Ünnepeink idején minden nemzeti sajátosságunk fontos, minden, ami csakis ránk, magyarokra vonatkozik legyen az a Kárpát-medence bármelyik zugában
Fotó: Beliczay László
2022. július 16., 08:262022. július 16., 08:26
Rideg világunkban a nyughatatlan emberi lélek folyamatosan keresi azt, amit elvesztett a századok útporában, hogy kitölthesse azt az űrt, amit Isten kihűlt lábnyomai hagytak a lelkében. Mert sokan úgy tartják, a Teremtő megfeledkezett övéiről, és kiszolgáltatta e Föld lakóit a legyen meg hát akkor a ti akaratotok érdeme szerint. A „mi urunk a pénz” tehát felváltotta azt a világot, amikor még az emberek között elég volt egy „kezet rá!” a tucatnyi hivatalos papír helyett, és nem a mammon volt az egyetlen hiteles istenség. Akik nem feltétlenül a pénz működtette világ rabszolgái, azok a búcsújáró helyeken még keresik az Úr lábnyomait, és lehet, neki köszönhetően tart még a szüntelen való áldozat is a keresztény világban.
Az ünnepek, legyenek azok családiak, egyháziak vagy nemzetiek, arra hivatottak, hogy a közösséget összekovácsolják. Nemzetet, hívő embert, családot. Ha családon belüli neves évforduló vagy esemény van, nem lehet életszerű, ha nincs jelen az ember valamennyi családtagja.
Soha ne tartsatok évfordulót addig, amíg nem tud odaülni mindenki az asztalhoz ünnepi ruhában és lélekkel. Annak maradandónak, emlékezetesnek kell lennie. Az ünnep nem attól szép, hogy mi kerül a tányérba vagy a süteményestálra. Az ünnep az elcsendesedett lélektől, a kisimult arcoktól, a nyílt tekintetektől lesz léleksziget. Ez marad meg évtizedek múlva is emlékezetetekben. Mint ahogyan a templomi szentmiséből a tisztelendő szava, a liliom illata vagy a régi magyar himnusszal záródó szertartás útravalója, amely egész héten tartást ad az emberi méltóságnak.
Ugyanolyan a nemzeti ünnep is, mint ahogyan a nagyanyám a családi ünnep lényegét meghagyta. Amikor odaállunk nagyjaink szobraihoz, emléktábláihoz, az mindannyiszor a múlt és a jelen átértékelését jelenti. Számvetést és töltekezést, ugyanakkor a nemzeti tudatban való megerősödést is, hiszen a sorozatos csalódás, kiábrándultság nagy lélekgyilkos tud lenni. De ha szétnézek és látom, milyen sokan érezzük ma is magunkénak egyik-másik fontos évfordulót, amelynek elrendelt idejében világrengető jelszavak hangzottak el, még nem lehet baj velünk. A nemzettel. Mert
Ünnepeink idején minden nemzeti sajátosságunk fontos, minden, ami csakis ránk, magyarokra vonatkozik legyen az a Kárpát-medence bármelyik zugában. És ezek nem a virtusról, nem a nagymagyarkodásról szólnak, mint inkább azon jegyek összességének felsorakoztatásáról, amelyek minket, magyarokat meghatároznak: ha 1848, akkor igenis legyen ló, huszár, ezer nemzeti lobogó, vontassanak ágyút, legyen parádé!
Persze ezek nélkül is lehetünk magyarok. De miért kellene háttérbe szorítani mindazt, ami a legszebb a nemzetünkben, a történelmünkben? Minek jelentékteleníteni mindent, ami magyar? Ezt az utóbbi években nagyon is megértették székely testvéreink. És parádéznak március 15-én, mert akkor igenis parádézni kell.
S ha netán összevetnénk eme díszes felszalagozott, fellobogózott székely ünnepet a nagyváradi trikolóros felhozatallal, már nem is tudom ki kicsoda ebben az összekuszálódott politikai kavalkádban, ahol a nemzet kiárusítása már minden politikai játszma méretein túlnőtt.
Évszázadokon keresztül szokásokat, nemzetmegtartó hagyományokat őrzött, amelyeknek köszönhetően még mindig itt vagyunk.
A Kárpát-medence jól tartósít – mondogatta az effajta szokásokra dédanyám. Mert sok benne a kegyhely, ahol imádkozni lehet. Máriapócs, Máriaradna, a Csíksomlyói Sarlós Boldogasszony tiszteletére épített Mária-kegyhely, amely Erdély legfontosabb zarándokhelyének hazaterelő szerepét tölti be ellensúlyozva azt a száz esztendőt, amelyet Istene nélkül töltött a szétszakított nemzet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!