
Egy Alstom-szerelvény állította be az új romániai vasúti rekordot
Fotó: Ionut-Cristian Savoiu/Facebook
A román vasúti közlekedés hírhedten sok bosszúságot okozott már az utasoknak, a csigalassú tempó és a több órás késés felhalmozása a román államvasutak (CFR) „védjegyévé” vált, de időnként felcsillan a jó irányba történő elmozdulás egy-egy reménysugara is – hívta fel a figyelmet a közlekedési infrastruktúra helyzetét figyelemmel követő Pro Infrastructura Egyesület. Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
2026. április 02., 17:542026. április 02., 17:54
A vasútbarátok még emlékezhetnek rá, hogy 2023 júniusában egy Dacia-szerelvény 96 perc alatt futotta le ugyanezt a szakaszt, a legnagyobb sebessége 150 km/óra volt. Legutóbb azonban egy Alstom Coradia motorvonat új mércét állított:
A Coradia-szerelvények hivatalos menetideje 96 perc 160 km/órás engedélyezett sebességgel, a mostani idő tehát azt mutatja, hogy bőven van tartalék a rendszerben: a vonat 19 perc késéssel indult Segesvárról, és mindössze 4 perces késéssel érkezett Ópiskire, vagyis negyedórát hozott vissza a menet közben – írja az egyesület.

Miközben a Kolozsvár–Nagyvárad–magyar határ közti vasútvonal bő két éve zajló felújítása leginkább a panaszoktól, késésektől, elbukott pénzektől volt hangos az elmúlt időszakban, szép csendben, részleges vonatkozásban jó hírekről is be lehet számolni.
A Pro Infrastructura szerint azonban még mindig van fennakadás:
Ennek oka az egyesület szerint a román vasúti hagyományokból megmaradt „induktoros éberségellenőrzés”, amelyet az ETCS-rendszer teljesen kiváltana, ha üzembe helyeznék. A szakma ezt évek óta sürgeti ezt – mutattak rá.
A következő időszakban az Ópiski–Arad szakaszon is várhatók jelentős javulások a Pro Infrastructura szerint, és ha ez megtörténik, a közép-erdélyi Segesvár és a magyar határ menti Kürtös között teljesen új sebesség- és komfortszint válik általánossá, és 2026 végére újabb rekordok születhetnek.

Nem mindennapos „megvalósítást” könyvelhetünk el a román vasútfejlesztések terén: 8 évnyi „megfeszített munka”, jobban mondva bürokratikus kínlódás után elkészült egy csaknem 6 kilométer hosszú új sínpár Dél-Erdélyben.

A forgalmi dugók elkerülése érdekében vonattal utazott Bukarestből Brassóba India romániai nagykövete, de egy mozdonyhiba miatt a vonat több mint két órás késéssel érkezett meg a célállomásra.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!