Trianoni megemlekezés Székelyudvarhelyen:
Fotó: Barabás Ákos
2017. június 10., 16:102017. június 10., 16:10
2017. július 06., 21:282017. július 06., 21:28
Mondják: a háborúkban mindig a győztesnek van igaza. A többi néma csend, gyász és fájdalom. Idővel az emlékezés ideje jön el és a miértek keresgélése. Az okok találgatása, kutatása, elemzése. Cui prodest? (Kinek az érdeke? Ki húz hasznot belőle?)
Kinek, kiknek a bűne? Kiknek „köszönhetjük” e megaláztatást?
Forradalmaknak és ellenforradalmaknak...Akkori politikusoknak, külföldieknek és talán hazaiaknak is, akkori nagyhatalmaknak. A győztesek érdekeinek. Az önzésnek, a szűklátókörűségnek, a kapzsiságnak. Sorolhatjuk mindezeket és hozzágondolhatunk sok mást is.
Évtizedek teltek el a döntés óta, és még mindig nem kért senki bocsánatot a határokon túl rekedtektől, a kisemmizettektől, a magyar nemzettől. Vajon eljön egyszer az idő, amikor valamelyik érintett nagyhatalom veszi a bátorságot és bocsánatot, elnézést kér a magyar néptől? A környező országoktól biztos nem várható, hogy önként felülbírálnák a jogtalan, számunkra igazságtalan döntést. Nekik mások az érdekeik. Tapasztalhatjuk, hogy milyen „hevesen” reagálnak az erdélyi kulturális, területi autonómia jogos igényére, ami különben más nyugat-európai államokban létezik. Láthatjuk, hogy a székely zászló milyen indulatokat vált ki egyes politikusokból, de ott van példaként a szlovák válaszlépés is a kettős állampolgárság ügyében.
Számít-e valamit, hogy az akkori magyar küldöttek 1920 júniusában hiába érveltek, sorolták a reális adatok halmazát térképekkel, statisztikákkal, népességi kimutatásokkal? A küldöttség vezetője, Apponyi Albert gróf hiába beszélt több nyelven is, jogos érvelésének semmi hatása nem volt: a legyőzötteket nem kérdezték meg. Alá kellett kanyarítani a nevet. Ez diktátum volt! A javából. Az antant hatalmaké. Magyarországon az aláírás perceiben tiltakozásként megkondultak a harangok és tíz percre megállt az élet. A „békeszerződés” eredménye: a történelmi Magyarország (Horvátország nélkül) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkent. Mintegy 3,3 millió magyar került a szomszédos államokhoz...
Már 1920-ban megszületett az elcsatolt területek visszaszerzésére buzdító ima: „hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában, ámen.” Az iskolákban ezzel az imával kezdődött és végződött a tanítás.
A hőn áhított feltámadás elmaradt. Aztán jött a második világégés. A revíziós óhajtól hajtva sajnos megint rossz oldalra sodródott kis országunk. A végét ennek is tudjuk, ismerjük.
A történelem kereke forog tovább. Már nem létezik a Szovjetunió, Csehszlovákia. És Jugoszlávia is felbomlott. De kis hazánk maradt. Hallani mostanában olyan hangokat a szégyenletes trianoni döntéssel kapcsolatban, hogy visszacsinálni nem lehet. Csak meghaladni. De hogyan? Igaz, a történelem kerekét nem lehet visszaforgatni. De vitatkozni lehet, véleménykülönbségek lehetnek, sokan sokféleképpen emlékezhetünk. Hinni lehet és kell a valamikori józan észben, a jóvátétel valamilyen formájában. Végső soron az igazságban.
Barta László
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!