
2017. március 29., 16:182017. március 29., 16:18
A butaságnak és a kanyarónak, úgy látszik, nincsenek határai. A határok ebben az esetben szó szerint értendők. A butaság képletes határtalanságára akár mérget is vehetünk, ám a második eset a 21. században már elég meglepő. Sajnos mindkettő fénysebességgel terjed, és útjuk hasonlóan keletről nyugatra tart.
Döbbenettel vesszük tudomásul a fiatalokat csábító új hóbort, a Kék bálna nevű „játék” terjedését – egyelőre csak a Kárpátokon túli területeket érinti, de idő kérdése, mikor gyűrűzik be a hegyeken innen fekvő városokba, falvakba is. Az internetes horror már több gyerek halálát okozta oroszországi és ukrajnai kiskorúak körében, de felütötte fejét Románia egyik észak-keleti megyéjében is. Nem tudom beleélni magam a mai fiatalok gondolkodásába. A mi korosztályunk a halált hozó tengeri állatok helyett még a kevésbé életveszélyes csapd le csacsit és a gombfocit űzte. A tanórákon nem a telefonokon kerestük a halálos szórákozás különféle fajtáit, hanem – legrosszabb esetben – az iskolapadokba faragtuk halhatatlannak hitt aranyköpéseinket. És ha kaptunk is a fejünkre tanártól, szülőtől a magaviselet miatt, abba azért mégsem lehetett belepusztulni.
Mintha ki lett volna találva: szintén a gyerekeket érinti, és nem kevésbé veszélyes a kanyarójárvány. Ami ugyancsak keletről – pontosabban Romániából – indult hódító útjára a világ civilizáltabb régiói felé, és szintén a kevéske ész, no meg az egészségügyi kultúra hiányának egyenes következménye. Felfogás kérdése, hogy haladunk a korral, vagy leragadunk az ekés társadalom szintjén. Magyarországon – és más nyugatabbra fekvő országokban – több mint egy évtizedig nem jegyeztek kanyarós megbetegedést, mígnem odalátogató honfitársaink jóvoltából ismét megjelent a kór. Ezzel párhuzamosan felütötte fejét a jó román szokás: ha valamiről nem beszélünk, akkor az nem is létezik. Miközben egy moldovai megye nagyvárosában öt gyereket ápolnak „bálnázás” miatt, minap hallottam egy szakembert, amint az ecsetelte, hogy azt új internetes bolondéria még messze határainktól ütött tanyát. Az egészségügyi miniszter pedig azt nyilatkozta, „Románia nem exportál kanyarót”, noha a napnál is világosabb, hogy a betegségnek hol van a fészke.
Nyugalom tehát, szakértők, van Kék bálna és van kanyarójárvány is. És ameddig a terjedésük megakadályozására hivatottak minden mással foglalkoznak, csak a lényeggel nem, addig mindkettő tovább terjed. Ideje lenne felhagyni a struccpolitikával, és szembenézni a tényekkel, legyen szó betegségről vagy akár egy őrült játékról a világhálón. Amíg nem késő.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.