Hirdetés

Istenkeresés, ünnepek és lélekszigetek

Ünnepeink idején minden nemzeti sajátosságunk fontos, minden, ami csakis ránk, magyarokra vonatkozik legyen az a Kárpát-medence bármelyik zugában •  Fotó: Beliczay László

Ünnepeink idején minden nemzeti sajátosságunk fontos, minden, ami csakis ránk, magyarokra vonatkozik legyen az a Kárpát-medence bármelyik zugában

Fotó: Beliczay László

Sütő Éva

2022. július 16., 08:262022. július 16., 08:26

Rideg világunkban a nyughatatlan emberi lélek folyamatosan keresi azt, amit elvesztett a századok útporában, hogy kitölthesse azt az űrt, amit Isten kihűlt lábnyomai hagytak a lelkében. Mert sokan úgy tartják, a Teremtő megfeledkezett övéiről, és kiszolgáltatta e Föld lakóit a legyen meg hát akkor a ti akaratotok érdeme szerint. A „mi urunk a pénz” tehát felváltotta azt a világot, amikor még az emberek között elég volt egy „kezet rá!” a tucatnyi hivatalos papír helyett, és nem a mammon volt az egyetlen hiteles istenség. Akik nem feltétlenül a pénz működtette világ rabszolgái, azok a búcsújáró helyeken még keresik az Úr lábnyomait, és lehet, neki köszönhetően tart még a szüntelen való áldozat is a keresztény világban.
Az ünnepek, legyenek azok családiak, egyháziak vagy nemzetiek, arra hivatottak, hogy a közösséget összekovácsolják. Nemzetet, hívő embert, családot. Ha családon belüli neves évforduló vagy esemény van, nem lehet életszerű, ha nincs jelen az ember valamennyi családtagja.

Nagyanyám, aki kilenc gyermeket nevelt, így a nagyapával együtt tizenegyen ülték körül az asztalt, mindig azt mondta a cseperedő unokáinak: gyermekeim, a családi ünnepnek a módját megadjátok!

Hirdetés

Soha ne tartsatok évfordulót addig, amíg nem tud odaülni mindenki az asztalhoz ünnepi ruhában és lélekkel. Annak maradandónak, emlékezetesnek kell lennie. Az ünnep nem attól szép, hogy mi kerül a tányérba vagy a süteményestálra. Az ünnep az elcsendesedett lélektől, a kisimult arcoktól, a nyílt tekintetektől lesz léleksziget. Ez marad meg évtizedek múlva is emlékezetetekben. Mint ahogyan a templomi szentmiséből a tisztelendő szava, a liliom illata vagy a régi magyar himnusszal záródó szertartás útravalója, amely egész héten tartást ad az emberi méltóságnak.
Ugyanolyan a nemzeti ünnep is, mint ahogyan a nagyanyám a családi ünnep lényegét meghagyta. Amikor odaállunk nagyjaink szobraihoz, emléktábláihoz, az mindannyiszor a múlt és a jelen átértékelését jelenti. Számvetést és töltekezést, ugyanakkor a nemzeti tudatban való megerősödést is, hiszen a sorozatos csalódás, kiábrándultság nagy lélekgyilkos tud lenni. De ha szétnézek és látom, milyen sokan érezzük ma is magunkénak egyik-másik fontos évfordulót, amelynek elrendelt idejében világrengető jelszavak hangzottak el, még nem lehet baj velünk. A nemzettel. Mert

mi mindig ugyanazok maradunk, akik Trianon előtt és után, másfél évszázaddal vagy akár ezer évvel ezelőtt voltunk. Sőt, a velünk kufárkodók sem változtak soha. Csak éppen átalakultak a történelem törvényei szerint.

Ünnepeink idején minden nemzeti sajátosságunk fontos, minden, ami csakis ránk, magyarokra vonatkozik legyen az a Kárpát-medence bármelyik zugában. És ezek nem a virtusról, nem a nagymagyarkodásról szólnak, mint inkább azon jegyek összességének felsorakoztatásáról, amelyek minket, magyarokat meghatároznak: ha 1848, akkor igenis legyen ló, huszár, ezer nemzeti lobogó, vontassanak ágyút, legyen parádé!
Persze ezek nélkül is lehetünk magyarok. De miért kellene háttérbe szorítani mindazt, ami a legszebb a nemzetünkben, a történelmünkben? Minek jelentékteleníteni mindent, ami magyar? Ezt az utóbbi években nagyon is megértették székely testvéreink. És parádéznak március 15-én, mert akkor igenis parádézni kell.
S ha netán összevetnénk eme díszes felszalagozott, fellobogózott székely ünnepet a nagyváradi trikolóros felhozatallal, már nem is tudom ki kicsoda ebben az összekuszálódott politikai kavalkádban, ahol a nemzet kiárusítása már minden politikai játszma méretein túlnőtt.

Az ünnepnek a módját megadjátok! – hagyták ránk egykor a családot összetartó nagyasszonyok. A magyar ember mindig hagyománytisztelő lélek volt.

Évszázadokon keresztül szokásokat, nemzetmegtartó hagyományokat őrzött, amelyeknek köszönhetően még mindig itt vagyunk.
A Kárpát-medence jól tartósít – mondogatta az effajta szokásokra dédanyám. Mert sok benne a kegyhely, ahol imádkozni lehet. Máriapócs, Máriaradna, a Csíksomlyói Sarlós Boldogasszony tiszteletére épített Mária-kegyhely, amely Erdély legfontosabb zarándokhelyének hazaterelő szerepét tölti be ellensúlyozva azt a száz esztendőt, amelyet Istene nélkül töltött a szétszakított nemzet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
2026. augusztus 12., szerda

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet

Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet
2026. augusztus 09., vasárnap

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől

Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen

Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen
2026. augusztus 02., vasárnap

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán

A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán
2026. augusztus 01., szombat

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász

Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással

A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással
2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Hirdetés
Hirdetés