Hirdetés
Makkay József

Makkay József

Háromezer templom

2021. augusztus 29., 09:042021. augusztus 29., 09:04

2021. augusztus 29., 12:582021. augusztus 29., 12:58

Szatmárnémetiben avatták fel az elmúlt hétvégén a felújított római katolikus püspöki székesegyházat az Európai Unió, a magyar és a román kormány közös támogatásával. A szatmári templomfelújítás az olyan kivételezett esetek közé tartozik, amelyhez az egyház jelentős uniós pályázati támogatást nyert el, emellett a munkálatokat román kormányzati forrásból is megfinanszírozták. Mint a legtöbb erdélyi magyar templom esetében, ezúttal is elengedhetetlen volt a magyar kormányzati támogatás. Ahogyan szerte a Kárpát-medencében annak a háromezer templomnak a felújításánál, amelyeket e jelentős pénzügyi források nélkül hamar kikezdene az idő vasfoga.
A mai liberális világnézetű Európai Unióban egyedülálló teljesítmény, hogy Magyarország területén, illetve a Trianon utáni utódállamok magyarok lakta régióban nem csak háromezer magyar templomot újítottak fel az elmúlt években, hanem száz újat is építettek Erdélyben, a Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján és a mai Magyarországon. Legutóbb az újjáépített mezőpaniti és az eredeti szépségében felújított 15. századi apanagyfalui (Beszterce-Naszód megyei) műemléktemplom átadásán jártam, de sorolhatnám, hogy csupán szűkebb pátriámban, Kolozsváron és környékén hány templom újult meg. Legemlékezetesebb a pár éve eredeti pompájában átadott Farkas utcai református templom, illetve a Kolozsvárral összenövő Szászfenes új református temploma. A következő fontos állomás lesz a kincses város emblematikus templomának, a 14. században épült, gótikus stílusú Szent Mihály-templom teljes felújításának a befejezése.
Hasonló leltárt tudnánk szerte Erdélyben készíteni a Barcaságtól Székelyföldön, Kalotaszegen és Dél-Erdélyen át a Partiumig.

Az elmúlt száz évben soha ennyi magyarországi közpénz nem jutott templomfelújításra, és az is jó hír, hogy erdélyi magyar gyülekezetek román kormányzati forrásokra is pályázhatnak.


Miközben Nyugat-Európában a legtöbb templom kong az ürességtől, Európa keleti felében a gyülekezetek tataroznak, építkeznek, terveznek. Keresztény emberként jövőt látnak egyházukban. Egy elvilágosiasodott német, francia vagy angol ember számára elképesztő tapasztalat lehet lengyelországi templomokba betérve megélni azt, hogy a vasárnapi szentmiséket tömegek előtt tartják a papok, de ha hétköznap mennénk templomlátogatásra, sok helyen akkor is hasonló látvány fogad. A kommunista ellenállás idején megerősödött lengyel egyház példájából mi, magyarok is sokat tanulhatunk a Kárpát-medencében, ahogyan az ortodox egyházak kemény kiállása is követendő példa a keresztény értékek, elsősorban a család megtartó szerepe miatt.
A liberális métely által átitatott társadalmak számára a legnagyobb pazarlás templomokra és egyéb keresztény értékekre költeni a pénzt.

Ők csak azt látják, hogy római katolikus, protestáns vagy anglikán templomaik kiürültek, üresen állnak, nincs rájuk szükség. Az ide vezető okokról és a feledésbe merülő keresztény értékek következményeiről nincs már vita.

Mint ahogy arról sem, hogy a nyugat-európai országokba tömegesen bevándorló muszlim, meg egyéb világvallások képviselői miért tudnak hihetetlen gyorsasággal teret hódítani és rákényszeríteni szokásaikat és érzékenységüket a keresztény gyökerektől „szabaduló” őshonos közösségekre.
Ha az egyre szembeötlőbb társadalmi és kulturális különbözőségek okait próbáljuk megérteni az Európa két térfelén élő nemzetek között, elegendő, ha a keresztény hitbéli szokásokat és kötődéseket vesszük szemügyre. Ha összehasonlítjuk a Kárpát-medencében pár év alatt megújult mintegy háromezer magyar templom üzenetét azzal a fájdalmas nihillel, amely a nyugat-európai egyházak térvesztését jelenti. Nem vitás, hogy a kétféle mentalitású világ közül melyik áll vesztésre.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Merre mozdul el a román–magyar viszony, és milyen szerep jut ebben az RMDSZ-nek és a fekete-tengeri gáznak

Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.

Páva Adorján

Páva Adorján

Tönkreautózás: leteszi a slusszkulcsot a kisember?

Egyre fullasztóbb a levegő az autóban, összeszorul a gyomor. Az sem segít, ha lehúzzuk az összes ablakot. A vezetés, a gépkocsifenntartás ugyanis egyre inkább luxussá válik: a nép autóját a drága parkolóban piszkíthatják kedvükre a madarak.

Balogh Levente

Balogh Levente

A PSD instant karmája helyett hatalomhoz ragaszkodó kormánypártok

Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.

Páva Adorján

Páva Adorján

Nem csoda, ha félrenyeljük: miért lett luxuscikk a sör Erdélyben?

Valamikor régen a sör a szegény ember bora volt. Ma már lassan a középosztály pezsgője.

Páva Adorján

Páva Adorján

Most akkor jól egyengatyába rázzuk a jövő nemzedékét!

Tanügyi rendszerünk ezer sebből vérzik. Bukarestben azonban rátapintottak a probléma lényegére, megvan a megfellebbezhetetlen megoldás: a szabóság.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Na és hol marad a becsületes Románia?

Kereken egy héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon levontuk a következtetést, miszerint elbuktak Nicușor Dan proxyjai, kudarcot vallott Románia államelnökének második kormányalakítási kísérlete is.

Bede Laura

Bede Laura

Úgy vezessünk, hogy mindenki hazaérjen!

Viszonylag kezdő sofőrként akárhányszor rágördülök az úttestre, egy borsónyi félelmet még mindig érzek. S nem attól tartok, hogy jaj, nehogy elcsípjen a rendőr, amint átlépem a sebességkorlátot.

Hirdetés