Somogyi Botond
2025. február 09., 10:262025. február 09., 10:26
2025. február 09., 10:332025. február 09., 10:33
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a – legalábbis amerikai szempontból – létfontosságú szabályrendeleteket. És nem csak.
Trump nemcsak a politikailag és gazdaságilag fontos törvényeket, hanem az élet más területével kapcsolatosakat is aláírt. Ugyanakkor kijelentette, hogy az Egyesült Államokban márpedig csak két nem, a nő és a férfi létezik (képzeljük csak el például Kennedyt vagy Nixont, ha feltámadna s hallaná, hogy az amerikai elnök beiktatását követően azt tartja az egyik legfontosabbnak, hogy kijelentse a két nem létezését).
Szóval Donald Trump a Fehér Házba való visszatérésének első napján aláírta a DEI-programokat és -politikákat a szövetségi kormányzaton belül illegálisnak nyilvánító rendeletet. És hogy mi is ez a DEI? A sokszínűség, méltányosság és befogadás (Diversity, Equity and Inclusion, DEI) program az esélyegyenlőség előmozdítását célozza olyan kritériumok figyelembevételével, mint az etnikai származás, a különböző nemek, a fogyatékosság, a szexuális irányultság stb. – különösen a felvételi eljárás során. Vagyis úgy alkalmaztak embereket, hogy elsősorban az előbbiek számítottak, nem a tudás.
Erről korábban is a klasszikusnak és immár szakállasnak tartott vicc jutott mindig eszembe, amikor egy amerikai cégnél a főnök a leépítések során nem tudja elbocsátani sem a feketét, sem az arabot (nehogy rasszista legyen), sem az indiánt (nehogy diszkriminatív legyen), sem a zsidót (nehogy antiszemitának bélyegezzék), sem a muzulmánt (nehogy vallási megkülönböztetéssel vádolják) sem a transzvesztitát (őt az LMBTQ-lobbi védi).
– mondja nemes egyszerűséggel a cégfőnök.
Ám nem kell a vicc világában keresgélni ahhoz, hogy abszurd dolgokkal találkozzunk. Nemrég egy németországi gyilkos jelentette be, hogy él a törvény adta lehetőségével, és 50 euróért megváltoztatja a nemét, ezért kéri, hogy márpedig őt ne a férfiakhoz, hanem a nőkhöz zárják börtönbe. Csodálom, hogy nem kígyónak vallotta magát, mert akkor akár szabadon is engedhették volna, hiszen a vadállatoknak a természetben a helyük (ellenkező esetben állatkínzás miatt talán az állatvédő egyesület is kiállt volna mellette).
S ha már feketéknél vagyunk: Ludwig van Beethoven hamvait is kiásatták volna egyesek bizonyítani akarva, hogy a nagy német zeneszerző néger volt. De a filmek világában fekete volt a görög-makedón származású Kleopátra vagy az egyik sorozatban a viktoriánus korban uralkodó angol királynő is, mint ahogy mellette számos brit grófot mutattak be feketének, melegnek stb. Biztos, a történelmi hűség jegyében.
No de ne soroljuk az agyament, beteges, az emberiesség megcsúfolását és a történelem meghamisítását hivatott esztelen, az élet rendjét teljesen figyelmen kívül hagyó képtelen, nem egy esetben hányingert keltő, máskor egyszerűen csak nevetséges példák sorolását. Mert sajnos lassacskán már az internet adta tárhely sem lenne rá elegendő.
Amely tulajdonképpen a másképp gondolkozók (értsd a keresztyén, jobboldali elveket valló, normális életet élő emberek) elhallgattatása vagy éppen pellengérre való állítása. Ennek egyik apró jele volt Zuckerbergnek az amerikai elnöknél tett látogatása (remélhetőleg a jobboldali tartalmakat megosztó személyeket ezentúl kevésbé fogják cenzúrázni). Vagy az, hogy az Amazon beismerte, hiba volt megtiltania annak a könyvnek az árusítását, amely a nemek megváltoztatásának a fonákságaira, veszélyére hívja fel a figyelmet.
Az Alphabet, a Google anyavállalata a közelmúltban vetett véget a sokszínűséget a munkaerő-felvételben elősegíteni hivatott programjainak. A technológiai óriás közzétett éves jelentéséből érdekes módon eltűnt az évek óta jelenlevő mondat, miszerint „elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minden tevékenységünk során figyelembe vegyük a sokszínűséget, a méltányosságot és a befogadást, és olyan munkaerőt alakítsunk ki, amely reprezentálja az általunk kiszolgált felhasználókat”. Kérdésre válaszolva a Google szóvivője megerősítette: már nincsenek a különböző társadalmi csoportok képviseletéhez kötött munkaerő-felvételi céljai. „Elkötelezettek vagyunk az olyan munkahely megteremtése mellett, ahol mindenki sikeres lehet, és egyenlő esélyeket élvezhet”. Nocsak, nocsak.
A történetnek azonban itt nincs vége, mert korábban már a Disney, a McDonald's, a Ford, a Meta és sok más amerikai nagyvállalat vezetőségében is hasonlóan nyilatkoztak. A végén még a rajzfilmekben sem a „szokásos” transzvesztita ül majd a királykisasszonyt megmentő lovon, hanem egy daliás herceg. S talán Hófehérke is fehér lehet majd.
Balogh Levente
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Rostás Szabolcs
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Balogh Levente
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Rostás Szabolcs
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Balogh Levente
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
Balogh Levente
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
Rostás Szabolcs
Elsősorban a román főváros lakosainak szánt, erőteljesen ironikus hangvételű szösszenetben érzékeltette a Bukarest és Budapest közötti különbségeket pár nappal ezelőtt egy félig román, félig magyar aradi értelmiségi.
szóljon hozzá!