
Az idei váradi magyar–magyar viszály oka a debreceniek ünnepi látogatása lett
Fotó: Facebook
2019. szeptember 04., 20:592019. szeptember 04., 20:59
2019. szeptember 05., 10:182019. szeptember 05., 10:18
A magyarok megszokják lassan, hogy Nagyváradon, sőt Bihar megyében egyetlen nemzeti ünnep sem múlhat el botrányok, beszólások, csúsztatások nélkül. Erdély- és Partium-szerte nincs tán még egy olyan megye, ahol ennyire ki lennének élezve az indulatok, egymásnak lennének feszítve az ideológiai dárdák a politikai pártok között.
Egy ideje az emberek zöme már ki sem megy a terekre, ahol megemlékezés vagy ünnepség zajlik. Attól tart ugyanis, hogy a lényeg helyett ismét valami uszító pártpropaganda-szöveget lesz kénytelen végighallgatni, sőt másnap a pártsajtó is jól rátesz egy lapáttal, ecsetelve, mennyire álnok és rosszindulatú a rivális magyar párt, hogy mennyire tönkre tudja tenni a magyarok közös ünnepét karöltve valamelyik csatlós román párttal.
Néhány éve Bihar megyében annyira közönybe süllyedt a politikához és a közélethez való viszonyulás, hogy a többségi magyar képviselet korifeusai egyre többször kénytelenek a régi negyven-ötven évvel ezelőtti fogásokhoz nyúlni. Azaz iskolás gyermekekből teremtik elő a hiányzó „ünneplő tömeget”. Ha úgy adódik, akár felhasználják őket egy kis botránykeltésre is, nehogy száz év után egyszer tényleg „miénk legyen itt a tér”, még ha csupán pár órára is. Mindezt azért, mert a legutóbbi helyhatósági választások után a potentátok addig taktikáztak, míg a városi vezetésből ki nem szorították magukat, így a balul elsülő politikai manőverezésnek köszönhetően a megyei berkekből sem tudnak már hatni a városvezetőségre. Egyébként a megyénél is rosszul áll a szénájuk.
A legutóbbi politikai „dagonya” éppen a Szent István-napi ünnepség másnapján alakult ki, amikor a váradi önkormányzat Debrecennel együttműködve elhozta a virágkarnevál kocsicsodáit Nagyvárad főterére. A testvérvárosi, illetve a testvérmegyei együttműködést szimbolizáló virágkompozíciók mellett a Szent Koronát ábrázoló virágszekeret is megcsodálhatta a város. A szervezésben sokáig részt vett maga az RMDSZ is, de a helyi szövetség a fent említett okok miatt már csak amolyan mellékvágányról szállhat be az augusztusi események helyi alakulásába. Ugyanis a nemzeti oldal és a mellettük álló civilszervezetek, illetve a Nagyvárad és a Régió Turizmusát Népszerűsítő Egyesület (szintén a város fennhatósága alatt álló szerv), valamint a debreceni Főnix rendezvényszervező iroda közösen bonyolítja e virágalakzatok köré szerveződő ünnepséget, ami igencsak nagy gombócnak bizonyult mind a megyei, mind a városi RMDSZ számára. Szabó József megyemenedzser is kifejtette álláspontját ezzel kapcsolatban. Nem győzte bizonygatni a pártsajtónak, mekkora blamázs érte a szervezetet azzal, hogy Ilie Bolojan polgármester újabb sovén húzása miatt kiszorultak a „közös” ünnepből, sőt 94 gyermeket és azok szüleit is lóvá tette, ami természetesen ismét az általuk csak „zsebpártnak” nevezett néppártos szervezők sara. Bár a helyben rögtönzött sajtótájékoztatón még az egyik legismertebb nagyváradi utca magyar nevét sem tudta, ügybuzgalmában megfeledkezett arról is, hogy hivatalos okmányok igazolják az általa csúsztatott dolgok ellenkezőjét.
Nagyváradon harmadik éve ünneplik Szent István napját, amely a Magyarok Kenyere program keretében kisütött kenyerek megszenteléséből és megszegéséből, valamint kulturális programokból áll. Ezeket szintén a néppárt és a hozzá közel álló civilszervezetek állítanak össze. A liberális vezetésű önkormányzat is megtoldotta a Magyar Kulturális Napok megrendezésével, amely szintén e hónap 23–25. között zajlott a várban.
Mivel városvezetési szinten kicsúszott a gyeplő az RMDSZ-es vezetők kezéből, ott tesznek keresztbe, ahol tudnak. Hiszen lassan nemcsak a várost, de a megyét is elveszíteni látják. Egyre inkább az a hír járja, hogy Pásztor Sándor megyei tanácselnök napjai is meg vannak számlálva. Nem mintha ezt nekünk, magyaroknak elégtétellel kellene nyugtáznunk, de a harmincéves kudarc törvényszerűen valahol mindig lecsapódik. Nagyváradon ezúttal Pásztoron csattan az ostor, és az ok a váradiak előtt még magyarázatra sem szorul.
A folyamatos kudarcok és a hozzájuk társuló kétségbeesett kapálózás, amivel duzzasztani próbálják a már amúgy is nagyra dagadt politikai dagonyát, csak a megyei RMDSZ-es vezetőség hatalmi pozíciójának, jól fizetett állásainak és a „mi embereink” helyzetbehozásának gyengítését, megszűnését eredményezheti.
A magyar lakosság érdekeire fikarcnyi kihatásuk sem lesz.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!