
2017. március 29., 16:182017. március 29., 16:18
A butaságnak és a kanyarónak, úgy látszik, nincsenek határai. A határok ebben az esetben szó szerint értendők. A butaság képletes határtalanságára akár mérget is vehetünk, ám a második eset a 21. században már elég meglepő. Sajnos mindkettő fénysebességgel terjed, és útjuk hasonlóan keletről nyugatra tart.
Döbbenettel vesszük tudomásul a fiatalokat csábító új hóbort, a Kék bálna nevű „játék” terjedését – egyelőre csak a Kárpátokon túli területeket érinti, de idő kérdése, mikor gyűrűzik be a hegyeken innen fekvő városokba, falvakba is. Az internetes horror már több gyerek halálát okozta oroszországi és ukrajnai kiskorúak körében, de felütötte fejét Románia egyik észak-keleti megyéjében is. Nem tudom beleélni magam a mai fiatalok gondolkodásába. A mi korosztályunk a halált hozó tengeri állatok helyett még a kevésbé életveszélyes csapd le csacsit és a gombfocit űzte. A tanórákon nem a telefonokon kerestük a halálos szórákozás különféle fajtáit, hanem – legrosszabb esetben – az iskolapadokba faragtuk halhatatlannak hitt aranyköpéseinket. És ha kaptunk is a fejünkre tanártól, szülőtől a magaviselet miatt, abba azért mégsem lehetett belepusztulni.
Mintha ki lett volna találva: szintén a gyerekeket érinti, és nem kevésbé veszélyes a kanyarójárvány. Ami ugyancsak keletről – pontosabban Romániából – indult hódító útjára a világ civilizáltabb régiói felé, és szintén a kevéske ész, no meg az egészségügyi kultúra hiányának egyenes következménye. Felfogás kérdése, hogy haladunk a korral, vagy leragadunk az ekés társadalom szintjén. Magyarországon – és más nyugatabbra fekvő országokban – több mint egy évtizedig nem jegyeztek kanyarós megbetegedést, mígnem odalátogató honfitársaink jóvoltából ismét megjelent a kór. Ezzel párhuzamosan felütötte fejét a jó román szokás: ha valamiről nem beszélünk, akkor az nem is létezik. Miközben egy moldovai megye nagyvárosában öt gyereket ápolnak „bálnázás” miatt, minap hallottam egy szakembert, amint az ecsetelte, hogy azt új internetes bolondéria még messze határainktól ütött tanyát. Az egészségügyi miniszter pedig azt nyilatkozta, „Románia nem exportál kanyarót”, noha a napnál is világosabb, hogy a betegségnek hol van a fészke.
Nyugalom tehát, szakértők, van Kék bálna és van kanyarójárvány is. És ameddig a terjedésük megakadályozására hivatottak minden mással foglalkoznak, csak a lényeggel nem, addig mindkettő tovább terjed. Ideje lenne felhagyni a struccpolitikával, és szembenézni a tényekkel, legyen szó betegségről vagy akár egy őrült játékról a világhálón. Amíg nem késő.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.