A baloldaltól egyre kevésbé különböző Európai Néppárt teret vesztett ugyan, de a jövendő Európai Parlamentben még mindig ő képezi a legnagyobb csoportot.
Fotó: MTI
Az európai parlamenti választások tétje nemzetpolitikai szempontból sokrétű volt. Belpolitikai síkon a Fidesz győzelmének arányai, az ellenzéki pártok körében történt erőátcsoportosulás, Kárpát-medencei szinten az erdélyi és a felvidéki magyarság választási szereplése, európai szinten pedig a bevándorlásellenes erők támogatottságának növekedése az, ami a magyar jövő szempontjából meghatározó jelentőséggel bír.
2019. június 02., 10:062019. június 02., 10:06
2019. június 02., 10:092019. június 02., 10:09
A nemzeti erők sokfelé előre törtek – legfontosabb Marine Le Pen és Salvini pártjának eredménye –, de ezek a pártok továbbra is messze állnak attól, hogy a politikai korrektség zászlaja alatt gyülekező, Európa jelszavával a földrész sírját ásó fősodratú politika úthengerét meg tudnák állítani. A baloldaltól egyre kevésbé különböző Európai Néppárt teret vesztett ugyan – a 2014-es 221 mandátum helyett 179-et szereztek –, de a jövendő Európai Parlamentben még mindig ő képezi a legnagyobb csoportot. Csökkent a szocdemek – a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének – támogatottsága (191 képviselő helyett 150 mandátumuk lesz), és jelentősen erősödtek az alapból bevándorláspárti liberálisok (67 helyett 107 képviselővel rendelkeznek majd), valamint a hasonlóan áltoleráns zöldek (50 helyett 70 mandátumot szereztek). Nincs lehetőség végigmenni az összes pártcsoportosuláson, annyi mindenesetre látványos, hogy a bevándorláspárti erők továbbra is masszív többséget alkotnak az Európai Parlamentben.
Kárpát-medence szintjén a felvidéki magyarság hajszál híján vesztette el európai parlamenti képviseletét, 4,9%-nyi szavazatot kapott. A Híd-Most nevű nyíltan asszimilációpárti és autonómiaellenes szlovák–magyar vegyes párt 2,6%-ot kapott.
Az RMDSZ – egyedül volt a pályán és a magyar kormány is keményen mellé állt – vette az akadályokat, s mind abszolút számban (mintegy 470 ezer szavazatot könyvelhetett el), mind relatív (5,4%) korrekt eredményt ért el.
Az anyaországban a Fidesz magabiztos győzelmet aratott a maga 53%-ával. Minden megyében, városban, de alighanem minden szavazókörben is első helyen végzett. Ennek különösen az őszi önkormányzati választások vonatkozásában van jelentősége.
Orbán Viktor európai szinten nehéz helyzetben lesz: le kell „meccselni” az ellentéteket az egyre inkább a fősodorba integrálódó, hajdani politikai profilját elvesztett Európai Néppárttal. Nagy kérdés, mi fog győzni: a józanság vagy az indulatok?
Kölcsönös érdek a modus vivendit megtalálni, de kérdés, sikerül-e, amennyiben Manfred Weber – aki előre jelezte, hogy nem akar magyar szavazatokkal bizottsági elnök lenni – nem vesz vissza a stílusából.
Az ellenzéki térfélen komoly, a magyar belpolitikát középtávon igencsak befolyásoló erőátcsoportosulás zajlott, amelynek egyértelmű nemzetpolitikai következményei vannak.
A Jobbik tavaly a parlamenti választásokon 20%-ot ért el, most meg kellett elégednie 6,4%-kal. Ezzel elveszítették tíz évig őrzött középpárti státuszukat, amit 2009-ben az emlékezetes, 15%-os eredménnyel szereztek meg, miközben táboruk azon aggódott, hogy átlépik-e egyáltalán a küszöböt. Ha így folytatják, s egyre jobban besimulnak a Havas Henrik, Kálmán Olga, Hont András vagy Para-Kovács Imre nevével fémjelzett nemzetellenes és bevándorláspárti balliberális szellemi körbe, akkor könnyen lehet, hogy a három év múlva esedékes parlamenti választásokon a küszöb eléréséért kell küzdeniük. A magát antifasisztának mondó, hőzöngő, gyújtogató, keresztény- és magyarellenes csürhével való együttvonulást, a magyar nemzet ellenségeivel való összeborulást, az eredeti eszmék feladását nem értékelték a választók, ami megmutatkozott a párt korábban tömegeket vonzó rendezvényeinek támogatottságán is. A párt vezetői ezután elgondolkodhatnak azon, hogy a Jobbikot vesztes pályára állító, szilárd eszmei bázisától megfosztó, majd elegánsan lelépő Vona Gábornak tényleg annyira jó volt-e a politikai szimata, mint ahogy ezt az egykori elnök a néppártosodást meghirdető kongresszuson saját magáról magabiztosan állította. Megérte-e feladni a nemzet lelkiismeretének szerepét, a politikai igazmondás luxusát a hatalom megszerzésének ábrándjáért?
Az MSZP és a DK közötti, régóta zajló párharc egyértelműen utóbbi győzelmével zárult, az MSZP 6,7%-kal a Jobbikhoz hasonlóan kispárt lett, míg a Demokratikus Koalíció középpárttá nőtte ki magát 16,2%-kal. Köszönhető ez elsősorban Dobrev Klára kampányának és személyes rétori kvalitásainak. S nem utolsósorban annak, hogy a listavezető egyszerűen fittyet hányt a tényekre a legvadabb abszurditások magabiztos kijelentését is vállalva.
Dobrev a leggátlástalanabbul használta ki azt, hogy az átlagpolgár belefáradt az igazságkeresésbe, abba, hogy a politikai szereplők ugyanabban a kérdésben homlokegyenest mást állítanak sokszor nemcsak vélemény-, hanem ténykérdésekben is. Így aztán jellemzően annak ad hitelt, aki rokonszenves neki. A DK-s átlagszavazó sem szeretné, ha Budapest úgy nézne ki, mint a berlini Kreuzberg vagy a brüsszeli Molenbeek, ahol fehér keresztény embert mutatóban is alig találni, ha egekbe szöknének a bűnözési mutatók, ha a nagyvárosok életének részét képezné a terrorizmus. Viszont örömmel hallhatta pártja listavezetőjétől, hogy „nincsenek bevándorláspárti politikusok és politikai erők”. És akkor arról ne szóljunk, hogy Dobrev számára Románia a bezzegország, amely szerinte lehagyta a gazdaságilag tényleg egyre jobban teljesítő Magyarországot.
Gyurcsányék előretörése nem kedvez az ellenzéki összefogásnak, ami ősszel, az önkormányzati választásokon kulcskérdés lesz, mint ahogy 2022-ben is az egyéni körzetek vonatkozásában.
A Lehet Más a Politika (LMP) lenullázta magát: könnyen lehet, hogy 2022-ben a parlamentből is kiesik. Nincs mit csodálkozni, inkább az a meglepő, hogy Schiffer András távozása után eddig húzták.
Az ellenzéki térfél két nagy győztese a már említett DK, valamint a 9,9%-ot hozó Momentum. Ez utóbbi olyan párt, amelynek vezetője képes volt azt nyilatkozni, hogy Orbán Viktor „gyáva, mert fél a migránsoktól”. Nos, egy politikai vezető nem attól lesz bátor, hogy semmibe veszi a közösségére leselkedő halálos veszélyt, hanem attól, ha saját fizikai létét is kockáztatva mindent megtesz a veszély elhárítása érdekében. Orbán pedig ezt teszi. A Momentum vélhetően felszívta az LMP szavazóinak nagy részét, hiszen a két párt politikai profilja szinte azonos. Ezzel valószínűleg belépőt nyertek a 2022-es parlamentbe is.
s 2022-ben esélyük van parlamenti tényezővé válniuk.
Összefoglalásul leszögezhetjük:
„Csapataink harcban állnak”, továbbra is kulcskérdés marad a közép-európai együttműködés, a V4-ek szövetsége, amely köré csoportosítani kellene mindazon államokat, ahol a fehér keresztény kultúra megőrzésének törekvését nyíltan felvállaló politikai erők állnak a kormányrúdnál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!