Karácsonyi üveggömb

Mostan színes üveggömbökről álmodom. Azt álmodom, hogy üveggömbkészítő vagyok és kis üveg földgömböket készítek a világ nagy karácsonyfájára. A gömbölyű díszeket kontinensekkel, országokkal és városokkal ékesítem föl. Lesz majd a gömbökön csizma alakú Olaszország, oroszlán alakú Skandinávia, meg emberi szív alakú Afrika. Minden földrész és ország más és más színben tündököl. És újabb ötletem is támad, mi lenne, ha azokat az országokat, ahol béke van, azokat arany színnel festeném föl a glóbuszra? De aztán gyorsan zavarba jövök, mert nem tudom megítélni, hol is lakik a béke.

Ott, ahol gyermekekre, asszonyokra lőnek, ott bizonyára nem. De vajon ott, ahol a fegyvereket tervezik, készítik, árulják, eladják, megveszik, ott béke van? És ott, ahol távparancsokat osztogatnak a bombázásra, ott béke van? És ott, ahol a metróban, diszkóban rettegnek, mert bármikor robbantás történhet, ott béke van? És ott, ahol drótkerítést építenek, mert félnek a menekültektől, bevándorlótól, ott béke van? És ott, ahol nem építenek kerítést, és bárki átsétálhat a határon, hátizsákjában pár kiló robbanószerrel, ott béke van? És a világ repülőterein, ahol az utazni kívánónak még a fülébe is benéznek, nehogy valami veszélyeset vigyen fel a gépre, ott béke van? És ott, ahol különböző vallású szónokok a másik hite ellen gajdolnak, ott béke van? És ott, ahol különböző nemzetek egymás vérét kívánják, ha csak gondolatban is, ott béke van? És ott, ahol egy ország azonos nemzetiségű polgárai egymás torkának esnek egy emlékmű, egy zászló miatt, ott béke van? És ott, ahol családok esnek szét, mert az apa nem ugyanarra az aranyszájú szónokra adta a voksát, amelyikre a fiú, ott béke van? Nincs. „Háború van most a nagyvilágban”, bizony az, mondhatjuk Vörösmartyval. A Föld megőszült… bánatában ősz lett és öreg” – dadoghatjuk az Előszó zaklatott, szomorúan aktuális sorait. Pedig az öreg Glóbusz nagyvárosai ragyognak a díszkivilágításban, a boltokban a bevásárlók tömegei, szól Jingle Bells és a Csendes éj.

És én színes üveggömbökről álmodom. Álmomban az óceánokat kékre festem, a kontinenseket pedig aranyszínűre. Mindegyiket, kivétel nélkül. Az egész Földet beborítom ragyogó arannyal.

„Békesség Földön az embernek!”