Makkay József
2022. május 02., 11:382022. május 02., 11:38
A húsvét előtti bevásárlások idején kisebb csődület verődött össze az egyik kolozsvári áruház húsrészlege előtt, ahol egy nyugdíjas férfi magából kikelve perlekedett az elárusítóval, hogyan kérhetnek 60 lejt egy kilogramm bárányhúsért. ,,Mégsem őzgidát kínálnak ilyen áron?!” – méltatlankodott az idős férfi, aki szerint évtizedek óta ez az első alkalom, hogy húsvétra nem tud bárányhúst vásárolni.
Az üzletben nem ő volt az egyedüli a gondjával.
Aki abban reménykedett, hogy húsvét előestéjén vagy az ünnep után olcsóbb lesz a bárányhús, csalódnia kellett. A jelenségnek egyszerű a magyarázata: az előző évekhez képest a gazdák jóval kevesebb bárányt értékesítettek, annyira csábító árajánlatokat kaptak a közel-keleti arab országok képviselőitől. A kivitelre dolgozó ügynökök sorra járják a legeldugottabb falvakat is, hogy élősúlykilogrammonként húsz lej fölötti árat kínáljanak a gazdáknak. A juhtartók így már nem érdekeltek abban, hogy vágópontokért kilincseljenek az állategészségügyi hatóságnál és bárányhússal piacoljanak. Az idei bárányfelvásárlási ár a pár évvel ezelőttinek legalább a négyszerese, így könnyű átlátni a váratlan árrobbanás hátterét.
Mondhatnánk legyintve: a bárányhús mifelénk húsvéti különlegességnek számít, így nélküle is elboldogul az átlagfogyasztó. Drasztikus árdrágulása azonban nem egyedi jelenség a hazai piacon, sőt!
Hiába termelünk elegendő kenyérgabonát, napraforgómagot, csirke- vagy bárányhúst, mert ami kivihető az országból, azt ki is viszik. A gazdag arab országok a még elérhető élelmiszerpiacokról szereznek be gyors iramban és egyre növekvő áron, hogy idejében kivédjék az ukrán és az orosz élelmiszer-kivitel miatt keletkező hiányt. Ennek az egyik előjele a hirtelen megugrott bárányár. De aki rendszeresen jár élelmiszerüzletekbe, az tisztában van azzal, hogy minden más húsfajtának is elszabadult az ára. A kereskedelemben hiába lesz elegendő élelmiszer – ahogyan azt a romániai hatóságok ígérik –, mert a kiskeresetűek és a nyugdíjasok egyre kevesebbet tudnak vásárolni, az emberek többségének a bére pedig a napi megélhetésre megy el. Ha egyáltalán elegendő lesz.
A hazai élelmiszer-forgalmazás hangadói közben óvva intik a kormányt attól, hogy ügyviteli intézkedésekkel, netán árszabályozással lépjen közbe. A román kormány hallgat rájuk, és úgy tesz, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy csak az fog enni, akinek van elegendő pénze. Akinek nincs, az magára vessen. Előbb-utóbb erre is sor kerül, hiszen immár havonta nőnek kétszámjegyű összeggel az élelmiszerárak.
A búza árának jelentős emelkedésével a belföldi piac árszabályozása érdekében több országban is bevezették az exportkorlátozást. Magyarországon a kenyérgabona kivitelének átmeneti tilalma 15–20 százalékkal mérsékelte a belföldi gabonaárakat, amelyek meglátszanak a liszt és a kenyér árában is. Ezek az intézkedések nem ördögtől valók: egy ország jövője nem arról szól, hogy az élelmiszer-kivitellel foglalkozók hatalmas felárral adjanak túl az ország élelmiszerkészletein, utána pedig a kormány dolga, hogyan orvosolja a bajt.
A kivitel korlátozásáról szó sincs, a mezőgazdaságnak juttatott támogatás pedig a valódi szükségletekhez képest aprópénz. Abban igaza lehet a mezőgazdasági miniszternek, hogy élelmiszerből így sem lesz hiány, mert az Európai Unió tagja vagyunk. Azt viszont elfelejtette hozzátenni, hogy az emberek úgy fogják bámulni az üzletek polcain az árut, mint húsvétkor a megfizethetetlen bárányhúst.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rostás Szabolcs
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Balogh Levente
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Páva Adorján
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Gazda Árpád
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Rostás Szabolcs
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Balogh Levente
Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.
Somogyi Botond
,,Biztosan nem lesz világháború?” – kérdezte tőlem hosszú évekkel ezelőtt a lányom. ,,Emlékszem, apa – mondta nekem a minap – azt válaszoltad, háború biztos nem lesz, legfennebb gazdasági, digitális háború.”
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!