A romániai lakosság számára egyre megfizethetetlenebbé válik a villanyáram
Fotó: Orbán Orsolya
JEGYZET – Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság egyre magasabb villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelnek valamit a fogyasztók. De miért fizetünk ennyit, és meddig drágulhat még a villanyáram?
2026. október 31., 11:532026. október 31., 11:53
2026. október 31., 13:442026. október 31., 13:44
A minap a kolléganőm újságolta, hogy a barátnőjével majdnem összeveszett a magyarországi politikai helyzet miatt. Ő egy ideje Pesten él, a kolléganőm itt, de nem telik el nap, hogy ne beszélnének. Legutóbb nekifogtak összehasonlítani, hogy ki-ki mennyit fizet a villanyáramért.
Átszámították a lejt forintra, s kiderült, hogy Magyarországon sokkal kevesebbet fizetnek az áramért, mint itt. De hát ezt tudtuk eddig is. Emlékszem, még az április 12-i választások előtt egyik fideszesből tiszássá vált ismerősömnek írtam le, hogy nálunk fizetéseket csökkentettek, az infláció ötösbe kapcsolt, s a rezsiárak az egeket súrolják. Mindez „Bezzegromániában”. Arra is emlékszem, hogy miután számszerűsítve közöltem vele az átlagkereseteket és a rezsiszámlákat, szó nélkül maradt. – Hát azért ez valóban nem semmi – mindössze ennyit tudott hozzáfűzni.
Románia ugyanis Magyarországgal ellentétben jelentős előnnyel rendelkezik a villamosenergia-termelés terén: a vízerőművek és az atomerőművek viszonylag alacsony költséggel állítanak elő energiát. Az ország pedig földgázzal, szénnel, szél- és napenergiával is rendelkezik. Ennek ellenére nem részesülünk az olcsó termelés előnyeiből.
Ennek egyik fő oka az energiarendszer felépítésében és a villamos energia árának meghatározásában keresendő – mondják a szakemberek. A 2000-es évek elején végrehajtott energetikai reform során a különböző energiaforrásokhoz kapcsolódó termelési tevékenységeket különálló vállalatokba szervezték. Ezzel a korábban integrált rendszer helyett olyan struktúra jött létre, amelyben az egyes cégek elsősorban saját bevételeik és nyereségük növelésében érdekeltek, nem pedig a teljes energiarendszer költségeinek optimalizálásában. Így az olcsón termelő víz- és atomerőművek gazdasági érdeke sem feltétlenül az, hogy alacsonyabb árakat biztosítsanak a fogyasztóknak.
A magas árak kialakulásában ugyanakkor meghatározó szerepet játszik az európai villamosenergia-piac úgynevezett merit order rendszere. Ennek lényege, hogy a piaci árat általában az a legdrágább, még szükséges erőmű határozza meg, amelynek termelése nélkül nem lehetne kielégíteni a keresletet. A víz- és atomerőművek jellemzően alacsonyabb költséggel termelnek, míg a gázerőművek működtetése drágább lehet.
Így az olcsón termelő erőművek is ugyanazon a magasabb áron értékesíthetik a villamos energiát, noha saját termelési költségeik jóval alacsonyabbak.
Ez a rendszer azt eredményezi, hogy az olcsó energiatermelésből származó előny nem jut el a fogyasztókhoz, hanem jelentős részben a termelők bevételében és nyereségében jelenhet meg. A fogyasztók ezzel szemben olyan piaci árral szembesülnek, amelyet a drágábban működő erőművek költségei is befolyásolnak.
Az ország sokféle energiaforrással rendelkezik, ám ez a változatosság nem jelent alacsony fogyasztói árakat. A végső számlákat a piaci ár mellett az átviteli és elosztási díjak, az adók, valamint az egyéb szabályozott költségek is befolyásolják.
A megoldásról szóló vita központi kérdése ezért az, hogyan lehetne úgy fenntartani a versenyképes energiapiacot, hogy Románia olcsó termelési kapacitásai a fogyasztók és a gazdaság számára is nagyobb előnyt jelentsenek.
A lényeg tehát: attól, hogy egy ország olcsón képes villamos energiát termelni, a lakosság még nem feltétlenül jut hozzá olcsón, mert a fogyasztói árat nem kizárólag a termelés tényleges költsége határozza meg.
Nálunk legalábbis biztosan nem. Tavaly ősszel például jelentősen megemelkedtek a kipostázott villanyszámlákon az összegek: 2025 októberétől mindenki nagyságrenddel többet fizet a korábbi összegekhez képest. És akkor nemrég robbant a bomba. Azaz robbant volna, csakhogy a folyamatos kormányválság miatt – szinte kéthetente jelentettek be újabb és újabb miniszterelnök-jelölteket – a hírek között megbújt egy „kisebb jelentőségű”: a napokban ismét nő a villamos energia ára. Azaz nemsokára újból emelkedik a villanyszámláinkon az összeg. Vajon meddig?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!