Az egyházfői látogatás elé

Ferenc pápa romániai látogatása katolikus püspökök és világi személyiségek szerint is történelmi pillanat. A katolikus egyház feje ezúttal nemcsak Bukarestbe látogat el – ahogyan elődje, II. János Pál pápa tette –, hanem eljön Erdélybe is, hiszen híveinek zöme itt él. A magyarság számára a látogatás különösen fontos, hiszen azon túl, hogy a Kárpát-medence leghíresebb búcsújáró helyén, Csíksomlyón még soha nem járt a katolikus egyház feje, a mintegy száz éve Romániához tartozó Erdélyben a pápa magyar egyházi vezetőkkel is találkozik, illetve az erdélyi magyarság sajátos helyzetével szembesül. Ahhoz nem fér kétség, hogy a román politika sok mindent elkövet majd, hogy az erdélyi látogatás kevésbé tűnjön fontosnak és azt a látszatot keltse, hogy az erdélyi magyar katolikus közösség gondjai rendezettek, vagyis a román állam nem hibás a rendezetlen tulajdonviszonyokért és az egyházi oktatásban tapasztalható visszásságokért.
Már az a tény, hogy a hírek szerint Ferenc pápa ragaszkodott az erdélyi – és azon belül a csíksomlyói – látogatáshoz, sokat elmond a Vatikán tájékozódásáról és párbeszédigényéről.
Úgy gondolom, egyházi hovatartozástól függetlenül a katolikus és a protestáns hívek közös ünnepe lehet a mostani látogatás, hiszen a II. János Pál pápa által elindított bensőséges ökumenizmus, a történelmi egyházak közötti mélyebb együttműködés a kiteljesedés irányába mutat.
Ferenc pápa munkássága azt mutatja, hogy az egyházi reformok irányába tett határozott lépései, a templom falain kívüli világ irányába történő nyitás olyan mérföldkő lehet, amelynek jótékony hatásait nemcsak a római katolikusok érzik és élik meg, hanem a többi keresztény felekezet is.
A lapunknak nyilatkozó Pál József Csaba temesvári megyéspüspök személyes példája – a világi sajtó által is többször felkapott, az egyházak közötti őszinte együttműködésre törekvő papi előélete – is azt mutatja: a keresztények számára ez a járható út. Sok minden elválaszt bennünket – a történelem számtalan öröksége vert éket közénk –, az ezeken átsegítő út azonban csak egymás elfogadásával és szeretetével járható be. A most kezdődő ökuménia hetében ezt még inkább hangsúlyozni kell, hiszen sokkal több az, ami bennünket, keresztényeket összeköt, mint ami elválaszt. Ebből a látószögből kell értékelni Ferenc pápa erdélyi látogatását is, amelyre rátelepedhetnek ugyan a fogadó ország különböző politikusi cselei és szándékai, de ettől az Erdélybe érkező egyházfő személye és megítélése ugyanaz marad.
Az erdélyi magyar keresztények számára felekezettől függetlenül fontos, hogy szabadon gyakorolhassák vallásukat, hitüket, az állami szervek ezt semmiben ne akadályozzák – legyen szó oktatásról, vagy a kommunizmusban elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Meggyőződésem, hogy Ferenc pápa romániai látogatása ezen a területen is áttörést hozhat.