2013. december 29., 22:292013. december 29., 22:29
Minthogy az erdélyi magyar szilveszter az egyik legsajátosabb a világon, a szerző úgy gondolja, némi önéletrajzi merítéssel történelmi vonatkozásaiban próbál képet nyújtani róla. Hogy a szerkesztő által is elvárt karakterszámba beleférjünk, három szilvesztert és két évtizedet tekintünk át vázlatosan.
1988. december 31.
Főszereplőnk, a leendő erdélyi magyar nő, a kisvárosi 2-es számú általános iskola tanulója. Vakáción van, a szomszéd lányokkal napestig lustamintás fülvédőt kötöget rozsdás szánkókon ülve a lakónegyed egy nedves falú lépcsőházában. Máskor magányosan olvassa az Isten rabjait, de kiterjedt társadalmi tevékenységet is folytat: sok barátjával sorban áll a nap legváratlanabb pillanataiban a helyi élelmiszerbolt előtt, ha osztanak valamit. Marika (nevezzük így főhősünket) idén is a szüleivel szilveszterezik, meglehetősen röviden, mert – igen gyorsan besötétedik az aranykorban – hozzászoktak a korai fekvéshez. A titokban levágott disznóból készült házikolbászt fogyasztják zetelaki pityókából lett szalmakrumplival. Van savanyúkáposzta is, de elvették az áramot, így senki nem akar a sötétben lemenni a pincébe. Ha a VEF-rádión valamennyire bejön a Kossuth, kicsit talán Hofit hallgatnak. Csöppet römiznek is, de Marika apja túl gyorsan berúg, anyukája ideges lesz. A csillagszórók csak füstölnek. Újra elveszik az áramot, Marika petróeumlámpánál olvassa még egy kicsit az Isten rabjait.
1998. december 31.
Marika időközben nagykorúvá érett, ezen mindenki gyakran elcsodálkozik. Marika is, ha visszatekint az elmúlt zaklatott időszakra, amelyet folyamatos bizonytalanság jellemzett. Marika az Isten rabjai után még sok könyvet elolvasott, például az Erdély-trilógiát is, így könnyedén írt körül egy-egy történelmi korszakot, mint azt az előbbi mondatban is láttuk. S minthogy a nagy történelmi bizonytalanság igen kevéssé befolyásolta a Marikában zajló biológiai folyamatok bizonyosságát, Marika barátja és barátai társaságában a Hargita alá utazik. Az 1310-es Daciát Marika apukája vezeti, aki a tévéműsor, az ekkor már legálisan vágott disznóból készült házikolbász és a zetelaki pityóka miatt nagyon siet haza, így csak bizonyos fokig kormányozza a kicsi zöld autót a helyszínre. Marikáék gyorsan legyalogolják a hátralévő három kilométert a víkendházig a mínusz húsz fokban, ez természetes, mert a jó erdélyi magyar szilveszter távoli hegy alatt zajlik egy kicsike hétvégi házban. A házban jó meleg és sok barát van, sokkal több, mint amennyi elfér. Marika barátai szomorúan lóbálják lecsüngő hajukat az angolszász és a magyar rockmuzsika pár évtizedes, pszichedelikus, zörejszerű számaira, néha bársonynadrágos lábaikkal is bemozdulnak. Nagy buli van. Ha elfáradnak, vinettás kenyeret esznek fasírozottal, Hargita sört isznak házipálinkával. Néha beszélgetnek is: arról, hogy milyen nehéz.
2010. december 31.
Marikáék saját autón érkeznek az aktuális hétvégi házhoz, körülöttük fenséges erdélyi tájleírás hideg hegyekkel. A hegyek nagyok, a ház most is kicsi. Marika barátai házastársakká szerveződve ülnek benne, nagy bulit szeretnének gyorsan, mert az elmúlt években gyerekeket szültek, bankkölcsönöket vettek fel, és ez nagyon nehéz volt. Ha nem szól a zene, meg is beszélik, hogy milyen rossz az, ha szülni kell és másnap törleszteni a bankkölcsönt. Kiderül: erdélyi magyarnak lenni a legnehezebb, nem kellett volna itthon maradni, mert ki fog halni az erdélyi magyar sajtó, a tanügy és az egészségügy (Marika barátai e szférákban dolgoznak). Marikáék gyorsan bulizni kezdenek, mindent bele próbálnak zsúfolni néhány órába, mert másnap már várják őket a gyerekek, és a rájuk ügyelő nagyszülők. Vidám zene szól, Marika nevetve ugrál, hogy bepótolja az elszalasztott szilvesztereket. Ez gyorsan sikerül, mert korábban – láttuk fennebb – nem volt divat nevetve szökdécselni. (A világfájdalommal telt kilencvenes években Marika csak otthon, titokban ugrált nevetve.) A párok lassúznak és nagyon unják, ezért gyakran megállnak enni és inni. Jól fogy a töltött tojás, minden nő elégedett. Jól fogy a sör is, a férfiak reggelig attól rettegnek majd, hogy nem lesz elég. Marikát egy afrikai üdülőhelyről hajnaltájt felhívja egy régi barátnője, aki most sokat keres külföldön, pedig korábban nem volt még egy rendes bársonynadrágja sem. A társaság utána megbeszéli, hogy kár volt elolvasni az Erdély-trilógiát, jobb lett volna egyenleteket oldani helyette.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!