A baloldaltól egyre kevésbé különböző Európai Néppárt teret vesztett ugyan, de a jövendő Európai Parlamentben még mindig ő képezi a legnagyobb csoportot.
Fotó: MTI
Az európai parlamenti választások tétje nemzetpolitikai szempontból sokrétű volt. Belpolitikai síkon a Fidesz győzelmének arányai, az ellenzéki pártok körében történt erőátcsoportosulás, Kárpát-medencei szinten az erdélyi és a felvidéki magyarság választási szereplése, európai szinten pedig a bevándorlásellenes erők támogatottságának növekedése az, ami a magyar jövő szempontjából meghatározó jelentőséggel bír.
2019. június 02., 10:062019. június 02., 10:06
2019. június 02., 10:092019. június 02., 10:09
A nemzeti erők sokfelé előre törtek – legfontosabb Marine Le Pen és Salvini pártjának eredménye –, de ezek a pártok továbbra is messze állnak attól, hogy a politikai korrektség zászlaja alatt gyülekező, Európa jelszavával a földrész sírját ásó fősodratú politika úthengerét meg tudnák állítani. A baloldaltól egyre kevésbé különböző Európai Néppárt teret vesztett ugyan – a 2014-es 221 mandátum helyett 179-et szereztek –, de a jövendő Európai Parlamentben még mindig ő képezi a legnagyobb csoportot. Csökkent a szocdemek – a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének – támogatottsága (191 képviselő helyett 150 mandátumuk lesz), és jelentősen erősödtek az alapból bevándorláspárti liberálisok (67 helyett 107 képviselővel rendelkeznek majd), valamint a hasonlóan áltoleráns zöldek (50 helyett 70 mandátumot szereztek). Nincs lehetőség végigmenni az összes pártcsoportosuláson, annyi mindenesetre látványos, hogy a bevándorláspárti erők továbbra is masszív többséget alkotnak az Európai Parlamentben.
Kárpát-medence szintjén a felvidéki magyarság hajszál híján vesztette el európai parlamenti képviseletét, 4,9%-nyi szavazatot kapott. A Híd-Most nevű nyíltan asszimilációpárti és autonómiaellenes szlovák–magyar vegyes párt 2,6%-ot kapott.
Az RMDSZ – egyedül volt a pályán és a magyar kormány is keményen mellé állt – vette az akadályokat, s mind abszolút számban (mintegy 470 ezer szavazatot könyvelhetett el), mind relatív (5,4%) korrekt eredményt ért el.
Az anyaországban a Fidesz magabiztos győzelmet aratott a maga 53%-ával. Minden megyében, városban, de alighanem minden szavazókörben is első helyen végzett. Ennek különösen az őszi önkormányzati választások vonatkozásában van jelentősége.
Orbán Viktor európai szinten nehéz helyzetben lesz: le kell „meccselni” az ellentéteket az egyre inkább a fősodorba integrálódó, hajdani politikai profilját elvesztett Európai Néppárttal. Nagy kérdés, mi fog győzni: a józanság vagy az indulatok?
Kölcsönös érdek a modus vivendit megtalálni, de kérdés, sikerül-e, amennyiben Manfred Weber – aki előre jelezte, hogy nem akar magyar szavazatokkal bizottsági elnök lenni – nem vesz vissza a stílusából.
Az ellenzéki térfélen komoly, a magyar belpolitikát középtávon igencsak befolyásoló erőátcsoportosulás zajlott, amelynek egyértelmű nemzetpolitikai következményei vannak.
A Jobbik tavaly a parlamenti választásokon 20%-ot ért el, most meg kellett elégednie 6,4%-kal. Ezzel elveszítették tíz évig őrzött középpárti státuszukat, amit 2009-ben az emlékezetes, 15%-os eredménnyel szereztek meg, miközben táboruk azon aggódott, hogy átlépik-e egyáltalán a küszöböt. Ha így folytatják, s egyre jobban besimulnak a Havas Henrik, Kálmán Olga, Hont András vagy Para-Kovács Imre nevével fémjelzett nemzetellenes és bevándorláspárti balliberális szellemi körbe, akkor könnyen lehet, hogy a három év múlva esedékes parlamenti választásokon a küszöb eléréséért kell küzdeniük. A magát antifasisztának mondó, hőzöngő, gyújtogató, keresztény- és magyarellenes csürhével való együttvonulást, a magyar nemzet ellenségeivel való összeborulást, az eredeti eszmék feladását nem értékelték a választók, ami megmutatkozott a párt korábban tömegeket vonzó rendezvényeinek támogatottságán is. A párt vezetői ezután elgondolkodhatnak azon, hogy a Jobbikot vesztes pályára állító, szilárd eszmei bázisától megfosztó, majd elegánsan lelépő Vona Gábornak tényleg annyira jó volt-e a politikai szimata, mint ahogy ezt az egykori elnök a néppártosodást meghirdető kongresszuson saját magáról magabiztosan állította. Megérte-e feladni a nemzet lelkiismeretének szerepét, a politikai igazmondás luxusát a hatalom megszerzésének ábrándjáért?
Az MSZP és a DK közötti, régóta zajló párharc egyértelműen utóbbi győzelmével zárult, az MSZP 6,7%-kal a Jobbikhoz hasonlóan kispárt lett, míg a Demokratikus Koalíció középpárttá nőtte ki magát 16,2%-kal. Köszönhető ez elsősorban Dobrev Klára kampányának és személyes rétori kvalitásainak. S nem utolsósorban annak, hogy a listavezető egyszerűen fittyet hányt a tényekre a legvadabb abszurditások magabiztos kijelentését is vállalva.
Dobrev a leggátlástalanabbul használta ki azt, hogy az átlagpolgár belefáradt az igazságkeresésbe, abba, hogy a politikai szereplők ugyanabban a kérdésben homlokegyenest mást állítanak sokszor nemcsak vélemény-, hanem ténykérdésekben is. Így aztán jellemzően annak ad hitelt, aki rokonszenves neki. A DK-s átlagszavazó sem szeretné, ha Budapest úgy nézne ki, mint a berlini Kreuzberg vagy a brüsszeli Molenbeek, ahol fehér keresztény embert mutatóban is alig találni, ha egekbe szöknének a bűnözési mutatók, ha a nagyvárosok életének részét képezné a terrorizmus. Viszont örömmel hallhatta pártja listavezetőjétől, hogy „nincsenek bevándorláspárti politikusok és politikai erők”. És akkor arról ne szóljunk, hogy Dobrev számára Románia a bezzegország, amely szerinte lehagyta a gazdaságilag tényleg egyre jobban teljesítő Magyarországot.
Gyurcsányék előretörése nem kedvez az ellenzéki összefogásnak, ami ősszel, az önkormányzati választásokon kulcskérdés lesz, mint ahogy 2022-ben is az egyéni körzetek vonatkozásában.
A Lehet Más a Politika (LMP) lenullázta magát: könnyen lehet, hogy 2022-ben a parlamentből is kiesik. Nincs mit csodálkozni, inkább az a meglepő, hogy Schiffer András távozása után eddig húzták.
Az ellenzéki térfél két nagy győztese a már említett DK, valamint a 9,9%-ot hozó Momentum. Ez utóbbi olyan párt, amelynek vezetője képes volt azt nyilatkozni, hogy Orbán Viktor „gyáva, mert fél a migránsoktól”. Nos, egy politikai vezető nem attól lesz bátor, hogy semmibe veszi a közösségére leselkedő halálos veszélyt, hanem attól, ha saját fizikai létét is kockáztatva mindent megtesz a veszély elhárítása érdekében. Orbán pedig ezt teszi. A Momentum vélhetően felszívta az LMP szavazóinak nagy részét, hiszen a két párt politikai profilja szinte azonos. Ezzel valószínűleg belépőt nyertek a 2022-es parlamentbe is.
s 2022-ben esélyük van parlamenti tényezővé válniuk.
Összefoglalásul leszögezhetjük:
„Csapataink harcban állnak”, továbbra is kulcskérdés marad a közép-európai együttműködés, a V4-ek szövetsége, amely köré csoportosítani kellene mindazon államokat, ahol a fehér keresztény kultúra megőrzésének törekvését nyíltan felvállaló politikai erők állnak a kormányrúdnál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!