Hirdetés
Pataky István

Pataky István

Megfigyelői státusba kényszerült az RMDSZ

2019. július 09., 09:452019. július 09., 09:45

Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a kedvenc s egyben legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna. A magyar párt érezhetően nehezen bírkózik meg az új helyzettel, amikor véleményének súlya a nullához közelít a román politikai színtéren.
Az RMDSZ 1990 óta arra rendezkedett be, hogy egyezkedéssekkel és kompromisszumokkal tudja – legalább részben – elérni akaratát. És ezzel az égvilágon semmi baj nincs. A politika így működik. Nem könnyes szemekről vagy melldöngető üvöltözésről szól. És főleg nem a sértettségről. Márpedig most úgy tűnik, mintha az RMDSZ neheztelne valakikre, amiért a bukaresti politika senkiföldjén találta magát. A hatalmon lévőknek már nem kell, az ellenzéknek még nincs szüksége rá. Ilyenkor az van, hogy a véleményedet csak a szavazóid hallják, más nem. Az RMDSZ az „elfogadhatatlan” ismétlését vélhetően a voksolóinak szánja. Ezzel jelzi, hogy még él.
De miért jutott ilyen gyorsan ebbe a kényelmetlen helyzetbe Kelemen Hunor pártja? Az RMDSZ három nappal az európai parlamenti választásokat megelőzően felmondta az együttműködési megállapodást a PSD-vel. Úzvölgyére hivatkoztak, pedig akkor még könnyebben kezelhető lett volna a katonai temető körül kialakult helyzet. A felmérések viszont azt jelezték, magas részvétel várható a megméretésen, így távolodik az ötszázalékos küszöb. A döntéssel az RMDSZ megpróbálta a célegyenesben mozgósítani azokat, akiknek régóta nem tetszett a PSD-kormány támogatása. Tette ezt abban bízva, hogy a megméretés után Liviu Dragnea ezúttal is hajlandó lesz megoldani az újabb „magyar ügyet”. Csakhogy bekövetkezett a román politikai földcsuszamlás: a szociáldemokraták egyértelmű vereséget szenvedtek, Dragneát pedig a választások másnapján börtönbe zárták. A korábbi mindenható pártvezér látványos bukása után a PSD azonnal nyitott a Victor Ponta-féle Pro Románia Párt felé. Az amúgy is Dragnea örökségeként kezelt RMDSZ-re innentől kezdve már nem volt szükség.
A PSD-ajtó kurta-furcsa bezárulásával kinyílhat-e egy másik az ellenzéki oldal felé az RMDSZ számára? Egyelőre nem, de az EP-választások óta a hagyományos nacionalista megközelítéssel kezelt magyar témák lekerültek a PNL napirendjéről. Bármennyire furcsa, a román ellenzék utóbbi években tapasztalt hozzáállása alapján az is előrelépés, hogy – legalábbis a két nagy párt – nem használta RMDSZ-ellenes vagy magyarellenes propagandára az úzvölgyi ügyet. Inenntől egészen az RMDSZ-hez való közeledésig még hosszú az út. Ahhoz ugyanakkor nem kell különösebb jóstehetség, hogy kijelentsük: a következő kormánytöbbség a jelenleg ellenzékben lévő pártokból fog alakulni a román törvényhozásban, legkésőbb a jövő év őszén esedékes parlamenti választások után.
Mit tehet a hirtelen beszűkült mozgásterű RMDSZ? A sokak által szorgalmazott „nemzetköziesítés” egy szépen ringatózó álomhajó. Ezerszer bebizonyosodott már: Nyugat-Európát, az uniós intézményeket nem érdekli a nemzeti kisebbségek kérdése. Románia felértékelődött geopolitikai helyzete miatt Bukarest befolyásolásáért, politikai értelemben vett bekebelezéséért kisebb csaták folynak. A magyar–román viszony kiéleződésében azok érdekeltek, akik Romániának, de Magyarországnak is rosszat akarnak, a térségbeli országok lejáratását, összeugrasztását, közös érdekérvényesítésük ellehetetlenítését tűzték célul.
A közelgő államfőválasztás sem ígér túl nagy mozgáslehetőséget az RMDSZ-nek. A nagy esélyes, Klaus Johannis nyílt támogatása hiteltelen lépés lenne úgy, hogy az ő részéről egyetlen aprócska gesztusra sem telt a magyarok irányába. A jelenlegi hatalom jelöltjét még nem ismerjük, de a nyilvánvalóan vesztes lónak szurkolni is kár. Az USR legszívesebben Emmanuel Macron francia elnököt indítaná, de miután nem teheti, valami helyi hasonmás jöhet, amolyan franciás empátiával a magyarok irányában.
Bármennyire is „elfogadhatatlan”, az RMDSZ egy ideig megfigyelői státusra rendezkedhet be a román politikában. Informális kapcsolatépítésén is múlik, hogy ez az időszak minél rövidebb legyen.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása

Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.

Balogh Levente

Balogh Levente

Visszafelé is elsülhet az „Iktassuk ki Georgescut” akció

Talán a múlt heti gazdatüntetés szélsőjobb általi eltérítése is hozzájárult, de most úgy tűnik, a román hatóságok úgy döntöttek, végleg megpróbálnak leszámolni a kortárs romániai szélsőjobboldal ikonjával, Călin Georgescuval.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kormányalakítás, előre hozott választás vagy a népharag általi elsöpörtetés?

Miközben a pártok képviselői arról beszélnek, hogy bátran állnak az esetleges előre hozott választások elé, egy-két kivétellel elmondható, hogy annyira hiányozna nekik, mint az egyszeri Georgescu-rajongónak egy LMBTQ-érzékenyítő tanfolyam.

Makkay József

Makkay József

Tűzoltás helyett megoldást várnak a gazdák

Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna, a magyar közösség jogai és a továbbra is homályba vesző béke

Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.

Páva Adorján

Páva Adorján

A legfőbb ellenségünk mégiscsak az a fránya romántanulás – de vajon ki győzi le?

Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?

Makkay József

Makkay József

Hazajönnek Nyugatról – de itthon is maradnak?

Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.

Hirdetés