
2014. december 29., 15:402014. december 29., 15:40
Életem első karácsonyára természetesen nem emlékszem. Ha így lenne, valószínűleg már sci-fibe illő körülmények közt kutatnák agyam hihetetlen képességeit. De nem így van, pedig szívesen emlékeznék. Ha lehetne, felidézném életem eddigi összes karácsonyát, mert te mindig velünk voltál, mindig együtt voltunk olyankor. És mindig vidámak voltunk.
Sok ajándékot soha nem kaptunk, de mindig sokat énekeltünk. Tettél érte, hogy higgyünk a Jézuskában, és amíg lehetett, mi hittünk is. És amikor már „nagyok lettünk” sem szoktunk le a meglepetésről, igyekeztünk mi is valamit ajándékozni, titokban készülődni. Mert jó volt így is kimutatni a törődést, szeretetet.
Emlékszem viszont öcsém első karácsonyára. Ő pici volt, a fa szép nagy, és az ágak között bújt meg a nagy kedvenccé vált plüssmaci, azaz „Muna maci”, mert a „Buci maciból” valahogy ez lett gyereknyelven. Pedig Muna maci piros, ám ez senkit nem zavart.
A következő karácsonyokra nagyjából emlékszem, vagyis inkább csak az ajándékokra. Például a játék kisvonatra vagy a Mindent vagy semmit! társasjátékra. Mennyit játszottunk ezekkel, a villámkérdéseket már kívülről fújtuk, ha álmomból felébresztenének, akkor is meg tudnám mondani, hogy hány szeme van a póknak, vagy ki fedezte fel a gőzgépet. Nyolc, Watt.
Ahogy nőttünk, mi is beszálltunk a fenyőfadíszítésbe, sütésbe, főzésbe, és viszonylag magas szintre emeltük a karácsonyi dalok éneklését is: az utóbbi időben már négy szólamban csendült a dallam, miközben gyertyák és csillagszórók fényében gyönyörködtünk.
Nem tudom, idén lesz-e erőnk énekelni, mert ha csak rágondolok, hogy nélküled fogjuk körbeülni a fát, elszorul a torkom. Húgommal persze biztosan nagyon finomakat sütünk-főzünk, és persze öcsém is segít majd mindenben, az élő kis fenyőfát édesapám pedig már meg is vette. De az első karácsony nélküled így is nagyon nehéznek látszik. Hazamegyünk, együtt leszünk – amennyien lehetünk –, de hogyan énekeljük szívből a Mennyből az angyalt a kis Jézus születését ünnepelve, mikor a mennyországról csak te jutsz eszünkbe, mert biztosan ott vagy, és onnan vigyázol továbbra is ránk? Ez lesz életünk első karácsonya Anyuka nélkül, és ez félelmetesen hangzik.
Mi mégis hálát adunk azokért a karácsonyokért, amit együtt tölthettünk. Azokból táplálkozva éljük meg az újakat, és közben reménykedünk: hátha hamarosan eljön az első olyan karácsony, amikor nem kevesebben, hanem többen lehetünk.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!