2015. október 07., 17:512015. október 07., 17:51
A katalán függetlenségpárti erők választási győzelméről beszámoló honlapok magyar kommentjeiben olvasom, hogy van, aki azért aggódik: a katalán elszakadás tovább nehezítheti a székelyek autonómiatörekvéseit. Merthogy a román politikum az eddiginél is nagyobb veszélyt fog látni az előbb-utóbb elszakadáshoz vezető önrendelkezési törekvésekben.
A párhuzam persze akár reális is lehetne, de mégsem az. Spanyolország és Románia közigazgatási berendezkedése között ég és föld a különbség. Az egyik a föderatív államforma legtöbb jegyét magán viselő, régióinak önrendelkezését sok szempontból elismerő, felvilágosult állam, míg a másik a Balkán legsötétebb hagyományait tovább éltető, erősen központosított ország, ahol a valós decentralizáció éppen olyan máz, mint számtalan más, soha el sem kezdett reformtörekvés. Míg Spanyolországban az vezetett el a katalán kiszakadás gondolatához, hogy a Franco tábornok utáni érában kiteljesedett autonómiatörekvéseket a madridi spanyol kormányok mostanában próbálták megakasztani, addig a bukaresti politikai közgondolkodásban még csak helye sincs az autonómia fogalmának.
Idehaza Erdélyben mi persze sokatmondóan kacsintgatunk hol Katalóniára, hol Dél-Tirolra, mint olyan régiókra, ahol erdélyi szemmel nézve paradicsomi szépségű autonómiák működnek. Kérdés, hogy a lecsupaszított valóság mennyire állja ki az összehasonlítás próbáját? A függetlenséget követelő katalánok másfél milliós barcelonai tömegdemonstrációja a lakosság számarányát tekintve is rendkívüli, hiszen a 32 ezer négyzetkilométernyi régióban 7,5 millió ember lakik, azaz minden ötödik ember az utcára vonul, ha a nép közösségi igényei ezt megkövetelik. Beszélhetünk-e egyáltalán székely–katalán párhuzamról olyan körülmények között, amikor a 13 ezer négyzetkilométernyi, történelmi Székelyföld mintegy 800 ezer lakójából tíz-húszezer embert lehet autonómiamegmozdulásokon látni?
A helyzet mai állása szerint szinte mellékes, hogy a román hivatalosságok mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról, illetve milyen kibúvókkal söprik le az asztalról az erdélyi magyar közélet vérszegény próbálkozásait. Elutasítják és lesöprik, mert megtehetik. Tudják, hogy a katalánoktól eltérően az erdélyi autonómiaküzdelem mögött sem tömeg, sem összefogás, sem egységes koncepció nincs. Ennél ideálisabb terep nem is kell a mindenkori román hatalom számára, hogy a végtelenségig elodázhassa a kollektív jogokként hangoztatott autonómia megadásának lehetőségét.
Megnyugtatnám hát a katalán függetlenségben veszélyt látó magyar kommentelőt: nem kell félni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!