
Tavaly is milliós tömeg követelte Katalónia függetlenségét
2017. október 22., 10:502017. október 22., 10:50
2017. október 22., 10:522017. október 22., 10:52
Siettek leszögezni az RMDSZ illetékesei: a katalán történet és a székely autonómiatörekvések nem emlegethetők egy napon. Korodi Attila képviselő hangján a szövetség azt az álláspontot képviselte az Adevărul Holding élő internetes műsorában, hogy „amit a katalánok elképzelnek a jövőjükről, teljesen ellentétben áll azzal, amit mi, erdélyi magyarok gondolunk a mienkről. (…) Ők nem kisebbségként tekintenek magukra, hanem egy másik népként”. A politikus szerint ami Katalóniában történik, az erdélyi magyarokra tulajdonképpen negatív kihatással van.
Kapott hideget, meleget nyilatkozata után az RMDSZ-es politikus, de egy dolog tagadhatatlan: megállapítása helyénvalónak tűnik. Legalábbis, ha azt nézzük, hogy a román belpolitikában hogyan cseng le Katalónia függetlenségi harca. Hiszen bizonyos szempontból igazolódni látszanak azon román félelmek, miszerint az autonómia csak a függetlenség előszobája volna. Ennek pedig azonnali követkeménye volt, hogy nem sokkal a tulajdonképpen vérbe fojtott katalán népszavazást követően elbukott a román parlamentben a közigazgatási törvény azon módosítása, amely a jelenlegi húsz százalékról tízre csökkentette volna az anyanyelvhasználatnak a közigazgatásban megállapított kötelező határértékét.
Ha csak e szempont szerint ítélkeznénk, akkor aggódhatnánk. De lehetnek más szempontok is.
Tisztában kell lennünk, mennyit mulasztottunk azzal, hogy az elmúlt negyed évszázadban oly keveset tettünk azért, hogy a románok megismerhessék valódi törekvéseinket, szempontjainkat. Mekkora a mi felelősségünk azért, hogy a román nyilvánosságban olyannyira eluralkodtak a rólunk szóló negatív mítoszok, amelyek – érezzük mi – köszönőviszonyban sincsenek a valósággal? És mit tehetünk, hogy változtassunk ezen a jövőben? De számunkra nem ez a kardinális kérdés. A katalán történetből le kell vonnunk azokat a következtetéseket, amelyek a mi szempontunkból a legégetőbbek.
Például azt, hogy akár a függetlenség, akár a zsigerből elutasított területi, illetve kulturális autonómia a kitűzött cél, a törvényes út zsákutca is lehet. Hisz
bírósági úton írták felül azt a jogszabályt, ami lehetővé tette a tartomány gazdasági önállóságát. A katalánok ezután hiába próbáltak tárgyalni a kialakult helyzetről, Madridban süket fülekre találtak, holott a baszkok esetében nem ellenezték ugyanezt. Mikor a katalánok kiírták a függetlenségi népszavazást, rögtön alkotmányellenesnek találták. Igencsak operatív volt a spanyol alkotmánybíróság akkor is, amikor a katalán törvényhozás népszavazás utáni rendkívüli ülését hívták össze, azt is már előre alkotmányellenesnek ítélték meg, de azzal nem volt semmi problémájuk, hogy a spanyol rendőrség véresre verje saját polgárait csak azért, mert sorban álltak egy szavazóhelyiség előtt.
A katalánok ugyanakkor joggal sérelmezik azt is, hogyha a skótoknak lehetett szavazni Nagy-Britanniában saját függetlenségükről, akkor nekik miért nem. Abban az Európai Unióban, amelyben elvileg egységes, „harmonizált” jogrend uralkodik.
Számunkra, úgy érzem, ez a másik fő tanulság. Riasztó volt látni a spanyol rendőrség hátborzongató fellépése utáni uniós közönyt, sőt: a polgárok bántalmazását jogszerű lépésként értelmező álláspontokat.
Ami Korodi Attila nyilatkozatát illeti, lehet vele egyetérteni vagy vitázni, nincs igazán jelentősége. De azért van egy kis hiányérzetem. Amikor azt állítjuk, hogy az erdélyi magyarok el sem tudják képzelni, hogy autonómia helyett függetlenséget kérjenek Bukaresttől, miért nem kérdezzük meg erről az erdélyi románokat is? Hátha más a véleményük.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!