Hirdetés
Makkay József

Makkay József

Hol jobb? Itthon vagy külföldön?

2022. szeptember 02., 10:302022. szeptember 02., 10:30

Amikor azt kérdeztem egy idős mesterembertől, van-e, aki szakmáját továbbvigye, kedvetlenül legyintett: ,,ugyan kérem, a mai fiatalok nem szeretnek dolgozni! Mindenki sok pénzt akar kevés munkával. Elmennek külföldre hányódni, mert azt gondolják, ott kolbászból fonják a kerítést.” Gyakran találkozom a hazai munkaerőpiac súlyos gondjait magyarázó hasonló véleményekkel, amelyek jól mutatják, hogy a legtöbb szakmában mekkora az utánpótlás hiánya.

Nem ismerek olyan vállalkozót, aki ne küszködne munkaerőhiánnyal.

A mezőgazdaságban lehetetlen napszámost találni, ezért a gazdák jórészt csak olyasmit termelnek, ami teljesen gépesíthető a vetéstől a betakarításig. De nincsenek jobb helyzetben a gazdaság más területei sem, hiszen mindenhol nagy az emberhiány. Kivételt talán az állami és önkormányzati állások képeznek, ahol a közhiedelem szerint nagy fizetésért keveset kell dolgozni. A romániai munkaerőpiac abszurditása ez: sok ember számára az állami állás jóval nagyobb biztonságot jelent, mint a magáncégek, ahonnan szükség esetén elbocsájtják, vagy levonják a fizetését, ha rosszul dolgozik.
A napokban egy kolozsvári áruházban vásároltam, amikor gyanússá vált, hogy a pénztáros az egyik terméket kétszer ütötte be a gépbe. Szóltam, hogy hibázott, de némán nézett rám és valamit érthetetlenül motyogott. Hirtelen arra gondoltam, hogy külföldi vendégmunkás, aki nem beszél románul, mert erre is egyre több példa van a nagy bevásárlóközpontokban. Az ő esete azonban más volt. A fiatal hölgy rámutatott egy aprócska feliratra a kasszagép mellett, amin ez állt: süketnéma vagyok. Elnézést kértem, és a bevásárlószekérrel átmentem az ügyfélszolgálatra, ahol rendeztük a hibát. Méltatlankodásomra, hogy a sérült hölgyet miért nem olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol nem alapfeltétel az emberek közötti kommunikáció, az ügyfélszolgálatis alkalmazott széttárta a kezét:

Idézet
akkora hiány van alkalmazottakból, hogy szellemileg sérült embereket is foglalkoztatnak hasonló munkakörökben, ennek mi isszuk a levét, mert a pénztár után nálunk alakul ki a második sor”.

Jó kérdés, hogy a külföldön dolgozó több millió romániai munkavállaló miért nem hajlandó itthon maradni, illetve a legtöbb pályakezdő fiatalnak miért az első gondolata az, hogy elmenjen az országból. A válasz nyilván a hazai keresetekkel magyarázható. A fiatalok kezdő bére a legtöbb cégnél olyan alacsony, hogy nem hajlandók szüleik és nagyszüleik példáját követve évekig, évtizedekig dolgozni, amíg valamennyi pénzt meg tudnak spórolni beruházásra. Úgy gondolják, a külföldi munkavállalás jelenti a varázspálcát. A németországi, nagy-britanniai vagy olaszországi bérek valóban magasabbak az erdélyinél, de a megélhetés költsége is jóval többe kerül, így ha az embernek semmije sincs, Nyugat-Európában is nehéz az indulás. A divattá vált elvándorlást azonban nehéz észérvekkel ellensúlyozni, hiszen a boldogulását külföldön kereső fiatalnak mindig vannak ,,pozitív” példái a környezetéből – a szomszéd utcából vagy településről –, akiknek sikerült: drága autóval és sok pénzzel tértek haza. Az sem gond, ha többen élnek egy-egy munkásszálláson, vagy bérelt szobában összezsúfolódva, szemben az itthoni szülői ház kényelmével.

Az erdélyi vállalkozók közben külföldi munkaerő-behozatalra kényszerülnek olyan ázsiai országokból, ahonnan a romániai fizetésekért is eljönnek az emberek.

Azonban ez a változat sem fenékig tejföl, hiszen a járulékos költségek felpumpálják a munkaerő árát, de gond a kommunikáció és a megfelelő szaktudás hiánya is. Ám legalább van kivel dolgozni, különben sok céget be kellene zárni.    Kérdés, hogy a Keletről érkezők mennyi ideig maradnak Romániában, hiszen számos olyan esetről tudok, amikor a szerződéssel itt dolgozó Sri Lanka-i munkások az éj leple alatt átszöktek Magyarországra, majd Nyugat-Európába. A schengeni határzár feloldásával ez még inkább jellemző gyakorlat lesz.
Tapasztalatom szerint azok vannak szerencsés helyzetben, akiknek családi vállalkozásként sikerül felépíteni és működtetni egy-egy céget a családtagok bevonásával. Akik a mezőgazdaságban akarnak talpon maradni, azok számára szinte ez az egyetlen járható út, de más területen is egyre többen próbálkoznak. A családi vállalkozás bevétele és haszna a családban marad hosszabb távon is biztos megélhetést nyújtva a gyerekek számára. A siker titka, hogy a szülőknek sikerüljön meg­győzni csemetéjüket, hogy sokkal jobb itthon, mint idegenben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Na és hol marad a becsületes Románia?

Kereken egy héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon levontuk a következtetést, miszerint elbuktak Nicușor Dan proxyjai, kudarcot vallott Románia államelnökének második kormányalakítási kísérlete is.

Bede Laura

Bede Laura

Úgy vezessünk, hogy mindenki hazaérjen!

Viszonylag kezdő sofőrként akárhányszor rágördülök az úttestre, egy borsónyi félelmet még mindig érzek. S nem attól tartok, hogy jaj, nehogy elcsípjen a rendőr, amint átlépem a sebességkorlátot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicușor Dan játékos elnökké vált – de kivel is játszadozik?

Traian Băsescu után szabadon Nicușor Dan is a „játékos” államfők útjára lépett – az más kérdés, hogy ha minden rosszul megy, a szélsőjobboldali erők jelentőségét növeli azzal, hogy a királycsinálói szerep közelébe juttatja őket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez

Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.

Makkay József

Makkay József

A hatalom logikája felülírta a lojalitást

Nemcsak az állóvizeket kavarta fel, hanem valóságos örvényt idézett elő Nicușor Dan azzal, hogy a Nemzeti Liberális Párt megkérdezése nélkül miniszterelnök-jelöltnek nevezte ki a PNL egyik alelnökét, Adrian Veșteát.

Balogh Levente

Balogh Levente

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!

Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.

Páva Adorján

Páva Adorján

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól

Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.

Hirdetés