Hirdetés
Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Bukarest nem Budapest

2025. december 08., 19:472025. december 08., 19:47

2025. december 08., 19:482025. december 08., 19:48

Elsősorban a román főváros lakosainak szánt, erőteljesen ironikus hangvételű szösszenetben érzékeltette a Bukarest és Budapest közötti különbségeket pár nappal ezelőtt egy félig román, félig magyar aradi értelmiségi.

A bukaresti főpolgármester-választásra időzített posztjában többek között azt ecseteli, hogy mindössze harminc perc alatt szelte át – csúcsidőben! – gépkocsival a többek között háromsávos autópálya-terelőúttal rendelkező magyar fővárost, ahol senki nem dudált rá ingerülten, nem vágott elé. Majd arra is kitér, hogy Romániában 8,4, Magyarországon 4,2 százalékos volt az infláció októberben, és miközben a BYD a magyar–román határtól nem messze fekvő Szegeden építi meg a kínai vállalat legnagyobb európai autógyárát 4 milliárd euróból, addig a román kormány a tartalékalapjából „eltapsolt” háromszor ennyit. „De számomra mégis úgy tűnik, hogy náluk katasztrofális a helyzet, hiszen ezt állítják a bukaresti újságírók, akik mindenkinél jobban tudnak mindent, még a magyaroknál is... Eközben nektek (bukarestieknek – szerk. megj.) jelzőlámpa-rendszeretek és terelőutatok sincs elejétől a végéig, a megannyi »hatékony» közigazgatás közepette. Azt mondom, van időtök még vagy 20-30 évig érzelmek alapján szavazni, amíg talán rájösztök, mi a jó nektek, az embereknek” – üzeni a bukaresti választóknak az aradi polgár.

Azt a végkövetkeztetést vonva le, hogy a kampányok idején az életminőség, az infrastruktúra javításáról, a fejlődésről tett ígéretek megvalósulása nem a pártoktól, szuverenistáktól és progresszívektől függ, hanem a víziótól, a városgazdai szemlélettől.

A fenti vélemény, a két szomszédos ország, a két főváros viszonyainak a teljesség igénye nélkül történt összehasonlítása alaposan rávilágít, milyen kihívásokkal kell szembenéznie Bukarest frissen megválasztott főpolgármesterének. Miközben a győztes kihirdetése óta a legtöbb elemző, megfigyelő azt találgatja, milyen hatást gyakorol a választási eredmény a nagypolitikára, a kormánykoalíció jövőjére, a belpolitikai erőviszonyokra, kevés szó esik arról, milyen nehéz feladat vár Ciprian Ciucura a hat kerületre osztott, a lakosságot sújtó gondokat évtizedek óta maga előtt görgető román fővárosban.

Megoldást kell találnia ugyanis egy olyan európai főváros alapvető problémáira, amely az agglomerációval együtt mintegy 3 millió lakossal rendelkezik, de ahol a közlekedés jelentős bosszúságot okoz a polgároknak, rendszeresek az üzemzavarok a fűtés- és melegvíz-szolgáltatás biztosítása terén és ahol jelentős számú épület kártyavárként omlana össze földrengés esetén. És úgy kell városmenedzsmentben, -fejlesztésben, -korszerűsítésben gondolkodni, hogy az egész országot sújtó pénzügyi válság miatt is égető a forráshiány, hiszen Bukarest 12 milliárd lejre rúgó évi költségvetésének 80 százaléka működésre – bérekre, szubvenciókra – folyik el, és nagyon kevés jut beruházásokra. Ez a nagy kérdés tehát, hogy az adott körülmények közepette képes lesz-e valóban európai metropolisszá fejlesztenie a számos tekintetben élhetetlen román fővárost az új főpolgármesternek, sikerül-e Ciucunak átmentenie valamennyit a teljes Bukarestbe a hatodik kerületben, városgazdaként megvalósított vívmányaiból.

Mert ne tévesszen meg senkit az alacsony részvétel: attól, hogy a román főváros több mint 1,8 millió választópolgárának többsége közömbösen viszonyult a főpolgármester-választáshoz, még nagy elvárásokat támaszt az adminisztrációval szemben.

Miközben a vasárnap regisztrált 32,7 százalékos részvétel a második legalacsonyabb az 1989-es rendszerváltás óta Bukarestben, a választói apátiához alaposan hozzájárult a tavaly novemberi államfőválasztás első fordulója eredményének érvénytelenítése. Az államcsínykísérlettel és fasiszta propagandával megvádolt Călin Georgescu a kampány során egyértelművé tette, hogy nem ismeri el a főpolgármester-választást, és egyetlen jelölt mögé sem sorakozott fel. Ennek is tulajdonítható, hogy az őt támogató szuverenista, szélsőjobb tábor mozgósítása a vártnál is gyengébb volt, a televíziós műsorvezetőként az elmúlt évben leplezetlenül Georgescunak kampányoló Anca Alexandrescunak pedig mentora elhatárolódása miatt nem sikerült átütő eredményt elérnie.

Ettől függetlenül jelzésértékű, és az AUR lendületének aggasztó töretlenségéről árulkodik, hogy függetlenként indult jelöltjének sikerült maga mögé utasítania két kormányzó alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjét, miközben azért a román főváros még mindig elsősorban jobboldali választókerület maradt. Az időközi választás egyik legfontosabb tanulsága az, hogy újfent kidomborodott a George Simion és Călin Georgescu közötti ellentét, ami azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a szélsőjobb tábor nem lesz képes kormányzó erővé dagadni.

A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) Ciucu révén 1992 után sikerült újból főpolgármestert állítaniuk, ami tagadhatatlanul megerősíti Ilie Bolojant a pártelnöki és a kormányfői székben egyaránt.

Hiszen a leendő elöljáró Bolojan szoros szövetségese, aki az elmúlt időszakban mindvégig kiállt a miniszterelnök népszerűtlen megszorító intézkedései mellett. Ciucu győzelme nyomán Bolojan és a liberálisok nyeregben fogják érezni magukat a koalícióban, ami esetükben azért lényeges, mivel a miniszterelnököt és az alakulatot a koalíción belül is megannyi bírálat éri a több mint 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragását célzó adóemelések és költséglefaragások miatt. Bár Ciucu a választás estéjén leszögezte: tízéves távlatban, több mint két mandátumban gondolkodik a bukaresti városházán, és nem kíván indulni az államelnöki tisztségért, ez a majdani opció egyáltalán nem zárható ki. Elsősorban azért, mert Bukarest főpolgármestere a legnagyobb szavazói legitimitással rendelkező választott tisztségviselő Romániában az államfő után, a PNL első alelnöki tisztségét is betöltő Ciucu befolyása pedig hatványozottan megnő pártjában. Ha például nem négy év, hanem néhány hónap múlva rendeznének államfőválasztást, szinte borítékolható, hogy a liberálisok őt, nem pedig a megszorító intézkedések miatt népszerűtlen pártelnök-kormányfőt indítanák.

A választási eredmény óhatatlanul kihatással lesz a négypárti kormánykoalíció működésére, valamint a belső erőviszonyokra, szakadástól azonban kevésbé kell tartani.

Daniel Băluță veresége várhatóan növeli a PSD azzal kapcsolatos frusztrációját, hogy támogatottsága mélyrepülést vett az elmúlt évben. A legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező alakulat az elmúlt hetekben nevetséges sportot űz abból, hogy a kormányből való kivonulással fenyegetőzik a népszerűtlen intézkedések miatt, miközben azért a koalícióban rábólint ezekre. Továbbra sem valószínű, hogy Sorin Grindeanu ellenzékbe vinné alakulatát, itt ugyanis számára nem teremne babér a rendkívül hangos AUR oldalán. A kormánybuktatás és az előre hozott választások pedig ugyancsak nem szolgálnák a szociáldemokraták érdekét, bármennyire is kacérkodna egyik-másik tábor a PSD-ben a Simionékkal való közös kormányzás gondolatával.

Nem vitás, hogy a bukaresti megmérettetés végkimenetele kudarcnak számít Nicușor Dan elnök szempontjából is, aki nyíltan támogatta a főpolgármesteri tisztségért zajló versenyben a végül csak a 4. helyen végzett Cătălin Drulát. A főpolgármesternek választott Ciucu viszonya kerületi polgármesterként egyáltalán nem volt felhőtlen elődjével, az államfővé választott Dan pedig – még ha nem is áll már módjában beleszólni a közigazgatás ügyeibe – borítékolhatóan elmondja majd a véleményét utódja munkájáról. Ez az ellentét azonban sokkal inkább az államfő és a kormánykoalíció közötti kapcsolatokat befolyásolja, itt is elsősorban az elnöknek a liberálisokhoz fűződő viszonyát. Tudjuk ugyanis, hogy Dan államelnökként kétszer ötéves mandátumban gondolkodik, ami azonban 2029-ben (vagy 2030-ban? Attól függ, mikor rendezik a következő elnökválasztást) elsősorban a PNL terveivel fog ütközni, és a jelenlegi állás szerint ebbe frissen felkent főpolgármesterként Ciucunak is beleszólása lehet majd.

Addig azonban még városgazdaként is alkotnia kell valami maradandót, például azzal, hogy felfelé ívelő pályára állítja a román fővárost. Mert bármennyire is hajlamosak világsztárok időnként összetéveszteni a két fővárost, Bukarest mégsem Budapest.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Melyik Nicușor Dan és Románia igazi arca?

Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.

Makkay József

Makkay József

Dilettantizmus magas fokon: Parajdtól Dél-Romániáig ugyanaz a forgatókönyv

A román állami intézmények működésébe mintha eleve bele lenne kódolva a dilettantizmus és a hibás döntések sorozata, amely időről időre hatalmas károkat okoz, miközben a felelősök elszámoltatása elmarad.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna és Európa drámai békedilemmája

Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.

Balogh Levente

Balogh Levente

Románia, a fordított Robin Hood

Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kisebb parlament mellé nagyobb helyi autonómiát!

Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.

Makkay József

Makkay József

Kiskapuk országa: Románia harca az adócsalás ellen

Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.

Páva Adorján

Páva Adorján

Ki merészel még röhögni azon, hogy az asszony verve jó?!

Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.

Hirdetés