2015. október 07., 17:512015. október 07., 17:51
A katalán függetlenségpárti erők választási győzelméről beszámoló honlapok magyar kommentjeiben olvasom, hogy van, aki azért aggódik: a katalán elszakadás tovább nehezítheti a székelyek autonómiatörekvéseit. Merthogy a román politikum az eddiginél is nagyobb veszélyt fog látni az előbb-utóbb elszakadáshoz vezető önrendelkezési törekvésekben.
A párhuzam persze akár reális is lehetne, de mégsem az. Spanyolország és Románia közigazgatási berendezkedése között ég és föld a különbség. Az egyik a föderatív államforma legtöbb jegyét magán viselő, régióinak önrendelkezését sok szempontból elismerő, felvilágosult állam, míg a másik a Balkán legsötétebb hagyományait tovább éltető, erősen központosított ország, ahol a valós decentralizáció éppen olyan máz, mint számtalan más, soha el sem kezdett reformtörekvés. Míg Spanyolországban az vezetett el a katalán kiszakadás gondolatához, hogy a Franco tábornok utáni érában kiteljesedett autonómiatörekvéseket a madridi spanyol kormányok mostanában próbálták megakasztani, addig a bukaresti politikai közgondolkodásban még csak helye sincs az autonómia fogalmának.
Idehaza Erdélyben mi persze sokatmondóan kacsintgatunk hol Katalóniára, hol Dél-Tirolra, mint olyan régiókra, ahol erdélyi szemmel nézve paradicsomi szépségű autonómiák működnek. Kérdés, hogy a lecsupaszított valóság mennyire állja ki az összehasonlítás próbáját? A függetlenséget követelő katalánok másfél milliós barcelonai tömegdemonstrációja a lakosság számarányát tekintve is rendkívüli, hiszen a 32 ezer négyzetkilométernyi régióban 7,5 millió ember lakik, azaz minden ötödik ember az utcára vonul, ha a nép közösségi igényei ezt megkövetelik. Beszélhetünk-e egyáltalán székely–katalán párhuzamról olyan körülmények között, amikor a 13 ezer négyzetkilométernyi, történelmi Székelyföld mintegy 800 ezer lakójából tíz-húszezer embert lehet autonómiamegmozdulásokon látni?
A helyzet mai állása szerint szinte mellékes, hogy a román hivatalosságok mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról, illetve milyen kibúvókkal söprik le az asztalról az erdélyi magyar közélet vérszegény próbálkozásait. Elutasítják és lesöprik, mert megtehetik. Tudják, hogy a katalánoktól eltérően az erdélyi autonómiaküzdelem mögött sem tömeg, sem összefogás, sem egységes koncepció nincs. Ennél ideálisabb terep nem is kell a mindenkori román hatalom számára, hogy a végtelenségig elodázhassa a kollektív jogokként hangoztatott autonómia megadásának lehetőségét.
Megnyugtatnám hát a katalán függetlenségben veszélyt látó magyar kommentelőt: nem kell félni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!