2016. április 17., 09:442016. április 17., 09:44
A magyar úszócsapat szövetségi kapitánya, Kiss László, lemondott. Idén immár másodszor. Először a Hosszú Katinka-ügy miatt. Most azért, mert 55 évvel ezelőtt nemi erőszakért elítélték. Hogy jogosan tették-e, azt nem tudjuk megállapítani. Kiss László ugyanis először azt mondta, tettéért megbűnhődött, utána viszont azt, hogy koncepciós perben született az ítélet. Ismerve az akkori időket, ezt is el lehet képzelni. Kérdés, hogy azok után – ha valóban igaz volt a nemi erőszak vádja – Kiss Lászlónak szabad lett volna-e rangos pozíciókat betöltenie az úszószövetségben. Szerintem nem. Merthogy erkölcsileg feddhetetlen személyeket kellene ilyen helyekre kinevezni. Igaz, ebben az esetben Egerszegi Krisztinából valószínűleg nem lett volna ötszörös olimpiai aranyérmes, többszörös Európa- és világbajnok, korának legjobb úszója.
Az előbbiektől függetlenül azonban valami nem stimmel. Merthogy felettébb furcsa: miért éppen a Hosszú-ügy után robbant ki ez a botrány? Miért pont 55 évvel a történtek után kezdik újból piszkálni, épp az olimpia évében, Rio előtt?
Vajon ezzel akarják eltávolítani a köztudottan balliberális érzelmű Gyárfás Tamást, az úszószövetség elnökét? Hogy helyébe fideszes politikust nevezzenek ki, ahogy történik ez a többi sportszövetség esetében? Aligha. Hiszen megtehették volna ezt korábban is. Ráadásul enyhén szólva is lököttnek kellene lennie annak, aki a magyar „vizes” sportdiplomácia legsikeresebb eredményeit elérő Gyárfást el akarná mozdítani pozíciójából.
Vagy inkább túlságosan is szemet szúrt a magyar úszók sikere valakinek vagy valakiknek? Ne feledjük, Kiss László irányítása alatt a magyar úszósport soha nem látott magasságokba emelkedett. A rövidpályás Európa-bajnokságon legutóbb az éremtábla első helyén végeztünk, a rövidpályás vb-n pedig második helyen.
A Hosszú-ügy elült, azt Kiss László kiheverte, vagy legalábbis úgy tűnt. Most olyat sikerült előhúzni a cilinderből, ami mellett nem lehetett elmenni. Még akkor sem, ha a kapitány mellett megint nagyon sokan kiálltak. Hogy mi zajlik a háttérben, nehezen lehet megmondani, tény azonban, hogy a magyar úszósportnak nem tesz jót. Főleg most, a riói olimpia és a 2017-es budapesti vizes világbajnokság előtt. Bár lehet, hogy éppen ez a cél. A kérdés csak az, hogy kié?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!