Makkay József
2018. november 11., 10:172018. november 11., 10:17
2018. november 11., 10:182018. november 11., 10:18
Eddigi és új olvasóinkat köszöntöm szeretettel az Erdélyi Napló hetilap hasábjain. Az 1991-ben alakult kiadványunk új változatával találkozhatnak előfizetőink a Krónika és a Székelyhon napilapok mellékleteként, minden csütörtökön. Eddigi lapunkból igyekszünk azokat a rovatokat átörökíteni, amelyek a 27 éves nyomtatványunk legfontosabb jellemzői voltak, ilyen a publicisztika, a riport, az életútinterjú vagy a történelmi témájú cikkek. Az új keretben folytatódik Garda Dezső történész közkedvelt sorozata a magyar királyokról, a Magyar Királyság történetéről. A sorozatok témájánál maradva: Erdély legjobb éttermeit bemutató cikkeiben Dorozsmai Endre gasztroblogger ezúttal Temesvár patinás vendéglőit veszi górcső alá. A választék tehát bőséges, az új, de kevesebb oldalszám viszont alaposabb válogatást követel meg a lap szerkesztőitől.
Aki az elmúlt években rendszeresen olvasta kiadványunkat, jól tudja, hogy az Erdélyi Napló volt a romániai magyar sajtó egyik legkritikusabb hangvételű kiadványa. Közéleti embereink közül nem mindenki szerette, és ez továbbra sem fog változni. Ez minket nem zavar. Egy lap nem attól jó, ha mindenkinek a szája íze szerint ír. Sőt, ettől egyáltalán nem lesz jobb, legfentebb felszínesebb és silányabb. A konzervatív hangvétel és a keresztyén értékek ápolása olyan pozitívum a társadalomban, amelyre sokkal nagyobb igény van, mint amit az értékválságban sodródó világunk láttatni akar az emberekről. A „másság” elfogadása nem jelentheti saját énünk, saját értékeink feladását – ezt ma egyre többen hirdetik a világban, és ennek szószolója marad lapunk is.
Az erdélyi magyarság megmaradásáért és boldogulásáért folytatott évszázados küzdelem egyik legnehezebb időszakában él közösségünk. A román centenáriumi ünnepségeknek számunkra csak egy üzenete van: a király mezítelen! Számunkra sem párbeszédet, sem közös jövőtervezést nem ajánl a magát fényező román állam, miközben minden intézménye azt a látszatot kelti, hogy a nemzetiségi kérdés végérvényesen megoldott. Hogy ez mennyire nincs így, arra mindennapi életünk a bizonyosság, amikor már nemcsak történelmünket akarják megmásítani, hanem törékeny nyelvi jogainkat is elvitatják tőlünk.
Az erdélyi magyar újságírásnak bőven van tehát teendője. E rengeteg tennivaló közül szeretné továbbra is – erejéhez és lehetőségeihez mérten – derekasan kivenni részét az Erdélyi Napló. Amihez olvasóink segítéségét és támogatását kérjük. Azokét, akik hosszú éveken át hűségesen kitartottak mellettünk, és azokét, akik az új helyzetnek köszönhetően válnak olvasóinkká.
Maradjunk együtt továbbra is!
Rostás Szabolcs
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Balogh Levente
Talán a múlt heti gazdatüntetés szélsőjobb általi eltérítése is hozzájárult, de most úgy tűnik, a román hatóságok úgy döntöttek, végleg megpróbálnak leszámolni a kortárs romániai szélsőjobboldal ikonjával, Călin Georgescuval.
Balogh Levente
Miközben a pártok képviselői arról beszélnek, hogy bátran állnak az esetleges előre hozott választások elé, egy-két kivétellel elmondható, hogy annyira hiányozna nekik, mint az egyszeri Georgescu-rajongónak egy LMBTQ-érzékenyítő tanfolyam.
Makkay József
Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.
Balogh Levente
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Páva Adorján
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Makkay József
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
szóljon hozzá!