2017. február 18., 09:512017. február 18., 09:51
Gyermekkorunkban szinte mindannyian ismert arcok vagy hétköznapi hősök szerettünk volna lenni. Orvos, színészcsillag, pap, pilóta – válaszolgattuk a felnőtteknek, amikor fölénk tornyosulva nyaggattak, mik leszünk, ha majd mi is valaki fölé tornyosulhatunk. A miértre rendszerint ilyen válaszokat adtunk: mert meg akarom gyógyítani a betegeket, mert azt akarom, hogy mindig körülrajongjanak, mert segíteni akarok az embereknek megtalálni a jót, mert repülni szeretnék. A választás során vagy a kamera villogása s a mindig tökéletes mosoly, vagy a jót tenni akarás, esetleg a szenvedély vonzott. Mindenkinél más-más életkorig élnek ezek az ideális jövőképek: van, aki akkor hagyja el az orvosi diploma megszerzésének álmát, amikor rájön, hogy ugyanolyan fizetést fog kapni, mint az, aki összetéveszti a vesét a májjal, de aki vastag borítékkal fizetett a szépen bekeretezett diplomájáért, vagy mint az, aki ötös átlagosztályzattal vált orvossá. Romániában mindent könnyen lehet, ugyebár.
Ma utcára vonul és tüntet a korrupt kormány ellen, holnap ő maga kéri a műtét előtt álló beteg hozzátartozóját: csúsztassa csak be a pénzköteget a köpeny alatti zsebbe, mert különben nem fertőtlenít még egyszer. A legnagyobb probléma pedig az, hogy a műtétre váró, betegbiztosított páciensek ösztönösen kuporgatnak. Meg sem fordul a fejükben, hogy az orvos a megfizetett munkáját végzi. Egy másik is táblát emel ma, hogy aztán holnap üzlettulajdonosként háromszoros értékadót nyomjon minden rúd szalámira, mert tudja, hogy az Isten háta mögötti faluban rászorulnak a lakók az egyetlen boltocskára. A harmadik egy fél disznóért bárkinek elintézi a betegnyugdíjat. Egy olyan nép demonstrál, amelynek tagjai között – ha valaki jót tesz a másikkal – az első kérdés, ami felmerül: kinek az embere ez, milyen érdekek vezérlik? Egy olyan nép demonstrál, amelynek tagjai mára teljesen elfelejtették a jóindulat indíttatását, hiszen egyszerűen csak a vezetők gondolkodásmódját követik. Olyan vezetőkét, akiket mindig kompromisszumok árán választunk meg: olyasvalakit, akinek épp érdekében áll, hogy mi is jól járjunk. Mert az egyszerű közérdek Romániában nem létezik.
Vajon a román hivatali székeken terpeszkedő közszereplők már gyermekkorukban is azon ábrándoztak, hogyan fogják majd kihasználni a jóhiszeműséget, az ígéret szépségét?
Az Egyesült Királyságban sokan úgy tartották, hogy a korona egy felső, működtető erő, amely a nép és a kormány felett áll. Egy, a közös jólét felett őrködő idea, amelyért egyszerre küzd az államfő, a parlament, a nép is – nyugaton ez formálja az emberek gondolkodásmódját. Romániában a mindenen átgázoló önös érdek alakít át minden gyermeki, eredendő jó szándékot – ebben az országban ezt tápláljuk. A kérdés az: meg tud-e valaha változni ez a balkáni szájízű kelet-közép-európai mentalitás? S ha nem tud, a korrupt vezetők tetteit kicsiben lemásoló tüntető nép dülöngélő pillérein vajon meddig tud inogni ez az ország?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!