Hirdetés

Mindenkori ünneprontásaink

Az idei váradi magyar–magyar viszály oka a debreceniek ünnepi látogatása lett •  Fotó: Facebook

Az idei váradi magyar–magyar viszály oka a debreceniek ünnepi látogatása lett

Fotó: Facebook

 

 

Sütő Éva

2019. szeptember 04., 20:592019. szeptember 04., 20:59

2019. szeptember 05., 10:182019. szeptember 05., 10:18

A magyarok megszokják lassan, hogy Nagyváradon, sőt Bihar megyében egyetlen nemzeti ünnep sem múlhat el botrányok, beszólások, csúsztatások nélkül. Erdély- és Partium-szerte nincs tán még egy olyan megye, ahol ennyire ki lennének élezve az indulatok, egymásnak lennének feszítve az ideológiai dárdák a politikai pártok között.

Egy ideje az emberek zöme már ki sem megy a terekre, ahol megemlékezés vagy ünnepség zajlik. Attól tart ugyanis, hogy a lényeg helyett ismét valami uszító pártpropaganda-szöveget lesz kénytelen végighallgatni, sőt másnap a pártsajtó is jól rátesz egy lapáttal, ecsetelve, mennyire álnok és rosszindulatú a rivális magyar párt, hogy mennyire tönkre tudja tenni a magyarok közös ünnepét karöltve valamelyik csatlós román párttal.

Hirdetés

Néhány éve Bihar megyében annyira közönybe süllyedt a politikához és a közélethez való viszonyulás, hogy a többségi magyar képviselet korifeusai egyre többször kénytelenek a régi negyven-ötven évvel ezelőtti fogásokhoz nyúlni. Azaz iskolás gyermekekből teremtik elő a hiányzó „ünneplő tömeget”.  Ha úgy adódik, akár felhasználják őket egy kis botránykeltésre is, nehogy száz év után egyszer tényleg „miénk legyen itt a tér”, még ha csupán pár órára is. Mindezt azért, mert a legutóbbi helyhatósági választások után a potentátok addig taktikáztak, míg a városi vezetésből ki nem szorították magukat, így a balul elsülő politikai manőverezésnek köszönhetően a megyei berkekből sem tudnak már hatni a városvezetőségre. Egyébként a megyénél is rosszul áll a szénájuk.

A legutóbbi politikai „dagonya” éppen a Szent István-napi ünnepség másnapján alakult ki, amikor a váradi önkormányzat Debrecennel együttműködve elhozta a virágkarnevál kocsicsodáit Nagyvárad főterére. A testvérvárosi, illetve a testvérme­gyei együttműködést szimbolizáló virágkompozíciók mellett a Szent Koronát ábrázoló virágszekeret is megcsodálhatta a város. A szervezésben sokáig részt vett maga az RMDSZ is, de a helyi szövetség a fent említett okok miatt már csak amolyan mellékvágányról szállhat be az augusztusi események helyi alakulásába. Ugyanis a nemzeti oldal és a mellettük álló civilszervezetek, illetve a Nagyvárad és a Régió Turizmusát Népszerűsítő Egyesület (szintén a város fennhatósága alatt álló szerv), valamint a debreceni Főnix rendezvényszervező iroda közösen bonyolítja e virágalakzatok köré szerveződő ünnepséget, ami igencsak nagy gombócnak bizonyult mind a megyei, mind a városi RMDSZ számára. Szabó József megyemenedzser is kifejtette álláspontját ezzel kapcsolatban. Nem győzte bizonygatni a pártsajtónak, mekkora blamázs érte a szervezetet azzal, hogy Ilie Bolojan polgármester újabb sovén húzása miatt kiszorultak a „közös” ünnepből, sőt 94 gyermeket és azok szüleit is lóvá tette, ami természetesen ismét az általuk csak „zsebpártnak” nevezett néppártos szervezők sara. Bár a helyben rögtönzött sajtótájékoztatón még az egyik legismertebb nagyváradi utca magyar nevét sem tudta, ügybuzgalmában megfeledkezett arról is, hogy hivatalos okmányok igazolják az általa csúsztatott dolgok ellenkezőjét. 

Nagyváradon harmadik éve ünneplik Szent István napját, amely a Magyarok Kenyere program keretében kisütött kenyerek megszenteléséből és megszegéséből, valamint kulturális programokból áll. Ezeket szintén a néppárt és a hozzá közel álló civilszervezetek állítanak össze. A liberális vezetésű önkormányzat is megtoldotta a Magyar Kulturális Napok megrendezésével, amely szintén e hónap 23–25. között zajlott a várban.

Mivel városvezetési szinten kicsúszott a gyeplő az RMDSZ-es vezetők kezéből, ott tesznek keresztbe, ahol tudnak. Hiszen lassan nemcsak a várost, de a megyét is elveszíteni látják. Egyre inkább az a hír járja, hogy Pásztor Sándor megyei tanácselnök napjai is meg vannak számlálva. Nem mintha ezt nekünk, magyaroknak elégtétellel kellene nyugtáznunk, de a harmincéves kudarc törvényszerűen valahol mindig lecsapódik. Nagyváradon ezúttal Pásztoron csattan az ostor, és az ok a váradiak előtt még magyarázatra sem szorul.

A folyamatos kudarcok és a hozzájuk társuló kétségbeesett kapálózás, amivel duzzasztani próbálják a már amúgy is nagyra dagadt politikai dagonyát, csak a megyei RMDSZ-es vezetőség hatalmi pozíciójának, jól fizetett állásainak és a „mi embereink” helyzetbehozásának gyengítését, megszűnését eredményezheti.

A magyar lakosság érdekeire fikarcnyi kihatásuk sem lesz.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés