
Az idei váradi magyar–magyar viszály oka a debreceniek ünnepi látogatása lett
Fotó: Facebook
2019. szeptember 04., 20:592019. szeptember 04., 20:59
2019. szeptember 05., 10:182019. szeptember 05., 10:18
A magyarok megszokják lassan, hogy Nagyváradon, sőt Bihar megyében egyetlen nemzeti ünnep sem múlhat el botrányok, beszólások, csúsztatások nélkül. Erdély- és Partium-szerte nincs tán még egy olyan megye, ahol ennyire ki lennének élezve az indulatok, egymásnak lennének feszítve az ideológiai dárdák a politikai pártok között.
Egy ideje az emberek zöme már ki sem megy a terekre, ahol megemlékezés vagy ünnepség zajlik. Attól tart ugyanis, hogy a lényeg helyett ismét valami uszító pártpropaganda-szöveget lesz kénytelen végighallgatni, sőt másnap a pártsajtó is jól rátesz egy lapáttal, ecsetelve, mennyire álnok és rosszindulatú a rivális magyar párt, hogy mennyire tönkre tudja tenni a magyarok közös ünnepét karöltve valamelyik csatlós román párttal.
Néhány éve Bihar megyében annyira közönybe süllyedt a politikához és a közélethez való viszonyulás, hogy a többségi magyar képviselet korifeusai egyre többször kénytelenek a régi negyven-ötven évvel ezelőtti fogásokhoz nyúlni. Azaz iskolás gyermekekből teremtik elő a hiányzó „ünneplő tömeget”. Ha úgy adódik, akár felhasználják őket egy kis botránykeltésre is, nehogy száz év után egyszer tényleg „miénk legyen itt a tér”, még ha csupán pár órára is. Mindezt azért, mert a legutóbbi helyhatósági választások után a potentátok addig taktikáztak, míg a városi vezetésből ki nem szorították magukat, így a balul elsülő politikai manőverezésnek köszönhetően a megyei berkekből sem tudnak már hatni a városvezetőségre. Egyébként a megyénél is rosszul áll a szénájuk.
A legutóbbi politikai „dagonya” éppen a Szent István-napi ünnepség másnapján alakult ki, amikor a váradi önkormányzat Debrecennel együttműködve elhozta a virágkarnevál kocsicsodáit Nagyvárad főterére. A testvérvárosi, illetve a testvérmegyei együttműködést szimbolizáló virágkompozíciók mellett a Szent Koronát ábrázoló virágszekeret is megcsodálhatta a város. A szervezésben sokáig részt vett maga az RMDSZ is, de a helyi szövetség a fent említett okok miatt már csak amolyan mellékvágányról szállhat be az augusztusi események helyi alakulásába. Ugyanis a nemzeti oldal és a mellettük álló civilszervezetek, illetve a Nagyvárad és a Régió Turizmusát Népszerűsítő Egyesület (szintén a város fennhatósága alatt álló szerv), valamint a debreceni Főnix rendezvényszervező iroda közösen bonyolítja e virágalakzatok köré szerveződő ünnepséget, ami igencsak nagy gombócnak bizonyult mind a megyei, mind a városi RMDSZ számára. Szabó József megyemenedzser is kifejtette álláspontját ezzel kapcsolatban. Nem győzte bizonygatni a pártsajtónak, mekkora blamázs érte a szervezetet azzal, hogy Ilie Bolojan polgármester újabb sovén húzása miatt kiszorultak a „közös” ünnepből, sőt 94 gyermeket és azok szüleit is lóvá tette, ami természetesen ismét az általuk csak „zsebpártnak” nevezett néppártos szervezők sara. Bár a helyben rögtönzött sajtótájékoztatón még az egyik legismertebb nagyváradi utca magyar nevét sem tudta, ügybuzgalmában megfeledkezett arról is, hogy hivatalos okmányok igazolják az általa csúsztatott dolgok ellenkezőjét.
Nagyváradon harmadik éve ünneplik Szent István napját, amely a Magyarok Kenyere program keretében kisütött kenyerek megszenteléséből és megszegéséből, valamint kulturális programokból áll. Ezeket szintén a néppárt és a hozzá közel álló civilszervezetek állítanak össze. A liberális vezetésű önkormányzat is megtoldotta a Magyar Kulturális Napok megrendezésével, amely szintén e hónap 23–25. között zajlott a várban.
Mivel városvezetési szinten kicsúszott a gyeplő az RMDSZ-es vezetők kezéből, ott tesznek keresztbe, ahol tudnak. Hiszen lassan nemcsak a várost, de a megyét is elveszíteni látják. Egyre inkább az a hír járja, hogy Pásztor Sándor megyei tanácselnök napjai is meg vannak számlálva. Nem mintha ezt nekünk, magyaroknak elégtétellel kellene nyugtáznunk, de a harmincéves kudarc törvényszerűen valahol mindig lecsapódik. Nagyváradon ezúttal Pásztoron csattan az ostor, és az ok a váradiak előtt még magyarázatra sem szorul.
A folyamatos kudarcok és a hozzájuk társuló kétségbeesett kapálózás, amivel duzzasztani próbálják a már amúgy is nagyra dagadt politikai dagonyát, csak a megyei RMDSZ-es vezetőség hatalmi pozíciójának, jól fizetett állásainak és a „mi embereink” helyzetbehozásának gyengítését, megszűnését eredményezheti.
A magyar lakosság érdekeire fikarcnyi kihatásuk sem lesz.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!