Ki és miért fúrja az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programot?

2020. május 24., 13:462020. május 24., 13:46

A székelyföldi Sáromberke AgroMania nevű mezőgazdasági vásárán kereken egy évvel ezelőtt jelentette be Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program új fejezetét. A pályázók önrészével együtt a politikus mintegy 300 millió euróra becsülte azt az összeget, amely két év alatt kerül befektetésre Erdélyben. A százmilliárd forintnyi gazdasági tőkeinjekció az elmúlt harminc esztendő legnagyobb mezőgazdasági beruházásának számít, amelyből erdélyi kisgazdák és élelmiszer-feldolgozó nagyüzemek egyaránt részesülnek.
Az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program alapját a 2016-ban kidolgozott Kós Károly-terv képezi, amely Erdély minden régiójára kiterjesztené a pályázati lehetőségeket. Üzenetértékű a program 2017-es indításának helyszíne is.

A rohamléptekkel szórványosodó Mezőség magyarlakta településein égető szükség van az anyaországi segítségre. Más támogatást a gazdák ritkán vagy egyáltalán nem kapnak a román államtól.

A programot lebonyolító marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítványt is meglepte a felfokozott érdeklődés, hiszen a Mezőség különböző részeiből várakozás fölött, mintegy 600 pályázat érkezett. A 495 nyertes pályázat egyenként 15 ezer eurós kifizetéséhez az eredetileg eltervezett keretösszeget jelentősen meg kellett emelni. A sikeres indítás mégsem egy csendes történet kezdetét jelentette, hiszen Romániában mindenféle magyar támogatást árgus szemekkel figyelnek. A Klaus Iohannis államfő nyomására ad hoc parlamenti többséggel tavaly ősszel elmozdított szociáldemokrata (PSD) kormány a program elindításakor beleegyezett a magyarországi finanszírozású gazdasági pályázatok lebonyolításába. A magyar programmal tavaly novemberig nem is volt baj, mígnem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hatalomra kerülését követően,

Románia budapesti nagykövete egy kereskedelmi kamarai rendezvényen úgy fogalmazott, a román kormány nem egyezett bele abba, hogy Magyarország gazdákat támogasson Erdélyben.

Szerencsére, a nagykövet hangulatkeltésének komolyabb következményei nem lettek. A román diplomata felvetését a Pro Economica Alapítvány vezetősége határozottan cáfolta.
A magyar gazdasági programmal időről időre a bukaresti sajtó is foglalkozik. Az elején több román lap azt firtatta, hogy a magyarországi finanszírozású gazdasági pályázatok kizárólag erdélyi magyaroknak szólnak, amiből kizárják a román pályázókat. A vád azonban elesett, amikor kiderült, hogy román nemzetiségű nyertesek is vannak. A pályázati űrlapokat csak magyar nyelven lehet kitölteni, de vegyes lakosságú falvakban akad román gazda vagy agrárvállalkozó is, aki magyar segítséggel nyújt be pályázatot.

A gazdaságfejlesztési programot azonban nemcsak román oldalról fúrja a sajtó, hanem magyar nyelvű liberális portálok is,

akik pénzmosást, baráti kapcsolatokat és egyéb panamákat vizionálnak a nagy összegű pályázatok köré. Ezzel szemben a valóság az, hogy a három székelyföldi megye mezőgazdasági és élelmiszeripari nagyvállalkozóit érintő pályázati kiíráson a 66 nyertes vállalkozóból hosszú hónapok után is a pályázóknak mintegy felével sikerült eddig finanszírozási szerződést kötni. Az ötvenszázalékos önrészt követelő – több százezer vagy több millió eurós – pályázatok feltételeinek teljesítése több szempontból is nehéz feladat, tehát szó sincs „baráti pénzosztogatásról”.
A június végi elszámolású, 25 százalékos önrészt követelő kis összegű székelyföldi pályázaton nyertes 4765 gazda és kisvállalkozó már aláírta a 15 ezer euró értékű finanszírozási szerződést, és legtöbb helyre megérkezett a megrendelt mezőgép, tenyészállat, méhcsalád, öntözőrendszer vagy más berendezés. A mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó cégeknél a koronavírus-járvány miatti vesztegzár ellenére sem volt nagyobb fennakadás, így a gazdák idejében hozzájutnak a pályázati pénzből megvásárolható termékekhez. Ami Székelyföld kereskedelmét is jelentősen felfuttatta, és ezzel áfa és egyéb adók formájában bevételhez jut a román államkassza is.
A mezőségi és a székelyföldi pályázatok ősszel a Partiumban folytatódnak Bihar, Szatmár és Szilágy megyében, az előkészítő munka jó ütemben halad. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint mindenhol részletes felmérés mutatja a gazdák igényeit, az új pályázatokat ezek alapján hirdetik meg.

Az alapítvány kimutatása szerint a magyar–román határ közelsége fontos szerepet játszik abban, hogy a három észak-erdélyi megye gazdaságai erősebbek és rendezettebbek, mint a székelyföldiek,

így előreláthatóan nagyobb összegű pályázati kiírásra nevezhetnek majd be az itteni mezőgazdasági termelők.
Az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program a lehető legjobb időszakban indult el. A gazda-önszerveződés és -érdekvédelem kiépülésével és a magyarországi finanszírozású erdélyi falugazdász-hálózat beindulásával új lehetőségek nyíltak az erdélyi magyar mezőgazdasági termelők előtt. Szembeötlő a romániai mezőgazdaság elavult szerkezete. A tőkehiányban szenvedő családi gazdaságoknak nehéz a felzárkózás, amit a román szakminisztérium alig támogat programokkal.

A magyar gazdának kétszeres hátrányt kell leküzdenie. Székelyföld kivételével Erdély többi 13 megyéjében alig akad magyar nyelvű mezőgazdasági szakember.

A kilencvenes években még működő mezőgazdasági szaktanácsadási hálózat leépülésével mára eltűntek a gazdákon segítő agrárszakemberek. Ilyen körülmények között az erdélyi magyar gazda számára létfontosságú a falugazdász-hálózat és a különböző gazdaságfejlesztési programok fenntartása.
A Pro Economica Alapítvány a gazdák legnagyobb gondján, a piacra jutás lehetőségén is segíteni akar az egész Erdélyre kiterjedő online piac megalapozásával. Mivel idén nem lehetett megtartani a Maros megyei AgroMania mezőgazdasági vásárt és gazdafórumot, a szervezők megpróbálják ezt virtuális térbe költöztetni. Olyan internetes felületet hoztak létre, amely az eladó és a vásárló közötti tartós kapcsolat kiépítésére törekszik.
A vírusjárvány miatt Erdélyben is felfutó online kereskedelmet továbbgondolva, le akarják fektetni az ország első online szövetkezetének az alapjait. A két világháború közötti mintegy 800 erdélyi magyar szövetkezetből alig éledt újjá valami, a szövetkezeti rendszer kiépítése nélkül pedig nincs esély az erdélyi magyar gazdatársadalom hosszabb távú boldogulásához.