Kultúragyilkosok

Miközben a börtönökben rövidesen összeülhet a válogatott személyekből álló román kormány, a parlamentben üdülő honatyáink újabb adókon agyalnak. A szenátus jólétünkért aggódó tagjainak eszükbe jutott, hogy túl olcsó a műélvezés Romániában, és kitalálták, hogy ilyen káros és haszontalan dologért, mint a kultúra, jó lenne luxusadót fizetni. A kezdeményezők úgynevezett „kulturális bélyegilletéket” vezetnének be, ami egy szintre hozná a könyveket, a színházelőadásokat, a koncerteket és egyéb művészi eseményeket a lélekemelő pálinkával és cigarettával. Jó szokás szerint a törvénytervezet megalkotásakor a honatyák teljes mértékben mellőzték az érintett szervezetek, a forgalmazók és a kultúrafogyasztók véleményét, reális érvek mentén zajló közvita nélkül alkották meg azt.

Ezúttal képviselőink vélhetően rossz helyre nyúlnak. Hiszen abból a kultúrából, ami már az utolsókat rúgja, nehezen lehet elvenni bármit is. De a kegyelemdöfést még meg lehet adni neki. A történelemben sokan és sokféleképp üzentek hadat a kultúrának: elmebetegek könyveket égettek, géniuszok megszabták, mit lehet írni, festeni, mondani, érezni. De meg lehet ölni a művészetet úgy is, hogy száműzzük körünkből vagy egyszerűen üzletté degradáljuk. Abban az országban akarnak újabb adót kiszabni a kultúrára, amely a könyvvásárlást tekintve sereghajtónak számít Európában, ahol az utóbbi években felére csökkent a könyvek iránti kereslet, és az analfabéták száma messze meghaladja az európai átlagot. Ott kívánják „megbélyegezni” a kultúrát, ahol a színházak, kiállítótermek, könyvesboltok, könyvtárak, koncerttermek is többnyire konganak az ürességtől.

A törvénytervezet nem idegen a magyar érdekképviseletnek nevezett szervezettől sem. Annak ellenére, hogy a közelmúltban számolták fel Erdély egyik legjelentősebb magyar könyvkiadóját, és a szervezet elnöke úton-útfélen azt hangoztatja, hogy a tervezet jelen formájában alkalmazhatatlan, a kezdeményezést, amely megregulázza a kultúrát, a magyar szenátorok is sóhaj nélkül aláírták, és hallgatólagosan még tavaly el is fogadták.

A kulturális termékek előállítói természetesen tiltakoznak az Európai Unióban precedens nélküli illeték bevezetése ellen. Ami egyébként elsősorban a szülőket, diákokat érinti negatívan, hiszen a szöveggyűjtemények és oktatási kiadványok sem mentesek az adó alól. Bár elhangzott, hogy a bélyegpénz visszafolyik a kultúra támogatására, a mikéntről a magyarázat annyira homályos, hogy végül is nem lehet tudni, mi lesz a beszedett összegekkel. Ha ugyanúgy működik majd a visszaforgatás, mint az útadó és az üzemanyag-illeték esetében, akkor látunk majd virágzó kultúrát Romániában, amikor megépül a több ezer kilométeres autópálya.