2013. május 24., 19:032013. május 24., 19:03
Néhány évvel ezelőtt, a rendszerváltás utáni vadkapitalizmus korai időszakában történt, amikor a román egészségügy afrikai viszonyait még csak leplezni sem tudta az ország leendő uniós tagsága. Egy kis szamosháti szórványfalu, Magyarfodorháza idős egyházfia a kolozsvári ortopédiai kórház csupasz ágyán várta végzetét combnyaktöréssel, miután képtelen volt kifizetni a műtőorvos által kért hálapénzt. Hozzátartozók híján az őt meglátogató falusi lelkészével volt szerencséje, aki hétvégi istentiszteleten közadakozásra kérte híveit, így az összegyűlt hálapénzzel megmenthették falutársuk életét.
A történet nem egyedi eset, a jelenség méreteit pedig csak találgatni lehet. Megkockáztatom a kijelentést: az emberek többsége még a hálapénz tényét is elfogadná, ha ettől vagy ezzel együtt működőképes lenne a hazai egészségügy, és nem lennénk európai éllovasok a legkülönfélébb halálos betegségek statisztikáiban. De azok vagyunk, és ez önmagában is jelzi, hogy egészségügyünk képtelen megbirkózni a civilizált országokban könnyűszerrel vett akadályokkal. Az Európai Unió sereghajtójaként elkönyvelt román egészségügy kiadásai magyarázattal szolgálhatnak a hatalmas gondokra, arra azonban mégsem, hogy miért annyira alulinformált és közömbös a romániai átlagember saját egészségével kapcsolatban.
A kolozsvári onkológiai intézet szakembere lesújtó adatokat közöl: a betegek jelentős része csak akkor fordul orvoshoz, amikor már túl késő. Szervezete apróbb és nagyobb (vész)jelzéseivel sem törődik, mert úgy gondolja, amíg nem fáj, addig baj nem lehet. Ez a tévhit évente sok ezer ember életébe kerül, mert a daganatos betegségeknél a fájdalom megjelenése már a vég kezdetét jelenti.
A saját egészségünkkel kapcsolatos emberi közömbösség vagy tudatlanság a civilizált világra jellemző népegészségügyi programok hiányával is magyarázható. Ha van is ilyen program Romániában, nem vagy rosszul működik. A rák kezdeti stádiumát kimutató szűrővizsgálatok például fakultatív jellegűek, így csak egy szűk réteg kér küldőpapírt háziorvosától: aki tudatosan elszánt egészsége érdekében. A túlterhelt háziorvosok örülnek, ha legalább a szokásos panaszokkal hozzájuk fordulókat képesek ellátni a napi beteglétszámra fenntartott keretek között, így nem vállalkoznak „voluntarista” módon népegészségügyi felvilágosításra.
A mai egészségügyi ellátás kereteiből „kifelejtették” a kötelező szűrővizsgálatok rendszerét, ettől fogva az államnak többszörösébe kerül a szűrővizsgálatok elmaradása miatt kialakuló súlyos betegségek kezelése. Pedig a hazai egészségügyi büdzséből nagyságrendekkel kisebb összegeket igényelne a romániai onkológiai intézetek és kórházrészlegek finanszírozása, ha működnének a megelőző programok. Az igazi nyereség azonban emberéletekben és az egészséges munkaerő teljesítményében lenne mérhető.
Mindezeken túl a rossz emberi beidegződésnek, az egészségüggyel és az orvosokkal szembeni előítéletnek már az iskolai nevelésben elejét kellene venni, hogy az egészségünk megóvásához nélkülözhetetlen felelősségtudat már zsenge korban életünk részévé válhasson. Ha nem ez történik, sokan idős korban is rettegnek az orvostól. Példa rá a falumbeli Feri bácsi esete, aki ugyan tisztes öregkort ért meg, de lábfekélyével semmiféle rábeszélésre nem volt hajlandó bőrgyógyászhoz menni. Attól rettegett, hogy az orvos azonnal levágja a lábát. A hosszas halogatás és leépülés miatt végül sürgősségi esetként kórházba került az egykori szép szál férfi, aki úgy távozott el közülünk, hogy orvosai szerint is élhetett volna még jó pár évet. Egyike volt a sok ezer megmenthető, mégis menthetetlenné vált életeknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!