
Egymással farkasszemet néző tüntetők és csendőrök
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
2018. augusztus 17., 19:522018. augusztus 17., 19:52
2018. augusztus 17., 20:012018. augusztus 17., 20:01
Van, aki kijevi Majdant emleget a megtorlásokba fulladt bukaresti kormányellenes tüntetések kapcsán, amelynek az összeesküvés-elméletek szerint az volna a tétje, hogy a mai kormánypártokat utcai puccsal kibillentse a hatalomból, és helyébe beültesse az ellenzéket. Mielőtt hitelt adnánk az ilyen elméleteknek, vagy legyintenénk valóságtartalmuk fölött, érdemes elgondolkozni azon, hogy a számos hírszerző hivatallal támogatott belügyi egységek nem tudtak arról, hogy a többségében békés tüntető tömegbe a futballhuligánokhoz hasonló, mindenre elszánt, botrányt provokáló ultrák vegyültek, akik súlyosan megvertek két csendőrt. A rendfenntartók annak köszönhetik életüket, hogy a tüntetők között többen is testükkel védték a fegyverüktől megfosztott csendőröket.
Mondhatnánk, hogy egy ekkora tüntetésen bármikor előfordulhat rendbontás, ez az állítás azonban azért nem igaz, mert a tavaly téltől tartó, több-kevesebb rendszerességgel megszervezett tüntetéssorozatban eddig ilyen súlyos eset nem fordult elő. Több mint valószínű tehát, hogy a rendbontó csoportok beszervezettek voltak: a csendőrség erről vagy nem kapott idejében információt, vagy nem akart tudomást venni róla. Mindkét eset súlyos mulasztás, hiszen az összecsapásoknak halálos áldozatai is lehettek volna.
Ugyanakkor kár a történteket túldramatizálni, mert a vízágyús és könnygázas tömegoszlatás nem romániai sajátosság. Azt az unió legtöbb országában alkalmazzák, amikor a rendfenntartók úgy vélik, testi épségük vagy életük van veszélyben. Az sehogy sem illeszkedik egy kormányellenes tüntetés forgatókönyvébe, hogy magukból kikelt fiatalok kockakövekkel és üvegekkel dobálják meg a rendfenntartó szerveket. Aki ilyent tesz, annak tisztában kell lennie azzal, hogy elvakult cselekedetének következményei lesznek.
A történtektől függetlenül jogos a kormányellenes tüntetés. Aki már többször járt Nyugat-Európában, nehezen tudja elfogadni, hogy honi tájainkon mintha megállt volna az idő. Az viszont más kérdés, hogy a tüntetések hátterében álló mai ellenzéki pártok sem voltak jobbak a mai kormánypártoknál. Sem több autópálya nem épült, sem magasabb fizetések nem voltak. Irányunkban, az erdélyi magyarokkal szemben pedig semmivel sem voltak adakozóbbak és szavahihetőbbek, mint a ma kormányzó szociáldemokraták.
Nem tartom tehát szerencsés dolognak erdélyi magyarként egyik vagy másik tábor oldalára állni. A bukaresti, kolozsvári vagy jászvásári tüntetés nem a mi ügyünk. A demokráciát, európaiságot és szabad igazságszolgáltatást kiáltó kórus fülnek tetsző szólamain túl ott vannak az álhangok is. És valóban nem tudjuk, hogy ezek hátterében ki áll.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!