
2015. október 07., 17:512015. október 07., 17:51
A katalán függetlenségpárti erők választási győzelméről beszámoló honlapok magyar kommentjeiben olvasom, hogy van, aki azért aggódik: a katalán elszakadás tovább nehezítheti a székelyek autonómiatörekvéseit. Merthogy a román politikum az eddiginél is nagyobb veszélyt fog látni az előbb-utóbb elszakadáshoz vezető önrendelkezési törekvésekben.
A párhuzam persze akár reális is lehetne, de mégsem az. Spanyolország és Románia közigazgatási berendezkedése között ég és föld a különbség. Az egyik a föderatív államforma legtöbb jegyét magán viselő, régióinak önrendelkezését sok szempontból elismerő, felvilágosult állam, míg a másik a Balkán legsötétebb hagyományait tovább éltető, erősen központosított ország, ahol a valós decentralizáció éppen olyan máz, mint számtalan más, soha el sem kezdett reformtörekvés. Míg Spanyolországban az vezetett el a katalán kiszakadás gondolatához, hogy a Franco tábornok utáni érában kiteljesedett autonómiatörekvéseket a madridi spanyol kormányok mostanában próbálták megakasztani, addig a bukaresti politikai közgondolkodásban még csak helye sincs az autonómia fogalmának.
Idehaza Erdélyben mi persze sokatmondóan kacsintgatunk hol Katalóniára, hol Dél-Tirolra, mint olyan régiókra, ahol erdélyi szemmel nézve paradicsomi szépségű autonómiák működnek. Kérdés, hogy a lecsupaszított valóság mennyire állja ki az összehasonlítás próbáját? A függetlenséget követelő katalánok másfél milliós barcelonai tömegdemonstrációja a lakosság számarányát tekintve is rendkívüli, hiszen a 32 ezer négyzetkilométernyi régióban 7,5 millió ember lakik, azaz minden ötödik ember az utcára vonul, ha a nép közösségi igényei ezt megkövetelik. Beszélhetünk-e egyáltalán székely–katalán párhuzamról olyan körülmények között, amikor a 13 ezer négyzetkilométernyi, történelmi Székelyföld mintegy 800 ezer lakójából tíz-húszezer embert lehet autonómiamegmozdulásokon látni?
A helyzet mai állása szerint szinte mellékes, hogy a román hivatalosságok mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról, illetve milyen kibúvókkal söprik le az asztalról az erdélyi magyar közélet vérszegény próbálkozásait. Elutasítják és lesöprik, mert megtehetik. Tudják, hogy a katalánoktól eltérően az erdélyi autonómiaküzdelem mögött sem tömeg, sem összefogás, sem egységes koncepció nincs. Ennél ideálisabb terep nem is kell a mindenkori román hatalom számára, hogy a végtelenségig elodázhassa a kollektív jogokként hangoztatott autonómia megadásának lehetőségét.
Megnyugtatnám hát a katalán függetlenségben veszélyt látó magyar kommentelőt: nem kell félni.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!