Hirdetés

Jobb és baloldal a családról, a vallásról és a nemzetről – Első rész

Jobb és baloldal

Jobb és baloldal a szent családról. Jézus tanításait sokkal nagyobb százalékban fogadják el a jobboldali világnézetű emberek

Fotó: Borbély Fanni

Sokszor halljuk manapság, hogy nincs jobb és baloldal, ami egy idejemúlt, elavult felosztás. De tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között. A kétféle irányzat ugyanis alapvető emberi értékeinkről mást gondol és hirdet. Két részes cikkünkben ezeket a különbözőségeket vesszük számba.

2024. december 15., 20:592024. december 15., 20:59

2024. december 15., 21:042024. december 15., 21:04

Mit jelent a valóságban a jobb és baloldal fogalma? Azt szokás mondani, hogy ez társadalomszervezési metódus, vagy módszer. Leegyszerűsítve, a baloldal többnyire a társadalmi egyenlőségben hisz, a jobboldal pedig egy hierarchikusabb társadalomban. Ez azonban nem olyan cél, ahogyan azt a marxizmus körmönfont módon elhitette sok emberrel. Csupán egy eszköz a valódi célok érdekében, de nem elhanyagolható, és igen komoly befolyással bír az életünkre.

Valójában létezik egy háromszög, amelyet a következőképpen lehetne leírni: Isten-család-nemzet, amihez a jobb- és a baloldal merőben másként áll hozzá.

Hirdetés

A baloldal azt vallja, hogy ez a háromszög korlátozza az egyént, béklyóként tartja fogva az emberiséget, ami alól fel kell szabadítani. Szerintük az embereket a vallási megkötöttség, a különböző vallások dogmái és szabályai korlátozzák. A baloldal ugyanakkor azt vallja, hogy az emberiség e terhek nélkül szabadabb lesz, és jótékony mellékhatásként a vallási ellentétek, háborúk is megszűnnek.

Hasonló béklyó a hagyományos családmodell, ahol a férfi és nő számára többnyire különböző szerepek jutnak. Béklyó a monogámia és a poligámia egyaránt, de szerintük rossz a szükségszerűen heteroszexuális családmodell és a nemek közti különbségek is. Ahogy Engels írta A család, az állam és a magántulajdon eredete című írásában: ,,rá kell bízni az emberekre, hogy ki miként akarja intimitását megélni és mindenki tudni fogja, mi a jó neki. Ennek eredményeként a családon belüli elnyomás, kihasználás is megszűnik (ahogy a férfi a munkaerejét adja el a női bájért cserébe és fordítva)”.

Béklyó természetesen a nemzeti megosztottság is, hisz az összes ember ugyanaz: homo sapiens sapiens. Ennélfogva szükségszerűen éket ver az emberiség hosszabb távú haladásába, hogy különböző nemzetek léteznek. Béklyó, hiszen miért kellene leélje valaki az életét például magyarként, ha lehet akár német is, vagy még jobb volna, ha egyáltalán nem létezne a nemzet fogalma. Aminek jótékony mellékhatásaként megszűnnének a nemzetek közötti ellentétek.

Bár a baloldal a történelem valódi mozgatórugójaként hirdeti az osztályharcot, mégis sokszor céloz rá, hogy az emberiség valamennyi problémája nemcsak az osztályok meglétéből és azok harcából fakad, hanem a vallási, családi és nemzeti ellentétek/konfliktusok tömkelege a bajok másik oka.

Jobb és baloldal Galéria

A kereszt jelentőségét sem egyformán értékeli a jobb és a baloldal

Fotó: Makkay József

A vallás nem lehet bűnös, ahogy a fizika sem

Ezzel ellentétben a jobboldal teljesen más véleményen van. Úgyis fogalmazhatnék, hogy a baloldal ideológiai jellegű, a jobboldal inkább gyakorlati realitásokból táplálkozik. A jobboldal szerint a háromszög megléte nem béklyó, hanem többletet ad az ember számára. Az emberiség ettől több, komplexebb és boldogabb lesz. A háromszög a jobboldal számára egy iránytű.

De lássuk, hogy miért? A jobboldal számára a vallás egy identitásképző alap, a vallás a világ megismerése, és eredetének kutatása. Másrészt a halál utáni létezés kutatása. De ez a megfogalmazás így nem teljes és pontatlan. A vallás tulajdonképpen nem más, mint a létezés értelmének szüntelen kutatása.

Csak látszat, hogy a fizika meg a vallás ellentétei lennének egymásnak. Téves és felszínes megközelítés, hogyha minél erősebb a fizika, annál gyengébb a vallás.

Ez csak abban az esetben állná meg a helyét, ha a vallást tényleg a világ megismerésének szánnánk. Az ősemberek közül sokan azt hitték, hogy Isten a fellegekben lakik. Aztán ahogy a korai tudósok megismerték a felhők valódi mivoltát, az istenek hirtelen az űrbe kellett vonuljanak. Ezen logika mentén a fizika egyre erőteljesebben szorítja ki Isten helyét a világból. A gondolatmenettel azonban több probléma is van. Ha a vallás tényleg csak a létező világ megismeréséről szólna, az a rossz hír, hogy a fizika és a kémia azt soha teljes mértékben meg nem ismerheti. A fizika/kémia/biológia együttesen arra sem tud választ adni, hogyan lett a semmiből valami és hogyan lesz a valamiből élő. A létező világ százalékban mérhetően nagyon piciny részét sem fogjuk soha bejárni, és ennek törvényeit megismerni. Éppen ezért a vallást sem tudja soha ez a felfogás kiszorítani az emberek életéből.

A vallás igazi lényege, hogy válaszokat ad a létezés értelmére. Arra, hogy mi számít jónak, rossznak, kapaszkodót ahhoz, hogy nem vagyunk a világon hiába. A létezés értelmének szüntelen kutatásáról szól ez a történet, ezt teszi valamennyi vallás: a kereszténység, az iszlám, a buddhizmus, a hinduizmus, taoizmus és így tovább. Ezen a ponton a vallás érdekes egyvelege a filozófiának, erkölcstannak, fizikának és metafizikának. Mint ilyen, tehát nem béklyó, ellenkezőleg, kutatás. Ami maga a megismerés, és ez többlettudást jelent. A vallás tehát egy kapaszkodó, egy felfedezés.

Karl Marx materialista szempontból közelített a vallásokhoz. Azt vallja, hogy a vallás a nép ópiuma, amely arra hivatott, hogy a nyomorban élő embereknek drogként, altatóként, kapaszkodóként szolgáljon.

A kommunizmus ősatyja szerint a nyomort könnyebb elviselni, ha van egy tudatunk arról, hogy a halál után egy szebb világ vár ránk. Azt vallotta, hogy ezzel szemben a mennyországot kell lehozni a földre. (Most ne bocsátkozzunk vitába arról, hogy követői ezt hogyan valósították meg.)

Marx hozzáállása a vallás teljes félreismerésére vall. A vallás ugyanis nem a nyomor ellenszere, és nem is az enyhítője. Kapaszkodó tud lenni, de nem ilyen értelemben. A vallás nem feltétlenül hordozza magában a túlvilágba vetett hitet. A vallás felfedezés, az ember megtestesülése lelki síkon. Azon a síkon, melybe sem a testi, sem pedig a szellemi szféra nem tud kompetenciákat felmutatni. A létezés kutatása, az élet értelmének keresése nem törvényeket jelent. Ezzel kapcsolatos bármiféle hiányosságok, háborúk, stb. az emberek bűnei, nem pedig a valláséi. Ha valakit a hatodik emeletről fejen dobunk egy kővel, az nem a fizika hibája, hanem az emberé, aki azt elkövette.

Persze, erre azt lehetne mondani, hogy ilyen alapon a marxizmus vagy a leninizmus sem bűnös: az ideológia jó, csak az emberek hibásak, akik működtették. Ebben is lehet igazság, mégis pontatlan a megfogalmazás, mert a leninizmus is ember által alkotott ideológia. A lelki síkon történő kiteljesedés viszont nem embertől való, hisz megfoghatatlan. A kereszténység valójában nem a konkrét lelki síkot jelenti, hanem annak testi és szellemi síkon történő kinyilatkoztatását, hogy megfogható legyen a szemmel látható világ számára. A lelki sík nem lehet bűnös, mint ahogy a fizika sem. A kettő nem ellenség. Egyik sem béklyó, hanem békésen együttműködni tudó metódusok és tanítások.

Jjobb és baloldal Galéria

Nemzetpolitikai kerekasztal Tusványoson. A jobboldal hangja a meghatározó

Fotó: Pinti Attila

Út a káoszhoz, amikor mindenki megválaszthatja a nemét

A másik entitás a család. A jobboldal erre sem tekint semmilyen szempontból béklyóként. Hagyományosan annak a családmodellnek a híve, hogy az apa a férfi, az anya a nő, egy család pedig legideálisabb esetben egy férfi, egy nő és a gyermek/gyermekek közössége. A mai LMBTQ-mozgalom a baloldali irányzatok egyik megnyilvánulása. Szerintük a férfi és nő közti különbségek pusztán a társadalmi szerepek és az oktatás, neveltetés eredményei. Úgy vélik, férfi és nő közt nincs szellemi és lelki síkon (sőt, szélsőséges esetben testi síkon sem) különbség, ezek pusztán az elmúlt évszázadok hibás társadalmi felosztásának következményei.

Az ateista baloldallal ellentétben, paradox módon a jobboldal evolucionista. Egyértelmű, hogy testi szinten a férfiak döntő többsége erőfölényben van a nőkkel szemben: erőteljesebb izomzat és magasabb tesztoszteron szint jellemzi őket. Rengeteg nő ugyan erősebb sok férfinál, de ha átlagot vonunk, ez a férfiak javára billen el.

A fizikai teljesítményt kívánó világrekordok többségét férfiak tartják. Ez annak az evolúciós mintának az eredménye, amely hosszú évezredeken át jellemezte az emberi fejlődést.

Az ember magas agyi kapacitása miatt a gyereknek rengeteg idő – 15-20 év – kell ahhoz, hogy közel felnőtté váljon. A régi időkben, amikor nem létezett fogamzásgátlás és védekezés, a legtöbb nő egyik terhességből a másikba esett, miközben gyermekei 10-12 évesen még bőven nevelésre szorultak. Ennek a mintának lett az eredménye, hogy a nők érzelmi intelligenciája átlagban fejlettebb, mint a férfié. (Egy anya sokkal több gyermeksírás-típust tud megkülönböztetni, mint a férfi). Ennek egyenes ágú következménye, hogy az ápoló vagy az óvodai munkákban a nők felülreprezentáltak.

Az ősidőkben a nő a tűzhelyre vigyázott és nevelte a gyermekeket, a férfi terepen volt, vadászott, élelmet gyűjtött, így fizikailag sokkal aktívabb életet élt. Tény, hogy a mai világban ezek a szerepek sokkal összemosottabbak, ami rendben is van. De az evolúciós berögzültségeket nem lehet ideológiailag kinevelni. A baloldal egyik bűne eleinte az volt, hogy a fizikai különbségek elismerése mellett nem volt hajlandó bizonyos szellemi vagy lelki beállítottságok különbözőségeit is elismerni. Ehelyett egy fordított módszert választott és elkezdte a testi különbségeket is tagadni: nincs olyan, hogy női test és férfi test, mindenki szabadon megválaszthatja, hogy nő vagy férfi szeretne lenni. Ezzel pedig elérkezett a káoszhoz.

A család menedéke

A jobboldal nem akar régi nemi mintákat kötelezővé tenni, mindenki szabadon választhat életutat. Azonban azt vallja, hogy talán hatékonyabban működik a világ, ha például a katonaságban többségben vannak a férfiak és az óvodai dolgozók körében pedig a nők. Nem előítéletek vagy sémák miatt, hanem pusztán az evolúció okán. Éppen ezért erre a vonalra eredményesebb társadalmat lehet felhúzni, mintha különböző kvótákkal és ideológiai agymosással erőszakosan szeretnénk megváltoztatni azt, amit a természettől kaptunk.

Marxék egyenesen a család megszüntetését tartották kívánatosnak, hisz szerintük a család a kapitalizmus egyik kreálmánya, a legális prostitúció melegágya.

El kell ismernünk, hogy rengeteg rossz család létezik, ez azonban nem a családnak, mint intézménynek a hibája, hanem olyan emberek rossz szövetsége, akik nem valók egymáshoz. Az oktatás és az erkölcsi nevelés e tekintetben rengeteget segíthet a helyzeten, de a felmerülő gondokat teljesen megoldani nem tudja. Tény, hogy azon emberek körében, akiknek szülei elváltak, vagy akik intézményekben nevelkedtek, később sokkal magasabb a depresszióban, szorongásban, agorafóbiában és pánikbetegben szenvedők aránya. A családon belüli erőszak nem a család megszüntetésével számolható fel, hanem a család megerősítésével, a nemek olyan szintű felszabadításával, amelyről később még szó lesz. A család nem béklyó, hanem menedék, boldogság, biztonság és támasz.

(Befejező része következik)

Czégényi Raymond

korábban írtuk

Kommunista nosztalgia a posztszocialista országokban
Kommunista nosztalgia a posztszocialista országokban

,,Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete” – ki ne ismerné ezt a mondatot, mely a kommunista kiáltványban szerepelt. Bár 1989-ben a kommunizmust hirdető államok jelentős része zátonyra futott, Marx és Engels eszméi nem tűntek el.

korábban írtuk

Országonként eltérő kommunista nosztalgia
Országonként eltérő kommunista nosztalgia

Bár 1989-ben a kommunizmust hirdető államok jelentős része zátonyra futott, a megmaradt kommunista államok pedig jelentős reformokon mentek át, Marx és Engels, Lenin, sőt Sztálin és Mao eszméi nem tűntek el. Cikkünk második részében ennek okait keressük.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 13., kedd

Olcsó dél-amerikai áruval áraszthatják el Romániát, lázadnak a gazdák a Mercosur ellen

Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.

Olcsó dél-amerikai áruval áraszthatják el Romániát, lázadnak a gazdák a Mercosur ellen
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Rövid enyhülés után kemény fagy tér vissza Erdélybe

A hét közepére mérséklődik az előző éjszakák és nappalok hideg időjárása, ám a néhány napos enyhülést újabb hideghullám követi: a hétvégétől ismét –10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, kemény fagy várható.

Rövid enyhülés után kemény fagy tér vissza Erdélybe
2026. január 10., szombat

Két világ egy szigeten: utazás Ciprus görög és török oldalán

Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.

Két világ egy szigeten: utazás Ciprus görög és török oldalán
2026. január 07., szerda

Gyula élő történelme: látogatás a polgári múltat őrző Ladics-házban

Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.

Gyula élő történelme: látogatás a polgári múltat őrző Ladics-házban
Hirdetés
2026. január 03., szombat

Trump és Venezuela: ki sem lóg a lóláb...

Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.

Trump és Venezuela: ki sem lóg a lóláb...
2026. január 02., péntek

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról

Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról
2025. december 30., kedd

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő

Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő
Hirdetés
2025. december 28., vasárnap

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában

Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában
2025. december 27., szombat

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző

Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző
2025. december 26., péntek

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)

Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)
Hirdetés
Hirdetés