Ki és miért fúrja az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programot?

A programot lebonyolító marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítványt is meglepte a felfokozott érdeklődés, hiszen a Mezőség különböző részeiből várakozás fölött, mintegy 600 pályázat érkezett. A 495 nyertes pályázat egyenként 15 ezer eurós kifizetéséhez az eredetileg eltervezett keretösszeget jelentősen meg kellett emelni. A sikeres indítás mégsem egy csendes történet kezdetét jelentette, hiszen Romániában mindenféle magyar támogatást árgus szemekkel figyelnek. A Klaus Iohannis államfő nyomására ad hoc parlamenti többséggel tavaly ősszel elmozdított szociáldemokrata (PSD) kormány a program elindításakor beleegyezett a magyarországi finanszírozású gazdasági pályázatok lebonyolításába. A magyar programmal tavaly novemberig nem is volt baj, mígnem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hatalomra kerülését követően,

Szerencsére, a nagykövet hangulatkeltésének komolyabb következményei nem lettek. A román diplomata felvetését a Pro Economica Alapítvány vezetősége határozottan cáfolta.
A magyar gazdasági programmal időről időre a bukaresti sajtó is foglalkozik. Az elején több román lap azt firtatta, hogy a magyarországi finanszírozású gazdasági pályázatok kizárólag erdélyi magyaroknak szólnak, amiből kizárják a román pályázókat. A vád azonban elesett, amikor kiderült, hogy román nemzetiségű nyertesek is vannak. A pályázati űrlapokat csak magyar nyelven lehet kitölteni, de vegyes lakosságú falvakban akad román gazda vagy agrárvállalkozó is, aki magyar segítséggel nyújt be pályázatot.

akik pénzmosást, baráti kapcsolatokat és egyéb panamákat vizionálnak a nagy összegű pályázatok köré. Ezzel szemben a valóság az, hogy a három székelyföldi megye mezőgazdasági és élelmiszeripari nagyvállalkozóit érintő pályázati kiíráson a 66 nyertes vállalkozóból hosszú hónapok után is a pályázóknak mintegy felével sikerült eddig finanszírozási szerződést kötni. Az ötvenszázalékos önrészt követelő – több százezer vagy több millió eurós – pályázatok feltételeinek teljesítése több szempontból is nehéz feladat, tehát szó sincs „baráti pénzosztogatásról”.
A június végi elszámolású, 25 százalékos önrészt követelő kis összegű székelyföldi pályázaton nyertes 4765 gazda és kisvállalkozó már aláírta a 15 ezer euró értékű finanszírozási szerződést, és legtöbb helyre megérkezett a megrendelt mezőgép, tenyészállat, méhcsalád, öntözőrendszer vagy más berendezés. A mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó cégeknél a koronavírus-járvány miatti vesztegzár ellenére sem volt nagyobb fennakadás, így a gazdák idejében hozzájutnak a pályázati pénzből megvásárolható termékekhez. Ami Székelyföld kereskedelmét is jelentősen felfuttatta, és ezzel áfa és egyéb adók formájában bevételhez jut a román államkassza is.
A mezőségi és a székelyföldi pályázatok ősszel a Partiumban folytatódnak Bihar, Szatmár és Szilágy megyében, az előkészítő munka jó ütemben halad. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint mindenhol részletes felmérés mutatja a gazdák igényeit, az új pályázatokat ezek alapján hirdetik meg.

így előreláthatóan nagyobb összegű pályázati kiírásra nevezhetnek majd be az itteni mezőgazdasági termelők.
Az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program a lehető legjobb időszakban indult el. A gazda-önszerveződés és -érdekvédelem kiépülésével és a magyarországi finanszírozású erdélyi falugazdász-hálózat beindulásával új lehetőségek nyíltak az erdélyi magyar mezőgazdasági termelők előtt. Szembeötlő a romániai mezőgazdaság elavult szerkezete. A tőkehiányban szenvedő családi gazdaságoknak nehéz a felzárkózás, amit a román szakminisztérium alig támogat programokkal.

A kilencvenes években még működő mezőgazdasági szaktanácsadási hálózat leépülésével mára eltűntek a gazdákon segítő agrárszakemberek. Ilyen körülmények között az erdélyi magyar gazda számára létfontosságú a falugazdász-hálózat és a különböző gazdaságfejlesztési programok fenntartása.
A Pro Economica Alapítvány a gazdák legnagyobb gondján, a piacra jutás lehetőségén is segíteni akar az egész Erdélyre kiterjedő online piac megalapozásával. Mivel idén nem lehetett megtartani a Maros megyei AgroMania mezőgazdasági vásárt és gazdafórumot, a szervezők megpróbálják ezt virtuális térbe költöztetni. Olyan internetes felületet hoztak létre, amely az eladó és a vásárló közötti tartós kapcsolat kiépítésére törekszik.
A vírusjárvány miatt Erdélyben is felfutó online kereskedelmet továbbgondolva, le akarják fektetni az ország első online szövetkezetének az alapjait. A két világháború közötti mintegy 800 erdélyi magyar szövetkezetből alig éledt újjá valami, a szövetkezeti rendszer kiépítése nélkül pedig nincs esély az erdélyi magyar gazdatársadalom hosszabb távú boldogulásához.