Trump az iráni hidak és erőművek bombázásával fenyeget, közben a Hormuzi-szoros megnyitásának lehetőségeit vizsgálják

– áll a bejegyzésben.

A figyelmeztetés azt követően érkezett, hogy iráni beszámolók szerint legalább nyolcan meghaltak és 95-en megsérültek, amikor amerikai csapás ért egy Teherántól mintegy 40 kilométerre található hidat, amely egy, a fővárost Karadzs városával összekötő, építés alatt álló úton található.

A híd megsemmisítéséről Trump szintén beszámolt a Truth Socialon, egy videó kíséretében.

„Irán legnagyobb hídja összeomlik, soha többé nem fogják használni – Még sok minden várható! ITT AZ IDEJE, HOGY IRÁN MEGEGYEZÉST KÖSSÖN, MIELŐTT TÚL KÉSŐ, ÉS SEMMI SEM MARADT ABBÓL, AMI MÉG MINDIG EGY NAGYSZERŰ ORSZÁG LEHETNE!” – fogalmazott.

Mint arról beszámoltunk, Trump szerda esti televíziós beszédében kijelentette:

„Az elkövetkező két-három hétben rendkívül keményen fogunk lecsapni rájuk. Vissza fogjuk őket juttatni a kőkorszakba, ahová tartoznak” – mondta Trump szerdai beszédében.

korábban írtuk

Trump: közel az iráni háború vége, de addig még keményen odacsapunk nekik

Az iráni háború „hamarosan véget ér”, a műveletek még két-három hétig tartanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szerdán este egy, a nemzethez intézett televíziós beszédben.

Eközben a világ nyersolajellátásában kulcsszerepet betöltő Hormuzi-szoros megnyitásának lehetséges módozatairól egyeztetett csütörtökön számos ország a brit kormány kezdeményezésére.

Az online értekezletet összehívó brit külügyminiszter, Yvette Cooper úgy fogalmazott a megbeszélésen, hogy

A Hormuzi-szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka halad át.

A víziutat az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek kezdete óta a teheráni rezsim gyakorlatilag zárva tartja, és emiatt a korábbi 73 dollár körüli szintekről jóval 100 dollár fölé emelkedett a globális alaptípusnak tekintett Brent nyersolaj hordónkénti világpiaci ára.

A brit külügyminisztérium csütörtökre virtuális tanácskozást hívott össze a helyzet megoldási lehetőségeinek áttekintésére.

A tárca nem részletezte, hogy az értekezleten kik vettek részt, csak annyit közölt, hogy

Kormányzati források szerint viszont az Egyesült Államok nem képviseltette magát az online találkozón.

A tárgyalásról szóló csütörtök esti tájékoztatásában a brit külügyminisztérium kiemelte: a résztvevők számos olyan kollektív, összehangolt akció lehetőségét tekintették át, amelyekkel elérhető a Hormuzi-szoros megnyitása.

Ezek közé tartozott az Iránnal szembeni gazdasági és politikai intézkedések, köztük új szankciók együttes érvénybe léptetése, valamint a nemzetközi diplomáciai nyomás fokozása, annak érdekében, hogy

A londoni külügyminisztérium tájékoztatásában nem szerepel, hogy ez a megfogalmazás egy esetleges katonai akció kilátásba helyezését jelenti-e, de a tárca ismertetése szerint a résztvevők megállapodtak abban, hogy „szakértők bevonásával” további tanácskozásokat tartanak a hajózás szabadságának érvényesítése érdekében.

A minisztérium hozzátette: a találkozó egyértelműen demonstrálta, hogy a nemzetközi közösség „elszántan törekszik” a Hormuzi-szoros újbóli megnyitására.

A csütörtöki virtuális találkozón

Eközben a CNN három, a hírszerzési információkkal tisztában lévő forrásra hivatkozva azt közölte: a legfrissebb amerikai hírszerzési értékelésekből az derül ki, hogy az elmúlt öt hét során az Egyesült Államok és Izrael által a katonai célpontok ellen végrehajtott napi támadások ellenére

„Még mindig teljes mértékben készen állnak arra, hogy teljes pusztítást végezzenek az egész régióban” – mondta Iránról az egyik forrás.

Az amerikai hírszerzési értékelés szerint vannak olyan indítóállások is, amelyek jelenleg hozzáférhetetlenek, például azok, amelyeket a támadások a föld alá temettek, de nem semmisítettek meg.

Több ezer iráni drón létezik még – az ország drónkapacitásának körülbelül 50 százaléka –, két forrás szerint ezt jelzik a hírszerzési adatok. A források szerint a napokban összeállított hírszerzési jelentés azt is kimutatta, hogy Irán partvédelmi cirkálórakétáinak nagy része sértetlen maradt, ami összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Államok légi hadjárata nem a part menti katonai célpontokra összpontosít, bár hajókat is támadnak.

A hírszerzési információk árnyaltabb képet adnak Irán fennmaradó képességeiről, szemben a Donald Trump elnök és a kormányzati tisztviselők által nyilvánosan hangoztatott, a katonai győzelmet hirdető általános értékelésekkel.

Közben egy új műholdas felvétel alapján kiderült, hogy egy március 1-jén hajtottak végre Szaúd-Arábia Prince Sultan légibázisa ellen.

Az AN/TPY-2 típusú radar az Egyesült Államok csúcstechnológiájú THAAD rakétavédelmi rendszerének kulcsfontosságú eleme.

Azóta a bázis ellen több iráni támadás is történt, többek között március 27-én, amikor egy E-3 radarrepülőgépet és egy utántöltő tankert találat ért. A támadásban legalább 10 amerikai katona megsebesült.

Az iráni támadások megsemmisítettek egy másik amerikai AN/TPY-2 radart is Jordániában, ahol katonai kommunikációs infrastruktúrát vettek célba, és megrongáltak egy katari korai figyelmeztető radart, amelynek építése több mint 1 milliárd dollárba került.

Mindeközben Irán Iszlám Forradalmi Gárdája (IRGC) csütörtökön közölte, hogy megtorlásul a közelmúltbeli „gyilkosságokért” megtámadta az Amazon felhőalapú számítástechnikai központját Bahreinben.

„Az Amazon vállalat bahreini felhőalapú számítástechnikai központját megtámadták és megsemmisítették” – közölte az IRGC, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna.

Egy öböl-menti tisztviselő a CNN-nek elmondta, hogy a támadás két nappal ezelőtt történt.

Egy későbbi nyilatkozatában az IRGC azt is közölte, hogy célba vette az Oracle dubaji adatközpontját.

Eközben

– jelentette a polgári védelem csütörtök este.

Szerda éjszaka, a pészah kezdetét jelző széder este idején, majd azt követően több mint ötven rakétát lőttek Iránból és Libanonból Izrael északi része felé.

Később csütörtökön, a háború harmincnegyedik napján is egész nap rakétákkal és drónokkal támadták főként az ország északi részét, így a többi között Haifa városát is.

Több alkalommal összehangolva, egyszerre lőtt Libanonból a Hezbollah, az ország középső régióját főként Irán támadta, a déli térségeket pedig a jemeni húszi lázadok. Az izraeli légvédelem a rakéták túlnyomó többségét megsemmisítette.

Az izraeli légierő a nap folyamán tovább támadta az iráni rakétaindítókat, végeztek a ballisztikus rakéták kilövését irányító tisztekkel, valamint az Iszlám Köztársaság fegyvergyártó infrastruktúráját is bombázták – ismertette a katonai szóvivő.

Mellettük a légierő Libanonban több mint 3500 támadást hajtott végre – tette hozzá a szóvivő csütörtök esti nyilatkozatában.

Az ünnep első napján, a központi szabadságolások időszakában, mintegy 170 ezren hagyták el szárazföldön – Egyiptom és Jordánia felé, az ottani repülőterekről indulva – Izraelt, mert a tel-avivi Ben Gurion repülőtérről a biztonsági korlátozások miatt az ilyenkor szokásos napi hatszáz helyett csak napi negyven repülőgép, 80-100 ezer helyett csak 2000 utas tud külföldre távozni.