
Idős kor: vajon mire elég a szeptembertől 15 százalékkal nőtt nyugdíj
Fotó: Haáz Vince
2019. szeptember 20., 10:142019. szeptember 20., 10:14
Az uniós statisztikák már a szegénységnek is mércét állítottak Európában. Romániának sikerült a legszegényebb nyugdíjasok listájára leküzdenie magát – mintegy kétmillió szenvedő alannyal. Előttünk már csak két olyan ország van, ahol több a létminimum alatt tengődő nyugdíjas, mint országunkban, bár a deklarált adatok szerint, amelyek valahogy mindig sántítanak, ez sem biztos, hogy megállja a helyét.
Az uniós mérce szerint szegénynek az számít, akinek az egy főre eső jövedelme az országos átlag hatvan százaléka alatt van.
Minket csak Bulgária és Ciprus előz meg a nyomor ranglétráján. Az uniós országokat érintő felmérés csak a nyugdíjasokra terjed ki. A kétmillió tehát nem tartalmazza a munkanélkülieket, akik szintén napról napra tengődnek és élik meg uniós tagságunk hozadékát. És a kétkezi munkásréteget sem, amely minimálbérért nyüvi magát ilyen-olyan gyorsan szétszedhető mobilgyárakban.
E három országban tehát nem csak a szegénységre kárhoztatott nyugdíjas társadalom a sereghajtó – a munkásréteg zöme is a létminimum alatt tengődik, hisz a legújabb felmérések szerint 80 százaléka a számlákat is képtelen fizetni. Ennek ellenére Nyugat-Európában csak a kukázó idős emberek fotói látványosak. Bár láttam már nyugdíjast két szem aszpirint is vásárolni a gyógyszertárban. Igaz, ez utóbbi nem olyan látványos, mint a kukában turkáló meggyötört, hajlott hátú idős, aki a betevője után kajtat a szemetesben.
A minap az egyik hazai gyógyszertárban sorára váró éltes ember a szebb időket is megélt cipzár nélküli foszladozó táskájában percekig turkált a „megbúvó” banik után, majd kihalászott két szem aszpirinra valót reumás fájdalmait csillapítandó. A gyógyszerésznő a lehető legnagyobb természetességgel vágta le kisollójával az „adagot”. Kérdésemre elmondta, ez bevett szokás, mert
Bármennyire hihetetlen – mondja a gyógyszerész –, de ez a valóság. Ha jön a postás, jön az aszpirin ára is.
A döbbenet nem annyira a mindennapi ember dolga lenne, inkább az egészségügyet vezetőknek kellene lépniük. De amíg a kelet-európai egészségügyi ellátást üzletté nyomorító Egészségügyi Világszervezet és az európai gyógyszermaffia csak a saját önös érdekeivel van elfoglalva, sőt hazai berkekben egyre nagyobb teret hódít a „az üzletszerű gyógyítás” is, addig nem lesz ideje senkinek a szemenkénti gyógyszervásárlók vagy a patikahitelre szorulók nyomorával foglalkozni.
Ha már nagyon csípi a kormány szemét, „letudja” 15 százalékos nyugdíjemeléssel. Nos, az a statisztikailag nyilvántartott két-három millió létminimum alatt tengődő ember, akinek telente tüzelőre sem futja, ezentúl legfeljebb három aszpirint fog hitelre venni. Mert ugye az ember életében vannak prioritások. Romániában az egészség nem tartozik ezek közé.
A parlament június végén fogadta el a jogszabályt, miután tavaly decemberben is megtette. De akkor a törvény nem állta ki az alkotmányossági normakontrollt, és visszakerült a törvényhozáshoz. A jogszabály szerint szeptembertől 15 százalékkal nőtt a nyugdíj, majd a jövő év szeptember elsejétől a nyugdíjpont – amelynek alapján kiszámolják az öregségi járandóságokat – értéke eléri majd az 1775 lejt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak már a jövő év őszén több mint 60 százalékkal magasabbak lesznek a jelenleginél, és 40 százalékkal meghaladják a szeptember 1-jén megemelt járandóságot. Ez az összeg segít tán a patikahitelezőkön is, ha minden igaz.
Ezt annak ellenére garantálja a kormány, hogy a Román Nemzeti Bank ez évi közleménye szerint az országnak mintegy 107 milliárd euró adóssága van…
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!