Trianoni megemlekezés Székelyudvarhelyen:
Fotó: Barabás Ákos
2017. június 10., 16:102017. június 10., 16:10
2017. július 06., 21:282017. július 06., 21:28
Mondják: a háborúkban mindig a győztesnek van igaza. A többi néma csend, gyász és fájdalom. Idővel az emlékezés ideje jön el és a miértek keresgélése. Az okok találgatása, kutatása, elemzése. Cui prodest? (Kinek az érdeke? Ki húz hasznot belőle?)
Kinek, kiknek a bűne? Kiknek „köszönhetjük” e megaláztatást?
Forradalmaknak és ellenforradalmaknak...Akkori politikusoknak, külföldieknek és talán hazaiaknak is, akkori nagyhatalmaknak. A győztesek érdekeinek. Az önzésnek, a szűklátókörűségnek, a kapzsiságnak. Sorolhatjuk mindezeket és hozzágondolhatunk sok mást is.
Évtizedek teltek el a döntés óta, és még mindig nem kért senki bocsánatot a határokon túl rekedtektől, a kisemmizettektől, a magyar nemzettől. Vajon eljön egyszer az idő, amikor valamelyik érintett nagyhatalom veszi a bátorságot és bocsánatot, elnézést kér a magyar néptől? A környező országoktól biztos nem várható, hogy önként felülbírálnák a jogtalan, számunkra igazságtalan döntést. Nekik mások az érdekeik. Tapasztalhatjuk, hogy milyen „hevesen” reagálnak az erdélyi kulturális, területi autonómia jogos igényére, ami különben más nyugat-európai államokban létezik. Láthatjuk, hogy a székely zászló milyen indulatokat vált ki egyes politikusokból, de ott van példaként a szlovák válaszlépés is a kettős állampolgárság ügyében.
Számít-e valamit, hogy az akkori magyar küldöttek 1920 júniusában hiába érveltek, sorolták a reális adatok halmazát térképekkel, statisztikákkal, népességi kimutatásokkal? A küldöttség vezetője, Apponyi Albert gróf hiába beszélt több nyelven is, jogos érvelésének semmi hatása nem volt: a legyőzötteket nem kérdezték meg. Alá kellett kanyarítani a nevet. Ez diktátum volt! A javából. Az antant hatalmaké. Magyarországon az aláírás perceiben tiltakozásként megkondultak a harangok és tíz percre megállt az élet. A „békeszerződés” eredménye: a történelmi Magyarország (Horvátország nélkül) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkent. Mintegy 3,3 millió magyar került a szomszédos államokhoz...
Már 1920-ban megszületett az elcsatolt területek visszaszerzésére buzdító ima: „hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában, ámen.” Az iskolákban ezzel az imával kezdődött és végződött a tanítás.
A hőn áhított feltámadás elmaradt. Aztán jött a második világégés. A revíziós óhajtól hajtva sajnos megint rossz oldalra sodródott kis országunk. A végét ennek is tudjuk, ismerjük.
A történelem kereke forog tovább. Már nem létezik a Szovjetunió, Csehszlovákia. És Jugoszlávia is felbomlott. De kis hazánk maradt. Hallani mostanában olyan hangokat a szégyenletes trianoni döntéssel kapcsolatban, hogy visszacsinálni nem lehet. Csak meghaladni. De hogyan? Igaz, a történelem kerekét nem lehet visszaforgatni. De vitatkozni lehet, véleménykülönbségek lehetnek, sokan sokféleképpen emlékezhetünk. Hinni lehet és kell a valamikori józan észben, a jóvátétel valamilyen formájában. Végső soron az igazságban.
Barta László
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!