak Bulgária és Ciprus előz meg a nyomor ranglétráján. Az uniós országokat érintő felmérés csak a nyugdíjasokra terjed ki. A kétmillió tehát nem tartalmazza a munkanélkülieket, akik szintén napról napra tengődnek és élik meg uniós tagságunk hozadékát. És a kétkezi munkásréteget sem, amely minimálbérért nyüvi magát ilyen-olyan gyorsan szétszedhető mobilgyárakban.
E három országban tehát nem csak a szegénységre kárhoztatott nyugdíjas társadalom a sereghajtó – a munkásréteg zöme is a létminimum alatt tengődik, hisz a legújabb felmérések szerint 80 százaléka a számlákat is képtelen fizetni. Ennek ellenére Nyugat-Európában csak a kukázó idős emberek fotói látványosak. Bár láttam már nyugdíjast két szem aszpirint is vásárolni a gyógyszertárban. Igaz, ez utóbbi nem olyan látványos, mint a kukában turkáló meggyötört, hajlott hátú idős, aki a betevője után kajtat a szemetesben.
A minap az egyik hazai gyógyszertárban sorára váró éltes ember a szebb időket is megélt cipzár nélküli foszladozó táskájában percekig turkált a „megbúvó” banik után, majd kihalászott két szem aszpirinra valót reumás fájdalmait csillapítandó. A gyógyszerésznő a lehető legnagyobb természetességgel vágta le kisollójával az „adagot”. Kérdésemre elmondta, ez bevett szokás, mert
Bármennyire hihetetlen – mondja a gyógyszerész –, de ez a valóság. Ha jön a postás, jön az aszpirin ára is.
A döbbenet nem annyira a mindennapi ember dolga lenne, inkább az egészségügyet vezetőknek kellene lépniük. De amíg a kelet-európai egészségügyi ellátást üzletté nyomorító Egészségügyi Világszervezet és az európai gyógyszermaffia csak a saját önös érdekeivel van elfoglalva, sőt hazai berkekben egyre nagyobb teret hódít a „az üzletszerű gyógyítás” is, addig nem lesz ideje senkinek a szemenkénti gyógyszervásárlók vagy a patikahitelre szorulók nyomorával foglalkozni.
Ha már nagyon csípi a kormány szemét, „letudja” 15 százalékos nyugdíjemeléssel. Nos, az a statisztikailag nyilvántartott két-három millió létminimum alatt tengődő ember, akinek telente tüzelőre sem futja, ezentúl legfeljebb három aszpirint fog hitelre venni. Mert ugye az ember életében vannak prioritások. Romániában az egészség nem tartozik ezek közé.
A parlament június végén fogadta el a jogszabályt, miután tavaly decemberben is megtette. De akkor a törvény nem állta ki az alkotmányossági normakontrollt, és visszakerült a törvényhozáshoz. A jogszabály szerint szeptembertől 15 százalékkal nőtt a nyugdíj, majd a jövő év szeptember elsejétől a nyugdíjpont – amelynek alapján kiszámolják az öregségi járandóságokat – értéke eléri majd az 1775 lejt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak már a jövő év őszén több mint 60 százalékkal magasabbak lesznek a jelenleginél, és 40 százalékkal meghaladják a szeptember 1-jén megemelt járandóságot. Ez az összeg segít tán a patikahitelezőkön is, ha minden igaz.
Ezt annak ellenére garantálja a kormány, hogy a Román Nemzeti Bank ez évi közleménye szerint az országnak mintegy 107 milliárd euró adóssága van…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!